Pálinkás László (Cegléd, 1959. január 15. –) paralimpiai és para-világbajnok úszó, vízilabdázó, úszóedző, általános iskolai matematikatanár.
Sportpályafutása Járványos gyermekbénulás következtében jobb lába súlyos izomsorvadást szenvedett, ezért kezelőorvosa javaslatára hat évesen úszni kezdett. Gimnazista korában kezdett vízilabdázni, a másodosztályú CVSE csapatának lett tagja, emellett az úszást sem hanyagolta el. Érettségi után Egerbe került, ahol az Egri Vízművek csapatát erősítette. A versenyszerű úszással edzője, Gáti Károly ismertette meg, a 70-es évek végén. Kiemelkedő eredményeire 1982-ben figyeltek fel egy gyulai versenyen, ekkor hívták meg a mozgáskorlátozottak úszóválogatottjába, korábban mindig egészséges versenyzőkkel együtt készült.
1984-ben tagja volt a paralimpián részt vevő küldöttségnek. L6-os sérültségi kategóriában versenyzett. A játékokat ekkor még Nemzetközi Fáklya Játékoknak nevezték, de mivel a lebonyolítás megegyezett a későbbi paralimpiai játékok szabályaival, utólag ezt, valamint a korábbi játékokat is paralimpiai rangra emelték.
Külön érdekesség, hogy a paralimpiai mozgalom történetében (ideértve a nyári és a téli játékokat is), ez volt az egyetlen viadal, melyet két kontinensen – Nagy-Britanniában és az USA-ban rendeztek meg.
Több számban indult, de legnagyobb sikereit váltóban érte el. A 4 × 50 méteres vegyesváltó tagjaként felért pályafutása csúcsára, paralimpiai bajnok lett. Bár nem ez volt az egyetlen aranyérme a játékokon, mégsem mondhatja magát kétszeres bajnoknak. Miután a 4 × 50 méteres gyorsváltót is megnyerték, annyira örültek a győzelemnek, hogy még a verseny alatt beugrottak a medencébe ünnepelni elsőként beérő társukat. Ez természetesen szabálytalan, így a magyar váltót kizárták. A kizárás elleni tiltakozásul a megismételt döntőben nem indultak el.
Az 1987-es Párizsban megrendezésre került paravilágbajnokságon ismét váltóban győzedelmeskedett, a 4 × 50 méteres gyorsváltó tagjaként állhatott a dobogó legfelső fokára, eredményüket ráadásul világcsúccsal érték el.
A rákövetkező évben, Szöulban rendezett paralimpia már nem hozott a korábbi versenyekhez hasonló eredményeket számára. 200 méter vegyesen hatodik, 100 gyorson, 100 méter pillangón és 4x100 vegyes váltóban hetedik, 200 gyorson nyolcadik, valamint a 4x100 gyorsváltó tagjaként 10. helyen végzett. Az 1990-es világbajnokságon még elindult, de 100 méter gyorson nem jutott döntőbe, a 13. helyen végzett. Versenyzői pályafutását 13 év után, 1991-ben fejezte be. A medencétől nem szakadt el teljesen, a 90-es évek közepétől a 2000-es évek közepéig a CVSE vízilabda utánpótlás csapatának edzője volt, valamint szenior korosztályos úszóversenyeken is indult. 1996-ban a Gyulán megrendezésre került Országos Szenior Úszóbajnokságon korcsoportjában 50 méter háton bronzérmet szerzett.
Tanári pályája A ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 1977-ben. Az egri Tanárképző Főiskolán végzett 1983-ban matematika-technika szakon. 1984-től a 2010-es évek közepéig a ceglédi Várkonyi István Általános Iskola matematikatanára. 2015-től a ceglédi Református Általános Iskolában tanít. Szülővárosában köztiszteletben álló pedagógus, munkásságát több díjjal is elismerték.
Eredményei paralimpiai bajnok (1984) világbajnok (1987) szenior országos bajnoki bronzérmes (1996)
Kitüntetései, elismerései Az Év Ceglédi Matematikatanára általános iskolai kategóriában (később Czifra Mihály-emlékdíj) (2003) A Bolyai Matematikaverseny Díjazott Tanára (2007) Cegléd Város Sportjáért Díj (2008) Halassy Olivér-díj (2018)
Családja Nős, felesége szintén pedagógus. Két lányuk van, Dóra és Eszter.
Jegyzetek
Kategória:1959-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Ceglédiek Kategória:Magyar úszók Kategória:Magyar vízilabdázók Kategória:Magyar paralimpiai bajnokok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar matematikatanárok