Az evangelikalizmus (vagy evangelikál mozgalom, evangéliumi keresztyénség) egy keresztény mozgalom és teológiai irány a protestantizmuson belül.
Az evangelikál vagy evangéliumi kifejezést sokszor az egész protestáns kereszténységre kiterjesztik, az általunk használt kifejezés azonban ennél szűkebb. A nemzeti egyházi pietizmus és a szabad egyházak újraébredését jelöli, ami 1966 óta Evangelizáció Világkongresszus Berlinben – főként Billy Graham ösztönzésére – világméretű mozgalommá fejlődött. Egy olyan mozgalomról van szó, amely a hit, illetőleg a személyesen megtapasztalt üdvösség továbbközvetítésének együttes bemutatásának szükségszerűségét egyesíti.
Az ökumenikus mozgalom értelmében vett egyházegyesítés helyett a hívek testvéri imádkozásra, egymás kölcsönös építésére és diakonikus valamint misszionárius tevékenységre gyűlnek össze. Arra törekszenek, hogy a megmerevedett kereszténységet felébresszék, a nem keresztény világot pedig evangelizálják. A hitvalló evangelikálisok ezentúl kritikát fogalmaznak meg az egyetemen tanított teológia és az egyházak ökumenikus tanácsa ellen.
Etimológia Hozzávetőlegesen 1966-ban németesítették „evangelikal”-ként az angol „evangelical” szót, ami az evangélikus felekezet megjelölésére szolgált, de a 18. század óta megkapta a John Wesley-től kiindult mozgalom „ébredési”, valamint „pietista” jelentését. A nemzeti egyházi pietizmus és szabad egyházak újraébredését akarja jelölni.
A szó azt jelenti, hogy „visszatérés az evangéliumhoz”, és a protestáns kereszténység meghatározó kifejezésévé vált, amely a bibliai hűséghez tartozónak tekinti magát, így elválik a liberális teológiától és a szekularizmustól.
Történet A kifejezés olyan kimondottan angolszász irányzatra utal, amely egészen a 18. századi protestáns ébredési mozgalmakig, illetve a 19. század elején lezajlott második nagy ébredésig vezethető vissza. A mozgalom korai alapítói és fő alakjai között szerepelt Nicolaus Zinzendorf, George Fox, John Wesley, George Whitefield, Jonathan Edwards.Brian Stiller, Evangelicals Around the World: A Global Handbook for the 21st Century, Thomas Nelson, USA, 2015, pp. 28, 90.
A 19. század végére az evangelikál teológia egyet jelentett az angolszász teológia főbb áramlataival. A század végére azonban, főleg a bibliakritika és a darwinizmus hatására a teológiai liberalizmus lépett a helyébe.
A 20. század elején az USA-ban kemény küzdelem folyt a főbb protestáns felekezetekért, melyből többnyire a liberalizmus került ki győztesen. Az evangelikalizmus mindinkább visszavonult a közélettől, bezárkózott a szeparatizmus, a fundamentalizmus vagy a túlvilági pietizmus gettójába.
Az 1940-es években ez a helyzet jelentősen megváltozott mind Nagy-Britanniában, mind az USA-ban. 1943-ban megalakult a London Bible College (Bibliai Főiskola), azzal a céllal, hogy a legmagasabb tudományos színvonalat képviselje. 1944-ben a brit evangelikálok Cambridge-ben létrehozták a Tyndale Ház bibliakutató központot. Ötven év leforgása alatt az evangéliumi hívők nemhogy bekerültek a bibliakutatás főáramába, hanem a legjelesebb egyetemeken kaptak kinevezéseket. Nagy Britanniában a 20. sz. végén az evangélikálok alkották a protestáns templomba járók többségét.
Napjainkban az evangéliumi keresztyénség világszerte a Krisztus-hit egyik legsikeresebb formája, jóllehet hatása nagyjában-egészében az angolszász világra korlátozódik. A Gallup Intézet közvélemény kutatásai szerint a 21. század elején az összes amerikai felnőtt mintegy harmada vagy fele vallja magát evangéliumi keresztyénnek.
Jellemzők Az evangelikalizmus legfontosabb jellemzői ezek: A Biblia szó szerinti inspirációjának és abszolút tekintélyének hangsúlyozása a hit és az élet vonatkozásában. Nagy figyelmet fordítanak a Bibliára mint erkölcsi hatóságra és annak vitathatatlan tekintélyére. Az apostolikum megrövidítetlen krisztológiájának vallása. Krisztus halálának és feltámadásának hangsúlyozása, aki a megtestesült Isten és Úr, s a bűnös emberiség megváltója. Az objektív megváltás helyett a szubjektív megváltás kiemelése. Személyes megtérés szükséges (keresztény újjászületés) A vallás hirdetésére és terjesztésére való hajlam. Az evangelizációnak mind az egyén, mind a közösség számára elsődlegesnek kell lennie.Jézus Krisztus igéje: hirdessétek az evangéliumot az egész világon! (Máté 28,18-20) Evangelikalizmus Bemutatkozás, evangelikalcsoport.hu A keresztény történész professzor, David Bebbington ezt a négy szempontot így nevezte el: konvertizmus (megtérésközpontúság), aktivizmus, biblicizmus, keresztközpontúság, és azt mondta, hogy ezek „Együtt alkotnak egy négyszöget azokról a prioritásokról, amelyek az evangelikalizmus alapjai”.Bebbington, p. 3. A Szentlélek erejéből a megszentelődés szükségszerűsége az imádkozás, a Biblia tanulmányozása és a szeretetszolgálat révén. A valóban hívőkből álló "Jézus közösségének" megkülönböztetése az egyház látható intézményétől Intenzív eszkatologikus várakozás
Irányzatok A mozgalom irányzatai : fundamentalisták (a Biblia abszolút tévedhetetlensége) hitvalló evangelikálok (a Szentíráshoz, valamint a reformáció hitvallási irataihoz és azok szentségfelfogásához való hűség) neo-evangelikálok (a bibliai hit új felismerések segítségével történő közvetítése) radikális evangelikálok (a Hegyi beszéd-nek való engedelmesség megkövetelése, pacifizmus) karizmatikus evangelikálok (a lelki keresztség, a lelki adottságok gyakorlása)
Jegyzetek
Fordítás
Források
További információk http://www.evangelikalcsoport.hu/bemutatkozas/ http://www.evangelikalcsoport.hu/2019/05/09/az-evangeliumisag-mindenkor-jelen-volt-az-egyhazban-interju-szabados-adammal-az-evangeliumisag-lenyegerol-es-az-evangeliumievangelikal-mozgalom-eredeterol-multjarol-jelenerol-es-jovojerol/ Evangelikál alapvetések és nyilatkozatok; szerk. Békefi Bálint, Márkus Tamás András; Evangelikál Csoport Egyesület, Budapest, 2018 Evangelikál fundamentumok – helyettes bűnhődés; szerk. Márkus Tamás András; Evangelikál Csoport Egyesület, Budapest, 2019 Evangelikál alapvetések és nyilatkozatok II.; szerk. Márkus Tamás András; Evangelikál Csoport Egyesület, Budapest, 2019
Kategória:Protestantizmus