Kőfaragó Gyelnik Vilmos (Budapest, 1906. március 30.-Ausztria, Amstetten, 1945. március 15.) botanikus, lichenológus.
Életrajza
1924-ben budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem szerzett oklevelet, ahol a Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézetben Tuzson János tanítványa volt, ki később a zuzmók egyik hazai szakértőjévé vált.
Különböző európai herbáriumokat látogatott, így a bécsi, berlini, stockholmi, helsinki és Uppsala egyetemek herbáriumát is. 1928-ban, 8 hónapig Kairóban is dolgozott.
1929-ben a Budapesti Egyetem doktori címmel díjazta Adatok Magyarország zuzmó vegetációjához. II. című munkáját, 1930-tól a Budapesti Egyetemen, 1934-től a Debreceni Egyetemen tanított.
1940-ben Kőfaragó-Gyelnik Vilmos Borbásia Nova néven új folyóiratot hozott létre, melynek egyúttal főszerkesztője is lett.
Az amstetteni vasútállomás bombázása során hunyt el, 39 évesen, 1945. március 15-én.
Munkássága Dyelnik mintegy 100 tudományos művet tett közzé Magyarország, Argentína, Japán és Oregon zuzmók leírására.
Munkái Magyar növénytani krónika 1940. I-VI., Budapest, 1940 Lichenes novi rarique Hungariae historicae III., Budapest, 1940 Teloschistes novus ex Argentina, Budapest, 1942
Gombák, Dyelnikről elnevezve
Nephromium tropicum var. gyelnikii Räsänen, 1944 Opisteria homanii var. gyelnikii Räsänen, 1937 Parmelia gyelnikii CWDodge, 1959 (" gyelniki ") Polyblastia gyelnikiana Servít, 1946 Thelidium gyelnikii Servít, 1946 Verrucaria gyelnikii Servít, 1939 Verrucaria parmigera var. gyelnikiana Servít, 1939
Források Magyarország a XX. században: , Verseghy Klára: Die Lichenologen Ungarns. Feddes Repertorium, 1963. Borbásia Nova
Kategória:Magyar botanikusok Kategória:1906-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek