Ruodlieb egy töredékesen fennmaradt XI. századi latin hőskölteménynek, illetve főhősének neve. A szerzője ismeretlen, de szinte bizonyos, hogy a bajor Tegernsee apátságában élő szerzetes volt, aki 1030 körül írta a művet. A költeményt tartalmazó pergament az idők folyamán más könyvek kötésére darabolták föl, emiatt csak részletek ismertek a műből. Az egyes darabokat 1807 óta kezdték összegyűjteni.
A mű tartalma
A mű jellege
Petz Gedeon véleménye szerint a művet jogosan lehet a világirodalom első lovagregényének nevezni,Petz, 894. old. témájában és nyelvezetében ugyanis már elfordul az antik római mintáktól. Nyelvezete és verselése nem követi a klasszikus latin nyelv szabályait, a vers pedig egy otthonától távol élő lovag kalandjait meséli el. A XIX. században mindebben a német nemzeti öntudat kialakulásának egyik kezdeti lépcsőfokát látták, a német nemzeti tárgyú irodalom megjelenését, emiatt rokonították a Waltharius című hőskölteménnyel, mely a germán népeknek a hunok elleni harcát meséli el. A Waltharius-szal szemben a Ruodlieb azonban nem a közösségre, hanem a csak lovagságra, a helyes lovagi magatartásra koncentrál. A király által a lovagnak adott 12 tanács egy része naiv, és csak a történet szempontjából érthető , más részük azonban a néphitet tükrözi, illetve a kialakuló lovagság erkölcsi iránymutatójául szolgál: a hűbérúr iránti feltétlen hűség, a keresztény istentiszteletek kiemelkedő szerepe, a bosszúállás elhalasztása, a nők tisztelete.
A kora középkor viszonyai közepette a katolikus egyház nagy hangsúlyt fektetett a háborúskodások megfékezésére. Az egyház már a 6-7. századtól bevezette a treuga Dei, azaz isten békéje intézményét, ami egyfelől azt jelentette, hogy egyes egyházi ünnepnapokon, misék alatt stb tilos volt háborúskodni, mert az ez ellen vétőket kiátkozással fenyegették. Másfelől pedig egyes személyek ki lettek véve a bosszúállás, a viszálykodás hatálya alól: pl. nőt és klerikust nem lehetett megtámadni. A jelenség egyetemes volt, még a távoli Írországban is léteztek, ahol Adamnán vezette be ezeket a szabályokat. A kialakuló hivatásos katonaréteg energiáját ezt követően hamarosan a keresztes háborúkba fogják irányítani a klerikusok. Az egyházi hatást tükrözi, és egyben a bibliai Salamon király példáját idézi, hogy Ruodlieb nem pénzt, hanem bölcsességet kér urától, aki a kérés helyessége miatt mindkettővel megajándékozza.
Az egyház civilizatorikus hatása figyelhető meg a nők helyzetének a megváltozásában. Bár a feleség még mindig urának van alávetve, de már jól kell bánni vele, illetve a szülőanya iránt kötelező tisztelettel kell megnyilvánulni. Ez már előrevetíti a középkori Mária-kultusz jelenségét. Már a Biblia is arról ír, hogy a nő minden rossz forrása, a Paradicsomból való kiűzetés oka. A Ruodliebnek adott egyik tanács is hangsúlyozza a nők csalfaságát, a férjekre leselkedő életveszélyt. A középkor ezt azonban azzal ellensúlyozta, hogy Jézus, Isten fia is egy nő méhének szülötte, emiatt a bűnös nő is méltónak találtatott arra, hogy a Megváltót világra hozza, végső soron tehát a nők hozzák el az emberiségnek az üdvözülést.Ez a jelenség, a nőtisztelet majd a trubadúrok költészetében fog a tetőpontra hágni.
A kialakuló hűbéri rendszer jellegzetes jogintézményei is felismerhetők a költeményben: az apródság intézménye, a vazallus iránti feltétlen hűség a korban kezdett kialakulni. Az idők folyamán a hűbéri rendszer egészen aprólékosan tisztázta a hűbérúr és a vazallus közötti viszony részleteit. Német földön ezeket az ún Tükrök, azaz Joggyűjtemények tartalmazták, amelyek között a leghíresebb az Eike von Repkow által összeállított Szász tükör.
Jegyzetek
Források Petz Gedeon Ruodlieb. Egyetemes Philológiai Közlöny, 7. évfolyam, 7. füzet. 1883. július Onlineː http://epa.oszk.hu/02300/02392/00026/pdf/EPA02392_egy_phil_kozl_07_1883_07_892-909.pdf Heinrich Gusztáv, A német irodalom története (I. köt.)
Kapcsolódó szócikkek Hrotsvitha Waltharius Ottó-kori művészet Középkori latin irodalom
Kategória:Középkori irodalmi művek