Az áranjaka (szanszkrit: आरण्यक) a hindu védikus szövegeken belül a Bráhmanák kiegészítőiként szolgáló írások csoportja. Misztikus és szimbolikus elmélkedések. Ezek az „erdei könyvek” a szerzetesek által az erdőben tanulmányozandó szövegek voltak. Az elméleti magyarázatot nyújtó szövegek célja volt, hogy csak az erdei magányban már megfelelő felkészültségi szintre eljutott tanítványok érthessék meg az áldozatok és a szertartások titkos értelmét.
A Bráhmanák függeléke az áranjakák, az upanisadok pedig az áranjakák befejező részei.http://brahmana.hu/filozofiak-vedikus-filozofia Bár az áranjakák a Bráhmanákhoz függnek s ezeknek részei, de fő tartalmuk egészen más: nem az áldozati praxis és ennek elméleti exegézise, hanem áldozati misztika és szimbolika - papi filozófia, amelyben az áldozat s a tőle elválaszthatatlan szent szó, a Brahman, a legfőbb princípium és minden lét kútfeje.
A legtöbb áranjaka-szöveg elveszett; ma többnyire ezeket az áranjakát tartják számon: Aitaréja (a Rigvédához tartozik) Kausítaki (a Rigvédához) Taittiríja (a Fekete Jadzsurvédához tartozó) Katha (a Fekete Jadzsurvédához) Dzsaiminíja (vagy Talavakara; a Számavédához) Brihad (a Fehér Jadzsurvédához)
Hivatkozások
Schmidt József: Az ind filozófia, 1923 Akadémiai Kiadó: Világvallások → áranjaka; 2009
Kategória:Hinduizmus Kategória:Ókori indiai irodalmi művek