A dalkereső a dalok kereshető tulajdonságai alapján lehetővé teszi a dal megtalálását egy gyűjteményben. E szócikkben a magyar népdalok kereséséhez használt módszereket mutatjuk be a Wikipédián található különféle műfajú dalokon.

A dalnak három tulajdonsága használható kereséshez: dallam szöveg ritmus. Kevéssé használhatóak az előadók szerint változó tulajdonságok (pl. tempó, hangerő). Nem foglalkozunk a szöveg szavak szerinti keresésével sem: ez a mai számítógépes rendszerekben (köztük a Wikipédiában) szokásos és természetes szolgáltatás.

A módosított Krohn-rend mutatói Kodály Zoltán és Bartók Béla 1905–6-ban egy-másfél év alatt kb. 6000 népdalt gyűjtött: ennyit már ők sem tudtak fejben tartani. A nyilvántartásra és keresésre az finn népzenekutató által kidolgozott rendet módosították a magyar népdalokra. A nyilvántartásra használt tulajdonságok: a sorok száma a sorok záró hangja (kadencia) a sorok szótagszáma az egész dal hangterjedelme Látható, hogy a rend alappillére a mű sorokra osztása. Ez verses szövegű, rövid dalok esetén kézenfekvő (a népdalok ilyenek), de nem alkalmas hosszú dalokra (pl. operaáriákra) és legtöbbször szöveg nélküli hangszeres művekre sem.

A rend előnye, hogy a fenti tulajdonságok nagyon egyszerűen megállapíthatók (bár a sorokra osztás nem mindig egyértelmű). A számítógép használata lehetővé tenné, hogy bármelyik sor kadenciája vagy szótagszáma szerint lehessen keresni.Kézi nyilvántartáskor a kartonokat valamelyik sor véghangja vagy szótagszáma szerint kellett rendezni. A számítógépes rendezés lehetőségét érthetetlen okból a mai napig nem alkalmazzák még a számítógépes magyar népdaltárak sem. Minden magyar népdalgyűjtemény, amely keresőt tartalmaz, használja a fenti mutatókat.

Kodály a saját gyűjteménye rendezésekor még a sorok számát is elhagyta, mivel a magyar népdalok szinte kivétel nélkül 4 sorosak. A 3 sorosak többnyire szlovák eredetűek, a több sorosak pedig egyházi énekek, műdalok, virágénekek hatására keletkeztek vagy kerültek a nép által énekelt dalok közé. Kodály rendjét szokás kadencia-rendnek is nevezni.

A kadencia és a szótagszám egy-egy sajátos kivonata a dallamnak és a szövegnek. A relációs adatbázisok elméletében jól ismert a módszer:A módszer neve hasítófüggvény vagy hashing, az indexé hash-index. ha a kivonatokra gyorsan tudunk keresni (van rá index), és a kivonatok elég szelektívek (a kivonatok előfordulási gyakorisága körülbelül azonos), akkor gyors keresést lehet megvalósítani.

A kisebb népdalgyűjteményekben, ahol a dalokat úgy választják ki, hogy „mindenféle” dal legyen közöttük, a kadencia és a szótagszám jól használható keresésre. A Magyar Népzene Tárában viszont a cél az összes ismert népdal közlése volt, és szándékosan tették egymás mellé a „hasonló” dalokat, így a mutatók is hasonló értékűek lettek. Ugyancsak nem szelektív a kadencia az új stílusú népdaloknál, az új stílus jellemző tulajdonságai miatt.

Egyéb keresőtulajdonságok Dallamtulajdonságok Stílus: a magyar népdalok jellegzetes csoportja az új stílusú népdal, mely az MTA Zenetudományi Intézetében található kb. népdal kb. harmadát teszi ki. Ez két nagy részre osztja a magyar népdalokat.Bartók eredetileg három stílust különböztetett meg: régi, új és vagyes, de a régi és vegyes elhatárolásában maga is bizonytalan volt, és többször változtatta a stíluskritériumokat. A nagy népdalgyűjtemények kizárólag az egyikkel foglalkoznak (az Magyar Népzene Tára és a Dobszay-rend csak a régivel, a Bereczky-rend csak az újjal), a kisebb gyűjtemények (Kodály–Vargyas, Dobszay) elsődleges csoportosítási kritériumként használják. A stílus magyar sajátosság: csak magyar nép- és esetleg népies dalokra értelmezhető. Ambitus: a dalokat két csoportra osztja: kis és nagy ambitus, az oktávnál vonva meg a határt.A nagy népdaltárakban nincs értelme ennél pontosabb megkülönböztetésre, mert ugyanazon dalkülönböző lejegyzéseinek ambitusa is különbözhet néhány hanggal. Két újabb csoport nyerhető a plagális/autentikus megkülönböztetéssel; ezt a Bereczky-rend használja az új stílusú népdaloknál. A sorok magassága. A Járdányi-rend alapja, csak az MNT-ben használták. Nem pontosan definiált fogalom, ami nagyon megnehezíti a keresést az MNT 12 kötetében, mivel a köteteknek nincsenek közös mutatóik. A dallamindítás magassága az első sor utolsó hangjához képest. A Bereczky-rend használja. Az első sor csúcspontjának helye (hányadik hang). A Bereczky-rend használja.

Ritmus Soronkénti ritmusképlet. A nyújtott és éles ritmusokat negyedekké alakítják, és az így kapott ritmusokat hanghosszúság szerint rendezik (vagyis minél több nyolcad van a sor elején, annál előrébb kerül). A Bartók- és Járdányi-rend, valamint Kodály–Vargyas használja. Alkalmazkodó/nem alkalmazkodó ritmus: A Bartók- és Bereczky-rend elsődleges csoportja, Bartóknál azonban csak a régi és vegyes stílus esetén, míg a Bereczky-rend csak az új stílusról szól. Sorzárlat (a sorok utolsó üteme is alkalmazkodó ritmusú-e). A Bereczky-rend használja. A sorok hossza negyedben mérve. A Bereczky-rend használja.

Dalkereső a magyar Wikipédián + A dalok megoszlása a sorok száma szerint Sorokszáma Darab A Wikipédia szoftvere – a mediawiki – nem teszi lehetővé keresési kulcsok beolvasását. A keresésre az a lehetőség marad, hogy felsoroljuk az összes dalt, lehetőséget adva a megfelelő kulcs szerinti rendezésre. Így a rendezés végén egymás mellett lesznek a keresett dalok.

Több kulcsot az oszlopok egymás utáni rendezésével lehet megadni.

Keresési kulcsok: a szócikk címe a dal műfaja soronkénti szótagszám soronkénti és a dal teljes ambitusa, az alsó és felső ambitus a dal záróhangjához viszonyítva, a teljes dalé „abszolút” ambitus soronkénti kadencia A dalok három részre oszlanak: 4 soros, nem 4 soros dalokra, és azokra, ahol nincs megadva a sorfelosztás. Az adatok utolsó frissítése:

Példa Kikeressük azokat a 4 soros magyar népdalokat, melyek utolsó sora 9 szótagú.

A 4 soros dalok táblázatát rendezzük először Műfaj, aztán a 4. sor szótagszáma szerint (mindegy, hogy növekvő vagy csökkenő sorrendben: ez csak az eredménylista sorrendjét változtatja meg). Ezután legörgetünk az első olyan sorig, melyben a műfaj magyar népdal, és a 4. sor szótagszáma 9. A táblázatban egymás után találjuk a feltételeknek megfelelő népdalokat.

4 soros dalok ↓: a sor alsó ambitusa a dal utolsó hangjához képest ↑: a sor felső ambitusa a dal utolsó hangjához képest ⇿: a teljes sor abszolút (a legmélyebb hanghoz képesti) ambitusa

+ A magyar Wikipédia 4 soros dalainak keresője Szótagszám Ambitus Kadencia 1. sor 2. sor 3. sor 4. sor 1–4. sor Szócikk Műfaj 1. 2. 3. 4. ↓ ↑ ⇿ ↓ ↑ ⇿ ↓ ↑ ⇿ ↓ ↑ ⇿ ↓ ↑ ⇿ 1. 2. 3.

Sorokra bontás nélküli dalok

+ A 4 soros dalok műfaj szerinti megoszlása Műfaj Darab

+ Sorokra bontás nélküli dalok Szócikk Műfaj Nyelv

Nem 4 soros dalok #: a dal sorainak száma ↓: a legkisebb ambitusú sor ambitusa a dal utolsó hangjához képest ↑: a legnagyobb ambitusú sor ambitusa a dal utolsó hangjához képest ⇿: a teljes dal abszolút ambitusa

+ A magyar Wikipédia nem 4 soros dalainak keresője Szócikk # Műfaj Szótagszám Ambitus Kadencia 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. ↓ ↑ ⇿ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Jegyzetek

Források

sorvégzők (kadenciák): 318. o. szótagszám, ritmus: 323. o. betűrendes szövegmutató: 329. o.

szótagszám-mutató kadencia-mutató szövegkezdetek mutatója

Szótagszám-mutató: 953. o. Kadencia-mutató: 966. o. Szövegkezdetek mutatója: 1017. o.

szótagszám kadencia sorszerkezet (architektonikus szerkezet) hangfaj szöveg.

Fehér Anikó: Zene-tudomány

További információk Dallamkereső: megkeres az interneten egy énekelt vagy dúdolt dallamot.

Kapcsolódó lapok magyar népdal kadencia ambitus Magyar Népzene Tára

Kategória:Zeneelmélet