A Phyllergates cucullatus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a berkiposzátafélék (Cettiidae) családba tartozó faj.

Rendszerezése A fajt Coenraad Jacob Temminck holland zoológus írta le 1836-ban, az Orthotomus nembe Orthotomus euculatus [sic] néven.

Alfajai Phyllergates cucullatus coronatus (Jerdon & Blyth, 1861) – északkelet-India, Bhután, észak- és kelet-Mianmar, dél-Kína, észak-Thaiföld, délnyugat-Kambodzsa, Laosz, észak- és közép-Vietnám, télen a hegyvidékekről a völgyekbe költözik; Phyllergates cucullatus thais (Robinson & Kloss, 1923) – dél-Thaiföld; Phyllergates cucullatus malayanus (Chasen, 1938) – Maláj-félsziget; Phyllergates cucullatus cucullatus (Temminck, 1836) – Szumátra, Jáva, Bali; Phyllergates cucullatus cinereicollis (Sharpe, 1888) – észak-Borneó; Phyllergates cucullatus philippinus (E. J. O. Hartert, 1897) – észak-Fülöp-szigetek (Luzon); Phyllergates cucullatus viridicollis (Salomonsen, 1962) – nyugat-Fülöp-szigetek (Palawan); Phyllergates cucullatus riedeli (A. B. Meyer & Wiglesworth, 1895) – észak-Celebesz; Phyllergates cucullatus stentor (Stresemann, 1938) – közép- és délkelet-Celebesz; Phyllergates cucullatus meisei (Stresemann, 1931) – délközép-Celebesz; Phyllergates cucullatus hedymeles (Stresemann, 1932) – dél-Celebesz; Phyllergates cucullatus batjanensis (E. J. O. Hartert, 1912) – Bacan; Phyllergates cucullatus dumasi (E. J. O. Hartert, 1899) – dél-Maluku-szigetek; Phyllergates cucullatus everetti (E. J. O. Hartert, 1897) – Flores.

Előfordulása Dél- és Délkelet-Ázsiában, Bhután, Brunei, a Fülöp-szigetek, India, Indonézia Kambodzsa, Kína, Malajzia, Mianmar, Laosz, Thaiföld és Vietnám területén honos.

Természetes élőhelyei a trópusi és szubtrópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, cserjések, mocsarak, folyók és patakok környékén, valamint másodlagos erdők. Magassági vonuló.

Megjelenése Testhossza 10–12 centiméter, testtömege 6–7 gramm. bélyegkép|220px Életmódja Gerinctelenekkel táplálkozik.

Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.

Jegyzetek

További információk Képek az interneten a fajról

Kategória:Madárfajok Kategória:Phyllergates Kategória:Bhután madarai Kategória:Brunei madarai Kategória:A Fülöp-szigetek madarai Kategória:India madarai Kategória:Indonézia madarai Kategória:Kambodzsa madarai Kategória:Kína madarai Kategória:Malajzia madarai Kategória:Mianmar madarai Kategória:Laosz madarai Kategória:Thaiföld madarai Kategória:Vietnám madarai