Az 1932–1942 között kiadott Világvárosi RegényekA 64 oldalas terjedelemre tekintettel ezeket ma inkább kisregényeknek neveznék. a legszínvonalasabb ponyvaregény-sorozatok egyike volt a két világháború közötti Magyarországon. (A Nova kalandos regényei, Friss Újság Színes Regénytára, Gong, 1 Pengős Regények, Pesti Hírlap könyvek, Szivárvány, Tarka regénytár, Tolnai regénysorozat, Új Élet regénytár... sorában.) Ezekben a sorozatokban különféle kalandos (főleg légiós és vadnyugati), bűnügyi és kémregények, horror, valamint romantikus történetek jelentek meg.
Jellemzői A Világvárosi Regények kötetei montázsszerű fekete-fehér fotóval,Többnyire kevésbé ismert külföldi filmek reklámfotóiból kétszínnyomású (piros dominanciájú) színes borítóval jelentek meg 64 oldalon 15 x 11 cm-es méretben. A sorozatcím pecsétre emlékeztető kőralakú emblémában található, közepén a 10 filléres ár feltüntetésével.
A sorozat tényleges szerkesztője az Est ismert hírlapírója, Faragó Miklós (1884-1972) volt. Azonban politikai okokból a kiadóvállalat a csendestárs, dr. id. Kovács Dénes nevén futott. (Faragó a Tanácsköztársaság idején némileg exponálta magát: a Sajtódirektórium tagja volt.)
A kiadó neve eleinte egyszerűen Világvárosi Regények Kiadóvállalat volt. 1935-ben változott a neve Literária Kiadóvállalat Kft.-re.A 235. kötet, Faragó Sándor A borotva című kisregénye már Literária kiadványként jelent meg. Székhelye a Vilmos császár (ma Bajcsy-Zsilinszky) út 34-ben, a Hungária Nyomda székházában volt, akárcsak az Esti Kurír szerkesztősége is. A Kurír több munkatársa dolgozott a kiadónak is (például Lovászy Márton).
A Világvárosi regények sorozatban szinte kizárólag magyar szerzők művei jelentek meg. És ami fontos, ill. rendhagyó a korabeli ponyvasorozatok gyakorlatában: az első néhány kötettől eltekintve (saját) magyar néven. Egy-két korai kiadvány szerzője lehetséges, hogy valóban külföldi írót takar. Az ismertebbek közé tartozott Rejtő Jenő, Királyhegyi Pál, de olyan meglepő nevekkel is találkozhatunk a szerzők között, mint például Szeredi S. Gusztáv ismert brácsaművész vagy Pálóczi Horváth György, Sztrókay Kálmán.
A zsidótörvények életbe lépése után egyre többen dolgoztak „négerként” (álnevek mögé bújva). Így olyan szerzők, mint Gergely Márta, Halász Péter vagy Tabi László (utóbbi több alkalommal Simon Zoltán vagy Follinus János álnéven). Déry Tibor nyolc kisregényt írt a sorozat számára, amelyek Dániel Tibor illetve Verdes Pál álnéven jelentek meg.
A legtöbb regénye (81) Leleszy Bélának jelent meg a sorozatban. A korszak másik közkedvelt bestseller írójának, Forró Pálnak 75, Ákos Miklósnak 57, Görög Lászlónak 53, Gergely Mártának 52, Tabi Lászlónak 45, Rejtő Jenőnek 20. De olyan ismert írók is írtak egy-egy kisregényt a sorozat számára, mint például Tersánszky Józsi Jenő, Németh Andor vagy Thury Zsuzsa.
A heti rendszerességgel kiadott művek száma csaknem elérte az ezret. 1934. szeptember második hetétől kezdve hetenként kétszer, a hétfőin kívül pénteken is újabb számmal jelentkezett.
Magyarországon az úgynevezett „Ponyvarendelet”-tel egy napon, 1942. július 17-én jelent meg utolsó, 952. száma.
A háború után Faragó Izraelben telepedett le. A sorozat Tel-Avivban indult újra magyarul a háború után,http://baderech.hjm.org.il/Article.aspx/Hu/TheRoman s rövid ideig pár tucat Svájcban is az 1950-es években (Allschwil kiadó). Az Izraelben kiadott sorozat címlapja egyszerű, színes, geometrikus grafika. A svájciak jobban hasonlítanak az eredeti kiadványokra, de fénykép helyett rajzosak. A címlapokon szerepel, hogy a regények második kiadása,Úgy tűnik, azokon is, amelyek valójában már harmadik kiadás volt. azonban a kötetek más sorrendben jelentek meg mint az első sorozat kiadványai Budapesten. Később számos Világvárosi-kisponyvát ivritre is lefordítottak, azonban ezek borítófotói és dizájnja az első kiadású, pesti borítókat idézi.
A sorozatban megjelent művek
Juhász Lajos Jánoska pénzt keres című kisregényét kétszer is kiadták a sorozatban, az Apák bűne, A féltékenység iskolája, A botrányhős, a Leányrablás és a Vihar a Dunán viszont különböző szerzőktől jelent meg azonos címmel kétszer.
Online: A linkre kattintva az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Elektronikus Könyvtárában (MEK) elolvasható, letölthető (meghallgatható) példányok:
EK – E-könyvek a Világvárosi Regények eredeti számából digitalizált szövege különféle formátumokban (általában az eredeti oldalainak fotózott példánya is). EK! (felkiáltójellel) – A regény, kisregény, novella más forrásból, kiadásból származó szövege. HK – Hangoskönyv (Utóbbiaknál valószínű, de nem teljesen bizonyos, hogy szövegük teljes egészében megegyezik a sorozatban megjelent szöveggel.)
A lista átrendezhető a fejlécben látható nyilak segítségével, például cím vagy írók neve szerint.