A polgári perrendtartás (rövidítése: Pp.) a polgári eljárásjogi törvény másik elnevezése. Olyan törvénykönyv (kódex), amely a polgári per lefolytatásának szabályait, a polgári bíróság peres és nemperes eljárásokban követendő eljárásának szabályait tartalmazza.Bíró Endre: Jogi szótár. 395. old. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1-jével lépett hatályba.
Polgári perrendtartásnak nevezik gyakran magát a polgári eljárásjogot is, mint a jogrendszer egyik ágazatát. Története Magyarországon Plósz Sándor munkásságának legfőbb eredményeként született meg az 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartásról, amely 1915, január 1-jén lépett hatályba. Ezt a törvényt váltotta fel a többször módosított 1952. évi III. törvény, amely azonban nem fogja át a jogág szabályainak egészét.Jogi lexikon 498. old.
A polgári eljárás alapelvei
A 2018. január 1-jével hatályba lépett polgári perrendtartás tételesen is meghatározza a polgári eljárás alapleveit.
A polgári eljárás alapelvei az egész eljáráson végighúzódó elvi tételek, amelyek meghatározzák a polgári eljárási jog rendszerét. Főleg a polgári perre érvényesek, de megfelelően irányadók a peren kívüli eljárásokra is. Az alapelvek irányt mutatnak a bíróságok számára a polgári eljárási szabályok értelmezése, illetve alkalmazása során, főként határesetekben. Többféle csoportosításuk lehetséges.
A büntetőeljárással közös alapelvek illetve a kizárólag a polgári eljárási jog alapelvei A büntetőeljárással közös alapelvek Mivel a büntetőeljárásban is hasonlóan alapvető a bíróság szerepe, mint polgári ügyekben, az alapelvek között is van azonosság, így a tárgyalás nyilvánossága, a szóbeliség alapelve
Kizárólag a polgári eljárási jog alapelvei Ezek a polgári jogi eljárásban hozandó határozat tartalmát meghatározó anyagi joggal függnek össze, kifejeződik ezekben a jogalanyok bizonyos autonómiája. a rendelkezési elv tárgyalási elv Szervezeti illetve működési alapelvek
Szervezeti alapelvek Bírói függetlenség néprészvétel társasbíráskodás elve
Működési alapelvek Ezek tükrözik a polgári eljárás jellegzetességeit.
A 2018. január 1-jével hatályba lépett törvény főbb rendelkezései
Az osztott perszerkezet bevezetése Az osztott perszerkezet bevezetése azt jelenti, hogy a peres eljárást perelőkészítő szakra és érdemi tárgyalási szakra bontja a törvény és erősíti a perelőkészítés szerepét.http://www.kormany.hu/download/f/ca/30000/20150128%20Az%20%C3%BAj%20polg%C3%A1ri%20perrendtart%C3%A1s%20koncepci%C3%B3ja.pdf
Források Bíró Endre: Jogi szótár. 395. old. Jogi lexikon. Budapest, 1999. 495. old., 498. old. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (hatálybalépés: 2018. január 1.)
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Névai László További információk A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok magyarázata HVG-ORAC Egy új polgári perrendtartás alapjai Elfogadás előtt T/11900. törvényjavaslat a polgári perrendtartásról Kapcsolódó szócikkek Plósz Sándor Névai László Szilbereky Jenő Trócsányi László
Kategória:Polgári eljárásjog