A 2017 tavaszán zajlott magyarországi tiltakozások 2017. április elejétől zajlottak heteken át elsősorban Magyarországon, de külföldi megmozdulások is voltak. A tiltakozás kiváltó oka a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása (ez a köznyelvben Lex CEU néven vált ismertté) volt. A törvénymódosítás 28 magyarországi felsőoktatási intézményt érint, köztük a Soros György által alapított és finanszírozott Közép-európai Egyetemet (CEU) is. A javaslatot 2017. március 28-án nyújtotta be a kormány, majd 2017. április 4-én 123 igen és 38 nem szavazattal – sürgősségi eljárás keretében – az Országgyűlés megszavazta, Áder János köztársasági elnök pedig április 10-én aláírta. Az egyetemekkel, köztük a CEU-val semmiféle egyeztetés nem történt a törvény elfogadása előtt.
Egyes vélemények szerint a javaslat a kormányzat Soros György elleni fellépésének része volt.
A demonstrációk témái később kiegészültek: téma lett a kormány külpolitikája, tehát Oroszországhoz való túlzott közeledés (a tiltakozók szerint a törvény orosz mintára készült), az egyoldalúnak érzett kormánypropaganda, valamint a civil szektor függetlenségének vélelmezett veszélyeztetése, ill általában a felsőoktatás szabadsága. A megmozdulások jelszavává a Szabad ország, szabad egyetem, illetve az I stand with CEU/a CEU-val vagyok szlogenek váltak. További jellemző szólamok a nőügyek emlegetése (Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet elmozdításakor a miniszterelnök „Nőügyekkel nem foglalkozom” kijelentéssel hárította el a válaszadást), „Állítsuk meg Moszkvát”, „Demokráciát!”, „Európát!”.
A tiltakozásokat kiváltó törvénymódosítások
A felsőoktatásról szóló törvénymódosítás és hatályba lépése
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény2017. évi XXV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról - Magyar Közlöny 2017. 53. szám, 2017. április 10. főbb pontjai:
„A felsőoktatási intézmény elnevezésének más felsőoktatási intézmény elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. (...) Megtévesztőnek, illetve összetéveszthetőnek minősül a felsőoktatási intézmény elnevezése, ha annak magyar vagy idegen nyelven történő megnevezése és valamely más, az oktatási hivatalnál nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény elnevezése megegyezik.” „Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha (a) magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló, Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya által kötött (...) nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték, (b) a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül, (c) az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül és (d) működését az oktatási hivatal engedélyezte.” A törvényben meghatározott feltételeket „a 2017. szeptember 1-jén magyarországi működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézménynek 2018. január 1-jéig kell teljesíteni. (...) A feltételeket nem teljesítő külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélyét az oktatási hivatal visszavonja és 2018. szeptember 1-jét követően a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi képzésének első évfolyamára hallgató nem vehető fel (...)”
A törvényjavaslat részletes indoklása: „Az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működése akkor lehet optimális, ha arról a származási ország és Magyarország Kormánya is tudomással bír, és mindkét Kormány támogatását fejezi ki az adott intézmény és képzései új helyszínen történő működése kapcsán. A módosított szabályozás szerint ennek megfelelően Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték, azaz a két ország Kormánya kölcsönösen elkötelezi magát a külföldi felsőoktatási intézmény működésének engedélyezése és támogatása mellett.”
Semjén Zsolt indítványárahttps://vastagbor.atlatszo.hu/2017/05/09/kozokirat-hamisitas-a-lex-ceu-kapcsan-feljelentest-tettek/http://eduline.hu/felsooktatas/2017/5/5/A_kormany_szerint_nem_tortent_szabalytalans_CTS1E1 a törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalták. A törvényt Áder János április 10-én aláírta.
Lattmann Tamás szerint megszegték a kivételes eljárás benyújtására vonatkozó törvényi előírásokat, egyben közokirat-hamisítás is történt. Lattmann ugyanis felhívta a figyelmet, hogy a benyújtott indítványon április 3. szerepel dátumként, Semjén Zsolt azonban nyilvánvalóan nem írhatta alá ekkor az indítványt, mivel április 1. és 7. között Iránban tartózkodott. Ennek nyomán Juhász Péter és Tényi István feljelentést tettek. A Miniszterelnöki Hivatal visszautasította a vádat. Indoklásuk szerint "a kivételes eljárást ... 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat 2017. március 31-én került át Miniszterelnök-helyettes úr titkárságára és még aznap vissza az aktát gondozó főosztályhoz. Az ügyirat kelteként pedig nem az aláírás, hanem a benyújtás napja került feltüntetésre, amelyet semmilyen szabály nem zár ki.https://vastagbor.atlatszo.hu/2017/05/25/az-ugyeszseg-szerint-nem-buncselekmeny-hogy-nem-az-alairas-datuma-szerepel-semjen-ugyiratan/ Az ügyészség a feljelentést elutasította, mivel semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy az okiratot mikor kell aláírni .
2017. április 21-én az LMP szocialista, jobbikos és független parlamenti képviselők támogatásával a felsőoktatási törvény módosításának utólagos normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól.
Április 26-án az Európai Bizottság ún. figyelmeztető levelet (Letter of Formal Notice) küldött a magyar kormánynak, mert úgy vélik, hogy a törvénymódosítás korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát.
Részben a lex CEU miatt május 17-én az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén megszavazták azt a határozattervezetet, amelynek értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben. Az indítványt a parlament 751 képviselője közül 393 támogatta (52%), köztük a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt 216 képviselőjéből 67-en.
Május 23-án az amerikai szövetségi kormány – saját hatáskörének hiányára való hivatkozással – a CEU-val való egyezkedésre szólította föl a magyar kormányt. Május 24-én New York állam kormányzója kijelentette, hogy van hatásköre, és egyben hajlandó a magyar kormánnyal való tárgyalások lefolytatására.https://index.hu/belfold/2017/05/24/new_york_kormanyzoja_szivesen_targyalok_a_magyar_kormannyal_a_ceu-rol/ Május 25-én Lázár János arról számolt be, hogy sikeres tárgyalások folynak Kínával, Thaifölddel, Malajziával, illetve a Budapesten működő McDaniel College Budapest esetében a székhely szerint illetékes amerikai Maryland szövetségi tagállammal oktatási megállapodások megkötése tárgyában. Lázár közölte, hogy „a magyar kormány a Közép-európai Egyetem sorsát rendezettnek tekinti, az a kérdés, hogy a New York-i CEU hogyan tud Magyarországon a felsőoktatási tanulmányokkal kapcsolatban dokumentumokat kiállítani. Kérdésre elmondta, ha Soros György megkeresi a magyar államot, akkor tárgyalnak vele.”
Május 30-án Michael Ignatieff, az egyetem rektora bejelentette, hogy „a következő akadémiai évben minden tevékenységét Magyarországon fogja végezni a CEU (...) A CEU üdvözli, hogy múlt pénteken egyeztetett egymással Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott és New York állam vezetése.”http://mandiner.hu/cikk/20170530_ceu_rektor_nem_fogunk_bezarni_budapest_az_otthonunkhttps://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/ceu_marad_budapesthttps://index.hu/belfold/2017/05/30/ceu_lex_ceu_michael_ignatieff_kozep-europai_egyetem/
Június 12-én Sólyom László volt köztársasági elnök, Lévay Miklós volt alkotmánybíró, valamint Jakab András és Szente Zoltán egyetemi tanárok és MTA-doktorok írásos jogi véleményt (amicus curiae) készítettek az Alkotmánybíróságnak (AB) arról, hogy miért alkotmányellenes a felsőoktatási törvény módosítása.
Augusztus 21-ére az ellenzéki pártok rendkívüli parlamenti ülést hívtak össze a felsőoktatási törvény megvitatása érdekében. Az ülés határozatképtelen lett, mert a kormánypárti országgyűlési képviselők minden érdemi indoklás nélkül bojkottálták az ülést.
A civil szervezetekről szóló törvénymódosítás és hatályba lépése „A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” alkotott törvényt, mely „A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról” szóló 2011. évi CLXXXI. törvényt is módosítja, 2017. április 7-én, péntek délután Gulyás Gergely, Kósa Lajos és Németh Szilárd nevével nyújtották be az Országgyűlés elé. A témában volt ötpárti egyeztetés, az ellenzék egyetlen pártja sem támogatta a törvénytervezetet. 2017. április 19-én megkezdődött a törvényjavaslat vitája.
A törvény indoklása szerint reális veszély, „hogy a civil társadalom szerveződéseit külföldi érdekcsoportok felhasználni törekszenek”, akár a szervezet céljait is megváltoztatva. „Az ilyen juttatások célja, hogy az abban részesülő civil szervezetek társadalmi befolyásán keresztül a támogató érdekcsoportok saját érdekeiket érvényesítsék Magyarország politikai és társadalmi életében. Ez a befolyás irányulhat valamely konkrét politikai, gazdasági döntés meghozatalára, egyes szakpolitikák irányainak meghatározására, vagy legtágabb értelemben akár a demokratikus állami intézményrendszer működésére is”.
A javaslat főbb pontjai szerint:
Azok a magyar civil szervezetek, melyek évente 7,2 millió forintot meghaladó támogatást kapnak külföldről, külföldről támogatott szervezetnek minősülnek, és ezt be kell jelenteniük 15 napon belül. Nem kell beszámítani a támogatás összegébe mindazt a támogatást, amelyet az egyesület vagy alapítvány külön jogszabály szerint az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kap,http://www.parlament.hu/irom40/14967/14967.pdf egyébként viszont az EU tagállamaiból érkező forrás is bejelentésköteles. A vallási vagy sporttevékenységet végző szervezetre nem kell alkalmazni a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A nyilvántartó bíróság minden hónap 15. napjáig megküldi minden ilyen külföldről támogatott szervezetnek minősített szervezet adatait a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, így kikerülnek oda az adatok. A külföldről támogatott szervezet a bejelentést követően haladéktalanul közzéteszi a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy e törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül. Ha a szervezet nem teljesíti mindezt, először felszólítást, aztán bírságot kap, majd törlik.