Az amerikai kontinensen vallási hovatartozás szerint túlnyomóan keresztények élnek. Két nagy földrajzi zóna különíthető el: Amerika északi részét a Rio Grande folyóig Angol-Amerikának, az ettől délre eső részt Latin-Amerikának nevezik. Ez a két nagy földrajzi zóna két vallásföldrajzi régióhoz is kötődik.
Történelem
Kolumbusz Kristóf érkezése előtt (1492) három jelentős indián kultúrnép élt a középkori amerikai kontinensen: az aztékok (Mexikó), a maják (Közép-Amerika) és az inkák (Peru, Ecuador, Bolívia). Politeista vallásukban megtalálható volt a Teremtő Isten, a legfőbb isten képzete is (pl. a perui Viracocha, az azték Quetzalcoatl). A jó és rossz etikai fogalmát nem ismerték, bár vallásukra a dualisztikus felfogás jellemző volt, mint például: világosság-sötétség, élet-halál stb.
Dél-Amerika alacsonyabb kultúrszinten álló indián törzsei totemisztikus-animista vallási hiedelmeiben is helyet kaptak a teremtő szellemek.
A hódító spanyolok és portugálok brutálisan kényszerítették gyarmati rendszerükbe az indiánokat. Krisztus nevét hordták az ajkukon, de legtöbbjüknél a gyors meggazdagodás, a vagyonszerzés volt a cél. Rabszolgasorsra kényszerítették az indiánokat, az ellenállókat pedig könyörtelenül lemészárolták. Ürügy sokszor a kereszténység volt: csak erős kézzel taníthatják meg az "alacsonyrendű vadak"at a keresztény hit elemeire. A valóságban ingyenes munkaerőt szerettek volna maguknak.
A missziókat kezdetben ugyanolyan indíttatásból vezették, mint a reconquistát a mórok ellen. Az ibériai-katolicizmust honosították meg, és gyarmati szervezetet hoztak létre az Újvilágban.
Amikor bebizonyosodott, hogy az indiánok nem alkalmasak a kemény rabszolgamunkára, Afrikából behurcolt fekete rabszolgákkal pótolták a kiirtott lakosságot. Ez a folyamat a későbbiekben hatalmas méreteket öltött. A becslések szerint csak Brazíliába 3,6 millió fekete rabszolgát hurcoltak be,több mint fele nem élte túl a fogva-tartást, az embertelen körülményeket és a hosszú hajóutat kb. három évszázad alatt. Leszármazottaikat ma több mint 35 millió főre becsülik. Erős az afrikai népréteg még Kolumbiában és a Karib-szigeteken. Az Afrikából behurcoltak sorsa még borzasztóbb volt az indiánoknál. A behajózottak fele már a tengeri úton elpusztult. Megérkezésükkor eladták őket az embervásárokon. A misszionáriusok megpróbáltak testi-lelki segítséget nyújtani a szerencsétleneknek. Szinte kivétel nélkül mindegyiket megkeresztelték.
A feketék a kereszténységet csak felületesen ismerték meg (és talán sokan nem is akarták teljesen elfogadni). A katolikus szentek tisztelete és a katolikus szertartások mögött továbbra is folytatták Afrikából hozott vallási életüket, szokásaikat, hiedelmeiket, és így szinkretista afroamerikai kultuszok jöttek létre. Brazíliában ma külön vallási közösséget is alkotnak, pl. az umbandát (afrobrazil spiritizmus), melynek szertartásait sok katolikus is látogatja. Hasonló a venezuelai Maria Lionza vallás is. Jellemző afrikai eredetű kultusz a vudu (főleg Haitin), a santería (főleg Kubában) és a candomblé (Brazíliában).
Közép-Amerikában a függetlenné válás idejére (19. század) a népesség túlnyomó része – a korábbi ellenállás dacára – katolikussá lett, bár egyes indián csoportok szintén csak felületesen tértek meg. Egyes államokban (pl. Costa Rica) a katolicizmust államvallássá tették. Guatemalában az 1870-es forradalom radikális szakadást idézett elő az állam és az egyház között. Hasonló helyzet következett be Mexikóban is 1872-ben. Itt 1915-ben egyházüldözés is fellángolt: kiszorították az egyházat a közéletből.
A 19. század második felétől özönlöttek az európai bevándorlók az amerikai kontinensre (Dél-Amerikába is). A Dél-Amerikába érkező bevándorlók mintegy 90%-a megkeresztelt katolikus volt. Ebben az időben viszont a protestantizmus megjelent Latin-Amerikában, és lassan teret nyert. Az első protestáns csoportok 1826-ban érkeztek Argentínába: skót presbiteriánusok és walesi anglikán juhtenyésztők. Az első német telepesek 1823-ban érkeztek Dél-Brazíliába, Argentínába és Chilébe. Ezek jelentős része lutheránus volt. Latin-Amerikában a 19. század végéig a protestánsok száma csak lassan nőtt. Ezután a 20. században hirtelen növekedés lépett fel, részben a protestáns bevándorlók, de inkább az USA-ból származó és támogatott kisegyházak és szekták missziós tevékenysége révén.
Vallásföldrajzi régiók
Angol-Amerika: Észak-Amerikának ezen a részén két óriási területű ország, Kanada és az Egyesült Államok osztozik. Az igen változatos vallási struktúrába protestáns felekezetek (legnagyobbak: baptista, metodista, presbiteriánus, lutheránus, anglikán stb. egyházak), a római katolikus egyház, továbbá növekvő számú és terjedő szabad egyházak és szekták, ortodox keresztények, muszlimok, zsidók, hinduk, buddhisták és különféle alternatív új vallások tartoznak. Magas a felekezethez nem tartozók aránya (kb. a lakosság 1/4-e), ennek ellenére az angol-amerikai lakosság a keresztény világ egyik legvallásosabb népessége. Az ateisták és nem-hívők aránya viszonylag alacsony (kb. 7%). A területi vallási megoszlás is igen változatos képet mutat: területenként és városonként. Nagyban függ attól, hogy honnan származnak az egykori bevándorlók és hol telepedtek le. A belső vándorlás és az új mozgalmak evangelizációja sokat módosított a korábbi vallási képen.
Latin-Amerika Mexikót, Közép- és Dél-Amerikát foglalja magába. A népesség vallási hovatartozása terén a katolicizmus döntő fölénye a jellemző. Itt él a világ katolikusainak több mint 2/5-e. A nagy paphiány, a terjedő kisegyházak és szekták, a nagyfokú valláskeveredés, a súlyos társadalmi problémák (szegénység) okoznak sok gondot a latin-amerikai katolikus egyházban. A bázisközösségek és a felszabadítási teológia próbálnak kiutat találni a nehéz helyzetből. Minden latin-amerikai országban van protestáns vallási kisebbség is. Ez részben a korábbi és jelenlegi hittérítés, másrészt a protestáns országokból való bevándorlás következménye. A legtöbb protestáns a Karib-térség egyes országaiban, valamint a dél-amerikai országokban él. Ezek főleg lutheránusok, anglikánok, baptisták, metodisták, presbiteriánusok. Gyors növekedést mutatnak az adventisták, a Jehova tanúi, az Utolsó Napok Szentjei és a pünkösdisták is. A spiritizmus és az afroamerikai kultuszok népszerűsége és terjedése jellemző, elsősorban Brazíliában és a dél-amerikai országokban. Jelentős számú zsidó (főleg Argentínában), hindu (Guyanában, Suriname-ban, Trinidad és Tobagóban), buddhista és muszlim stb. vallási kisebbség él Latin-Amerikában.
A vallási közömbösség, vallástalanság, ateizmus terjedése Latin-Amerikában is az iparosodás, az urbanizáció, a materializmus, az elvilágiasodás és a vallásellenes ideológiák velejárója. Ez különösen Uruguayban, Kubában, Chilében, továbbá Mexikó és Brazília nagyvárosaiban jelentős.
Vallási megoszlás latin-amerikai országokban (CID-Gallup felmérés, 2010) >>>> ország keresztény(%) katolikus(%) protestáns(%) más vallású(%) vallástalan,ateista, agnosztikus(%) 80,0 68,7 11,3 2,0 18,0 71,2 40,1 31,1 12,7 16,1 89,3 72,0 17,3 3,1 7,6 81,9 60,5 21,4 5,0 13,1 64,2 50,5 14,0 2,1 33,4 90,3 78,3 12,0 1,7 8,0 81,5 62,8 18,7 4,1 14,4 50,7 46,3 4,4 2,0 47,3 77,5 65,2 12,3 2,5 20,0 66,4 40,2 26,2 2,0 31,6 74,6 45,1 29,5 1,1 24,3 89,4 76,3 13,1 2,3 8,3 85,2 49,7 35,5 3,2 11,6 89,0 77,5 11,5 1,3 9,7 80,1 55,0 25,1 3,1 16,8 87,6 71,7 15,9 4,4 8,0 94,6 86,2 8,4 2,7 2,7 92,2 81,8 10,4 1,8 6,0 90,9 60,2 30,7 1,0 8,1 78,5 58,5 20,0 7,4 14,1 45,2 32,0 13,2 3,0 51,8 76,7 61,5 15,2 3,0 20,3
Országonként Észak-Amerika vallási megoszlása (Pew felmérés 2010): ország(vagy terület)népességkereszténykeresztény %muszlim%vallástalan%hindu%buddhista%népi vallású%más vallású%zsidó%310 380 000243 027 54078,30%2 793 4200,90%50 902 32016,40%1 862 2800,60%3 724 5601,20%620 7600,20%1 862 2800,60%5 586 8401,80%34 020 00023 473 80069,00%714 4202,10%8 062 74023,70%476 2801,40%272 1600,80%408 2401,20%306 1800,90%340 2001,00%60 00045 00075,00%6601,10%11 64019,40%00,00%3000,50%1 8003,00%4800,80%1800,30%60 00057 66096,10%00,00%1 5002,50%00,00%00,00%4800,80%3600,60%00,00%Észak-Amerika344 520 000266 604 00077,38%3 508 5001,02%58 978 20017,12%2 338 5600,68%3 997 0201,16%1 031 2800,30%2 169 3000,63%5 927 2201,72%
Mexikó és Közép-Amerika vallási megoszlása (Pew felmérés 2010): országnépességkereszténykeresztény %muszlim%vallástalan%hindu%buddhista%népi vallású%más vallású%zsidó%310 000271 56087,60%3100,10%27 5908,90%6200,20%1 5500,50%4 6501,50%3100,10%3 1001,00%4 660 0004 235 94090,90%00,00%368 1407,90%00,00%00,00%37 2800,80%13 9800,30%00,00%14 390 00013 699 28095,20%00,00%589 9904,10%00,00%00,00%86 3400,60%10 0000,07%00,00%7 600 0006 657 60087,60%7 6000,10%798 00010,50%00,00%7 6000,10%83 6001,10%45 6000,60%00,00%113 420 000107 862 42095,10%20000,01%5 330 7404,70%00,00%107 0000,07%70 0000,06%20 0000,02%70 0000,06%5 790 0004 967 82085,80%00,00%723 75012,50%00,00%00,00%81 0601,40%5 7900,10%00,00%3 520 0003 273 60093,00%24 6400,70%168 9604,80%00,00%7 0400,20%14 0800,40%14 0800,40%14 0800,40%6 190 0005 459 58088,20%00,00%680 90011,00%00,00%00,00%30 9500,50%18 5700,30%00,00%Mexikó és Közép-Amerika155 880 000146 427 80093,94%32 5500,02%8 688 0705,57%6200,00%16 1900,01%407 9600,26%128 3300,08%87 1800,06%
A Karib-szigetek vallási megoszlása (Pew felmérés 2010): ország(vagy terület)népességkereszténykeresztény %muszlim%vallástalan%hindu%buddhista%népi vallású%más vallású%zsidó%20 00018 12090,60%600,30%8004,00%800,40%00,00%5802,90%3201,60%200,10%90 00083 70093,00%5400,60%1 5301,70%1800,20%00,00%3 2403,60%9001,00%00,00%110 000101 09091,90%2200,20%6 6006,00%00,00%1100,10%1 4301,30%1100,10%4400,40%340 000326 40096,00%3400,10%10 5403,10%00,00%00,00%1 0200,30%1 0200,30%00,00%270 000257 04095,20%2 7001,00%5 1301,90%1 0800,40%00,00%00,00%3 7801,40%00,00%70 00066 08094,40%700,10%3500,50%00,00%700,10%2 1003,00%1 1901,70%00,00%9 930 0008 738 40088,00%00,00%1 082 37010,90%00,00%00,00%89 3700,90%9 9300,10%00,00%100 00096 60096,60%3000,30%1 0001,00%7000,70%00,00%1 3001,30%2000,20%00,00%460 000441 14095,90%1 8400,40%11 5002,50%2 3000,50%00,00%1 8400,40%1 8400,40%00,00%9 990 0008 681 31086,90%00,00%1 058 94010,60%00,00%00,00%219 7802,20%29 9700,30%00,00%2 740 0002 115 28077,20%00,00%471 28017,20%00,00%00,00%123 3004,50%27 4001,00%00,00%60 00050 10083,50%2400,40%5 6409,40%5400,90%00,00%2 7004,50%3600,60%4800,80%11 260 0006 665 92059,20%00,00%2 589 80023,00%22 5200,20%00,00%1 959 24017,40%00,00%00,00%410 000395 65096,50%8200,20%9 4302,30%8200,20%00,00%8200,20%2 4600,60%00,00%5 0004 67593,50%00,00%2404,80%50,10%00,00%100,20%751,50%00,00%200 000187 80093,90%4000,20%6 6003,30%4000,20%1 0000,50%2 4001,20%6000,30%6000,30%3 750 0003 626 25096,70%00,00%71 2501,90%00,00%11 2500,30%30 0000,80%3 7500,10%00,00%50 00047 30094,60%1500,30%8001,60%7501,50%00,00%6501,30%4000,80%00,00%170 000154 87091,10%1700,10%10 2006,00%5100,30%00,00%8500,50%3 4002,00%00,00%110 00097 57088,70%1 6501,50%2 7502,50%3 7403,40%00,00%2 2002,00%2 2002,00%00,00%1 340 000883 06065,90%79 0605,90%25 4601,90%304 18022,70%4 0200,30%25 4601,90%18 7601,40%00,00%40 00036 84092,10%00,00%1 8404,60%00,00%00,00%1 0802,70%2400,60%00,00%20 00016 90084,50%2401,20%7803,90%2401,20%00,00%1 6808,40%1600,80%00,00%110 000104 28094,80%1100,10%4 0703,70%4400,40%00,00%00,00%6600,60%3300,30%Karib-szigetek41 645 00033 196 37579,71%88 9100,21%5 378 90012,92%338 4850,81%16 4500,04%2 471 0505,93%109 7250,26%1 8700,00%
Dél-Amerika vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):