Ifjabb martonfalvi Bács Károly (Alsódabas, 1849. október 29. – Arad, 1903. augusztus 29.)Magyar Polgár, 1903. augusztus 31. hétfő, 7. old. színész, rendező.

Életútja

Bács Károly színész és Vármosi Julianna fiaként született, 1849. október 30-án keresztelték Alsódabason.Alsódabasi református egyházközség, 1849. évi keresztelések. A nagyenyedi kollégiumba járt, mígnem apja kivette onnan 1863-ban és a régi aradi színházban kardalosként először lépett színpadra apja társulatánál.Jubiláló színész (3. old.), Fővárosi Lapok 25. évfolyam 356. szám - 1888. december 27. (online: adtplus.arcanum.hu)

Első igazgatója Aradon Hubay Gusztáv volt. 1864-ben Gyulafehérvárott Nagy Mihálynál működött. 1865-ben Keszy Józsefnél, 1868-ban Nyiry Györgynél, 1869-ben Gerőfy Andornál – akinél 1871-ben Brassóban még apjával együtt lépett színpadra.Magyar színház Brassóban, Nemere, Politikai, közgazdászati és társadalmi lap 1. évfolyam 37. szám, Brassó, library.hungaricana.hu - 1871. május 9. 1872-ben Szabadkán Némethy György társulatának volt a tagja, amellyel 1874-ben még SopronbanMagyar színészet üt tanyát Magyarország két végvárosában, A Hon 12. évfolyam 76. szám - 1874. április 2. (online: adtplus.arcanum.hu) játszott. 1875-ben Szabó Antalhoz ment, majd 1876-ban Székesfehérvárott, 1877-től pedig újra Gerőffynél, a kassai társulattal játszott.

Schöpflin szerint 1886-ban Krecsányi Ignáchoz szerződött. Azonban 1886-ban a Váczi Közlöny és Cesnaková szlovákiai színjátszástörténeti könyve is mint színigazgató említi,Két színigazgató, Váczi Közlöny 8. évfolyam 21. szám, library.hungaricana.hu - 1886. május 23. de az előbbi alapján még az év decemberében társulata Nyitrán megbukott és ő lemondott.A nyitrai színház megbukott, Fővárosi Lapok 1886. december 334. szám - 1886. december 3. (online: adtplus.arcanum.hu) Az Esztergom és vidéke hasábjain 1887-ben pedig az olvasható, hogy Szabadhegyi Aladár mellett előbb névleges, illetve társigazgató, majd mikor tőle a színészegyesület központi igazgatótanácsa megvonta az igazgatói engedélyt, azt Bács Károlynak adta át. A szezon végével lemondott az igazgatásról, a társulat feloszlott.Esztergom és Vidéke, library.hungaricana.hu - 1887.

1889-ben Mosonyi Károlyhoz szerződött. Ez év január 16-án, Aradon ünnepelte színészi pályafutása 25 éves évfordulóját. Ugyanott 1902. március 22-én mondott búcsút a színpadnak. 1903 augusztus végén öngyilkos szándékkal magára lőtt, majd augusztus 29-én szombaton éjjel az aradi kórházban elhunyt.

Elsőrangú jellemszínészként ismerték, rendezett is. Esztergomi szereplése alatt atlétatermetű, hatalmas hangorgánummal rendelkezőként,Pifkó Péter, Zachar Anna: Színjátszásunk száz év előtt (Esztergom) (8. old.), Dolgozók Lapja 27. évfolyam 194. szám, library.hungaricana.hu - 1974. augusztus 19. 25 jubileumát ünnepelve pedig, mint az „egyik legjobb vidéki apaszinész és rendező” írtak róla.

30 éven át 1903. június 10-i nyugdíjazásáig az Országos Színészegyesület,Az Országos Színész-Egyesületből (12. old.), Budapesti Napló 8. évfolyam 157. szám - 1903. június 10. (online: adtplus.arcanum.hu) a Színészkongresszus központi igazgató-tanácsának vidéki rendesA színész-kongresszus. (Első nap.) (7-8. old.), Budapesti Napló 4. évfolyam 67. szám - 1899. március 8. (online: adtplus.arcanum.hu)A színészegyesület közgyűlése. — Harmadik nap. — Budapest, márcz. 21. (9. old.), Magyarország 8. évfolyam 70. szám - 1901. március 22. (online: adtplus.arcanum.hu) tagja volt, bizonyos években pedig bizottságok munkájában is részt vett. Így például 1883-ban a javaslattevő,Színész-kongresszus. — dec. 11. (3. old), Budapesti Hírlap 3. évfolyam 341. szám - 1883. december 12. (online: adtplus.arcanum.hu) 1887-benAz országos színészkongresszus (3. old), Budapesti Hírlap 7. évfolyam 39. - 1887. február 9. (online: adtplus.arcanum.hu) és 1890-ben a kérvényi bizottságba választották be,Színészkongresszus. Budapest, nov. 28., Melléklet a Budapesti Hírlap 10. évfolyam, 298-ik számához, 1890. október 29. (online: adtplus.arcanum.hu) 1893-ban a fegyelmi bizottságba.A színészegyesület igazgató tanácsa (3. old.), Budapesti Hírlap 13. évfolyam 77. szám - 1893. március 18. (online: adtplus.arcanum.hu)

Feleségei Molnár Gizella színésznő, Kiss-Maár Júlia primadonna, „kedveltebb anyaszínésznő” voltak, illetve még Liptai (Liptay) Laura – aki 1878-ig még Bercsényinéként szerepel újsághírekben – koloratúr népszínmű és operetténekesnőMagyar színészet. Balaton-Füredről Károlyi Lajos jeles színtársulata (2. old.), Zalai Közlöny 19. évfolyam 71. szám, nagykar.hu - 1880. szeptember 2. is. Leányát, Bács Mariskát, Ancsán József, Fogaras város aljegyzője vezette oltárhoz 1901. június 15-én.Házasság (7. old.), Budapesti Hírlap 21. évfolyam 160. szám - 1901. június 13. (online: adtplus.arcanum.hu)

Fontosabb szerepei

Stomfay Ákos (Csiky Gergely: A Stomfay család) Bakaj András (Csepreghy F.: A sárga csikó) Lecourtand (Dumanoir: Bouquillon) Don Lope de Figueroa (Calderón: A zalameai bíró) De Chelles gróf (Feuillet: A sphinx) Mócsing Fábián (Berczik Á.: A protekció)

Működési adatai

1863: Hubay Gusztáv; 1864: Gerő Jakab, Nagy Mihály; 1865: Arad; 1868: Nyíri György; 1869–72: Győrffy Antal; 1872: Bercsényi Béla; 1873: Völgyi György, Károlyi Lajos; 1874: Némethyné; 1875: Szabó Antal; 1876–78: Székesfehérvár; 1878: Gerőfy Andor; 1879: Lászy Vilmos; 1880: Nagykanizsa, Pécs, 1881–83: Mosonyi Károly; 1883: Jakab Lajos; 1884: Mándoky Béla; 1885: Báródy Károly, Saághy Zsigmond; 1887: Krecsányi Ignác; 1888: Mosonyi Károly; 1889–91: Aradi Gerő; 1891: Bátosi Endre; 1891–1902: Leszkay András.

Megjegyzések

Hivatkozások

Források

Bács Károly, ifj.

Budapesti Hírlap, 1903. augusztus 31. Milena Cesnaková-Michalcová: Geschichte des deutschsprachigen Theaters in der Slowakei , Bausteine zur Slavischen Philologie und Kulturgeschichte, Böhlau Verlag Köln, Weimar, Wien - 1997.

További információk A székesfehérvári színtársulat (3. old.), Pápai Lapok 10. évfolyam 37. szám, library.hungaricana.hu - 1883. szeptember 2. Garai Béla, J.: Kilencvenéves a szabadkai színház, Kalangya, XIII. évfolyam 3. szám, Vajdasági Magyar Digitális Adattár (adattar.vmmi.org) - 1944. március 15. Magyar László: Iratvallató. Egy levéltáros írásaiból, helytörténeti írások (1891-1942) (159. old.), Szabadka, Szabadkai Szabadegyetem, Életjel könyvek 77. eletjel.org.rs - 1999.

Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar rendezők Kategória:1849-ben született személyek Kategória:1903-ban elhunyt személyek Kategória:Öngyilkos színészek, színésznők