Vordernberg osztrák mezőváros Stájerország Leobeni járásában. 2017 januárjában 1030 lakosa volt. Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Vordernberg a Leobeni járásban 170px|bélyegkép|balra|A múzeummá átalakított volt IV. vasmű 170px|bélyegkép|balra|A városháza Vordernberg Felső-Stájerországban fekszik, a Präbichl-hágónál, a Vordernbergerbach folyó mentén, amely elválasztja az Eisenerzi-Alpokat és a Hochschwab-csoport hegyeit. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Almhäuser, Friedauwerk, Handlalm, Präbichl, Sankt Laurenti, Vordernberg, Wegscheid.
A környező önkormányzatok: délre Trofaiach, északnyugatra Eisenerz, északkeletre Tragöß. Története Vordernberg szinte egész története a közeli Erzbergen, Ausztria legnagyobb vasércbányájában kitermelt vasérc feldolgozásához kapcsolódik. A vaskohászat első nyomai az időszámítás utáni első évezred végéről származnak. A 13. századtól az egyre nagyobb kohók fújtatóinak működtetésére már a Vordernerbach sodrával forgatott vízkerekeket használtak. Ekkor az egész hegy környéke egyetlen adminisztratív egységet alkotott Aerze néven, de röviddel később hercegi utasításra a hegy egy adott pontjánál (1186 méteren) magasabban bányászott érc Vordernbergnek, az alatt kitermelt pedig Innerbergnek (a mai Eisenerznek) jutott. A két település végleges elválasztására 1453-ban került sor, amikor III. Frigyes császár Vordernbergnek mezővárosi jogot és címert adományozott. Egy 14. századi hercegi parancs értelmében a vordernbergiek a nyersvasat csak Leoben polgárainak adhatták el, amelynek ipara alapvetően a vastermékek (fegyverek, szerszámok, szögek stb.) előállításán alapult. Korábban a vas jelentős részét Itáliába, főleg Velencébe exportálták.
1750 körül a korábbi faszénnel működő, egyszerű kohókat felváltották az új típusú, nagyobb hőmérsékletű vasolvasztók, amelyek a korábbi kovácsoltvas helyett öntöttvasat is képesek voltak előállítani. Ebben az időben 108 kohómunkás és kovács, 379 bányász és földműves, 110 érc- és vasszállító és 251 favágó és szénégető élt a városban. 1806-ig Vordernbergben volt a bányakapitányság székhelye.
1840-ben János főherceg kezdeményezésére Vordernbergben bányászati és kohászati főiskola nyílt, amely 1849-ben Leobenbe költözött (ma Bányászati és Kohászati Egyetem). 1872-ben megnyílt a Leoben-Vordernberg vasútvonal, amelyet 1891-re meghosszabbítottak Eisenerzig. Szintén 1891-ben a Leoben melletti Donawitzben megkezdte működését az első koksszal dolgozó nagyolvasztó, mely jóval hatékonyabban állította elő a vasat az ércből, mint a még mindig faszénnel működtetett vordernbergi kohók. Ez a helyi vasipar végét jelentette, 1922-re az utolsó kohó is bezárt.
1945-ben a második világháború végén a nácik több mint 200 magyar zsidót gyilkoltak meg Präbichlben, Vordernberg és Eisenerz határán.
1986-ban az eisenbergi vasércet nem szállították többé a Präbichl-hágón át Donawitzbe és felszámolták a korábbi vasutat is. 1991 óta nyaranta nosztalgiavasút jár Vordernberg és Eisenerz között. 2012-ben kezdeményezték, hogy Gai, Hafning és Vorndernberg csatlakozzon Trofaiach város önkormányzatához. Míg az első két település népszavazáson megszavazta az egyesülést, Vorndernberg nagy többséggel, 82%-kal elvetette azt.
Lakosság bélyegkép|A Mária mennybemenetele-templom és temetője bélyegkép|Az erzbergi hegyi vasút régi mozdonya a Vordernberg Markt állomáson A vordernbergi önkormányzat területén 2017 januárjában 1030 fő élt. A lakosságszám 1890-ben érte el a csúcspontját 3118 fővel, azóta – különösen az 1960-as évek óta – a népesség erősen csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 88,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 4,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 5% egyéb országok polgára (utóbbi a 2010 óta működő menekültszálló miatt). 2001-ben a lakosok 68,4%-a római katolikusnak, 5,6% evangélikusnak, 1,3% mohamedánnak, 23,8% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók a múzeummá átalakított valamikori IV-es vasmű. A klasszicista stílusban 1846-ban épített üzem faszénnel működött és jelentős ipartörténeti emlék. a Lehrfrischhütte eredetileg a bányászati főiskolához tartozott, ma a vasfeldolgozás korabeli technikáját bemutató múzeum. a Raithaus eredetileg a kohómesterek közösségi háza volt, ma a Bányatörténeti Társaság központja található itt. a vordernbergi toronnyal ellátott városházája eredetileg a Schachner-családé volt. Stukkómennyezete 1720-ból való. a Meranhaus mai formájában 1684-ben készült el. A 19. században János főherceg birtokában volt. a Mária mennybemenetele-plébániatemplom a 15. században épült a Szent Lőrinc-templom 1465-ben épült késő gótikus stílusban. Híres vordernbergiek Peter Wirnsberger (1958-) olimpiai ezüstérmes alpesi síelő Testvérvárosok Berg, Németország Jegyzetek
Fordítás
Források Georg Goeth: Vordernberg in der neuesten Zeit oder geschichtlichen Darstellung der Radgewerken. Nebst einer Einleitung die Beschreibung des Berg- und Hüttenbetriebs zu Vordernberg enthaltend. Verlag J. G. Heubner, Wien 1839 F. Schönauer: Vordernberg in Steiermark einst und jetzt. Ein Beitrag zur steirischen Volks- und Heimatkunde (Teil 1/3). In: Oesterreichische Gebirgs- und Volks-Trachten-Zeitung. Offizielles Organ des 1. Oesterr(eichischen) Reichsverbandes für Alpine, Volks-, Gebirgs-Trachten- u(nd) Schuhplattler-Vereine, Nr. 7/1922 (V. Jahrgang), 15. Juli 1922, S. 1 f. Gerhard Deissl: Die Vordernberger Radmeisterkommunität von den Anfängen bis zu den josefinischen Reformen. Darstellung einer Organisationsform im steirischen Montanwesen. Bergbau, Hüttenwesen, Verkehr, Pfennwerthandel und Vertriebswege des Eisens. Dissertation, Universität Graz, Graz 2009. A település honlapja 61118 – Vordernberg. Statistik Austria
Kategória:Stájerország települései