A honfoglalás kori magyar viseletnek a 21. századra már jelentős irodalma alakul ki. Ennek alapját a László Gyula munkássága vetette meg. A rendszerváltás, majd az ezredforduló során jelentős felfedezések segítették e téma kutatását is Ukrajnában, a Szubbotyici-horizont néven ismert régészeti lelőhely-csoport révén. A téma természetesen nem mentes a vitáktól. Különösen sok részletében vitatott e témával kapcsolatban is Kiszely István munkássága, mivel a magyar régészet és nyelvészet akadémiai képviselői a magyarság őstörténetéről írt fejtegetéseit gyakran ezoterikusnak, tudománytalannak tartják.

A viták azért is gyakoriak és természetesek, mert a honfoglaló magyarokról egykorú kép, ábrázolás nem maradt fenn, a ruhaanyagok nagy többsége is elenyészett. A későbbi képek is ritkák, stilizáltak, és leginkább saját koruk ábrázolási trendjeit követik, nem céljuk a régebbi valóság rögzítése.

A kutatók gyakran fordulnak segítségért a néprajzi párhuzamokhoz, azonban ezek is csalókák lehetnek, mert egymástól térben is időben igen távoli, de látszatra hasonló viseleti elemek nem jelentenek biztosan leszármazást is. A magyar viseletben sok ősinek tartott ruhadarab csak a kunokkal vagy a török hódoltság idején került a Kárpát-medencébe. A csikósok jellegzetes lobogó gatyája pedig például csak a 18. század végén alakult ki.

Bőrruha Kétségtelenül állíthatjuk, hogy az urál–altaji népek, így a magyarok is a bőrruha iránt viseltettek a legnagyobb előszeretettel, mivel lakókörnyezetükben nagy számmal jelen voltak a szebbnél szebb prémeket és bőröket szolgáltató vadak. A pásztorkodó magyarok mesterek voltak a bőr kikészítésében, a különféle alakú és nagyságú bőröltönyök elkészítésében. Nyelvészeti emlékek alapján az olyan ősi elnevezésekből juthatunk eme következtetésre mint pl.: tímár, varga, szűcs, guba, bekecs, ködmen, csizmadia, szíjgyártó.

Nemez Görög írók feljegyzései alapján tudjuk, hogy a magyarok körében kiterjedt iparág lehetett a nemezgyártás, nemezfényesítés, nemezfinomítás. Az abaposztó-készítés fennmaradt az erdélyi székelyeknél: a nemezt finomított abaposztófőnév régies alak "Durva, festetlen p." alakjában süvegként használták, és a szűrnek teljesen megfelelő felöltőként. A nemez többnyire gyapjúból (néha állatszőrből, főleg nyúlszőrből) tömörített vastag anyag."Gyapjúból, (nyúl)szőrből tömörített vastag, posztószerű anyag. [iráni]~csizma"

Szukna A fehér színű bő gatya, a szukna, az alsóruhaként használt fehér ing, valamint a női viselet egyes darabjai arra engednek következtetni, hogy a magyarok a vászonkészítés mesterségéhez is értettek. Bizonyítékok erre az olyan, mai napig fennmaradt szóemlékek, mint a takács, kender, tilolás, orsó, vászon, gyolcs.

Bizánci feljegyzések A VII. Kónsztantinosz által említett térdig érő, ujj nélküli felöltő kacagány néven maradt fenn az alföldi, szegényebb réteghez tartozó parasztság körében. Hasonlóképpen a szűr, a magyarság egyik legrégibb és legáltalánosabban használt ruhadarabja.

Bekecs, guba olyan ősi elnevezések, amelyekről biztosan állíthatjuk, hogy már a honfoglalás kori magyar viselte a nevezett ruhadarabokat a hidegebb hónapokban.

Írásos emlék tanúsága szerint Kónsztantinosz császár, amikor magyarokat látott vendégül, elrendelte, hogy kabadion-jaikban jelenjenek meg. A mondottak alátámasztják ama feltételezést, miszerint a honfoglalás kori magyarok a melegebb évszakokban könnyebb felsőruhát viseltek, melyet talán posztóból, vászonból vagy selyemből készítettek. A bizánci udvarral való szoros barátság, sűrű érintkezés teszi valószínűvé, hogy őseink selyemből készült felöltőt is viseltek. Mivel nem értettek a selyem előállításához, a selyemkelmét a bizánciaktól vásárolhatták meg. A szóban forgó, a test idomaihoz simuló kabát a mai attilának nevezett felöltő őse.

A honfoglalók viselete A férfi és a női viselet között nem volt jelentős különbség. A női ruházat általában finomabb anyagokból készült.

Alsóruhaként finom kender- vagy lenvászonból készült inget aggattak magukra, melyet a csuklóknál pánttal szorítottak le. A ruhák összekötésére gombokat, szalagot használtak.

Felsőruhaként ujjas kabátot (kazakot), erre pedig kaftánszerű köpenyt öltöttek, melyet gombsor tartott össze. Bő nadrágot, csizmát hordtak. Számos kiegészítőt, illetve ékszereket viseltek.

Honfoglalás kori női ékszerek A párosan előforduló hajfonatdíszeket – mellkorongoknak is nevezik őket – szíjra függesztették. A mellet takarták, és járás közben átvették a mozgás ritmusát, közben csilingelő hangot adtak. Ruháikra, fejüket takaró kendőikre, pártáikra a nők egyenként varrták fel a gyöngyöket.

A honfoglalás kori sírokban találtak még nyakpereceket, karpereceket, fülbevalókat is.

Jegyzetek

Források

Kiszely István (2001): A magyar nép őstörténete. (Mit adott a magyarság a világnak.) Egyetemi tankönyv és tanári segédkönyv. Budapest. Nagy Géza és Nemes Mihály (1900): A magyar viselet története. Budapest Nemes Mihály (1903): A magyar jelmez és fejlődése dióhéjban. Stampfel-féle Tudományos Zseb-könyvtár. 147–148. Pozsony–Budapest.

További információk A honfoglaló magyar férfiak viselete. SuliNet. Tudásbázis. Művészetek. Művészettörténet – 8. évfolyam. Egy honfoglaló nép: a magyarok tárgyi kultúrája a 9–10. században. Viselet. A honfoglaló magyar nők viselete. SuliNet. Tudásbázis. Művészetek. Művészettörténet – 8. évfolyam. Egy honfoglaló nép: a magyarok tárgyi kultúrája a 9–10. században. Viselet. Kiszely István (2001): Az ősmagyarok viselete. In A magyar nép őstörténete. (Mit adott a magyarság a világnak.) Egyetemi tankönyv és tanári segédkönyv. Budapest. (A könyv szövege és képei Kiszely István honlapján.) Ék Erzsébet: Magyarországi viseletek. A honfoglalástól napjainkig; 2. átdolg. kiad.; Codex Print, Budapest, 2004 Ságvári György: Magyar uniformisok a honfoglalástól napjainkig; Kossuth–Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest, 2010 A magyar divat 1116 éve. A magyar öltözékkultúra képes története a honfoglalástól napjainkig. A magyar viselet a honfoglalástól a 21. század elejéig; tan. F. Dózsa Katalin et al.; Absolut Media Zrt., Budapest, 2012

Kapcsolódó szócikk Mindennapi élet a magyar honfoglalás korában

Kategória:Ruházat Kategória:A magyarok története az államalapításig Kategória:Divat