A tündérbaglyocska (Micrathene whitneyi) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj. A világ egyik legkisebb testű baglya, mindössze 13–14 cm-es.
Nemének egyetlen faja.
Élőhelye A Kaliforniai-félsziget középső és déli részén egész évben előfordul, viszont máshol a megfelelő táplálék beszerzése érdekében vándorló életmódot folytat: télen Mexikó középső részén, a tengerpartoktól távolabb eső belső szárazföldi részeken él Sinaloa déli részétől egészen Oaxaca középső vidékeiig, nyáron pedig az Amerikai Egyesült Államok déli (Arizona, Új-Mexikó, Texas) és Mexikói északi (Új-Leóntól Sonoráig, valamint a Kaliforniai-öböl keleti partjaiig) részeire vándorol. Főként a kaktuszos sivatagos vidékeket és a fás kanyonokat kedveli, de bármilyen síkvidéken is megél, ahol talál megfelelő üregeket fészkelés céljára.
Alfajai A tündérbalyocskának négy alfaja ismert:
Micrathene whitneyi whitneyi (J. G. Cooper, 1861) Micrathene whitneyi graysoni (Ridgway, 1886) – A Revillagigedo-szigetekhez tartozó Socorro szigetén élt egykor. Valószínűleg kihalt. Micrathene whitneyi idonea (Ridgway, 1914) – Texas középső részétől Mexikó középső részéig él. Micrathene whitneyi sanfordi (Ridgway, 1914) – A Kaliforniai-félsziget délnyugati részén él.
Jellemzői Hossza 12,5–14,5 cm, szárnyfesztávolsága viszont 27 cm is lehet. Tömege 35–55 gramm, leggyakrabban 40 gm. A nemek között szinte nincs különbség, bár a nőstény átlagosan 3%-kal hosszabb, a hím átlagosan 6%-kal nehezebb. Teste tömzsi, lábai nem túl élénk zöldessárga színűek, hosszúak, néha görbültek, feje kerek, csőre zöldessárga, rövid, szeme sárga, nagy. Tollazata a test legnagyobb részén sötétbarna, hátán szürkésebb, mellén pedig sötétebb, függőleges csíkok láthatók. Szemei fölött szemöldökhöz hasonló elhelyezkedésben fehér csíkok húzódnak.
Életmódja Táplálékát rovarok (pl. molylepkék, bogarak, tücskök, fürgeszöcskék), százlábúk, pókok, skorpiók és időnként más kisebb állatok (pl. gyíkok, tasakosegér-félék, fonálkígyófélék) teszik ki, szürkületben és éjszaka vadászik. Vagy egy magas helyen lesben ül, vagy alacsonyan repül, és amikor a talajon levő zsákmányát megpillantja, lecsap rá, illetve elkap repülő rovarokat is, sőt, a fák lombozatába is berepül az ott található ízeltlábúakért. A skorpiók fullánkját eltávolítja, mielőtt megeszi az állatot. Az élelmet raktározni is szokta.
A párzási időszak kezdetén a hím beül egy fészekrakásra szánt üregbe, és ott (méretéhez képest igen erős hangon) „énekel”, hogy védje területét és magához csalogassa a nőstényt, akit az udvarlás alatt táplálékkal is ellát. A fészeknek való üreg általában fák vagy nagy kaktuszok törzsében levő, korábban harkály által kivájt odú, patakparti szikomorfákban a talajtól számítva 4,5–15,5 méter magasságban, saguaro kaktuszok esetében 3–9 méter magasan.
A költési időszak áprilistól júniusig tart. Kis, fehér tojásokat rak, általában hármat, ritkábban kettőt vagy négyet, még ritkábban egyet vagy ötöt. Csak a nőstény költ, átlagosan 24 napig. Ezalatt a hím táplálékot hoz párjának. Miután a fiókák kikeltek, a tojó nagyjából két hétig még velük marad, és a hím folytatja a táplálékszerzést mindannyiuk számára, ezután már a tojó is eljár vadászni. A fiókák különböző források szerint 27–28 nap vagy 10 hét után hagyják el a fészket, de ezután néhány napig még szüleik gondoskodnak róluk. A nőstény a nemi érettséget egy éves kora körül éri el.
Fenyegetettség A tündérbaglyocska nem tartozik a fenyegetett fajok közé, bár Kaliforniában az eltűnés szélén áll. Leginkább az erdőirtások veszélyeztetik.
Képek
Jegyzetek
További információk
Kategória:Bagolyfélék Kategória:Mexikó madarai Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok madarai Kategória:Madárfajok