Feldbach osztrák város, Stájerország Délkelet-stájerországi járásának központja. 2017 januárjában 13 328 lakosa volt, amivel a tartomány ötödik legnagyobb települése.

Elhelyezkedése bélyegkép|balra|Feldbach a Délkelet-stájerországi járásban Feldbach Kelet-Stájerországban fekszik a Rába mentén, területe kiterjed a Keletstájer-dombvidékre is. Egyéb jelentős folyóvizei a Saazbach, Oedter Bach, Feldbach, Giemer Bach, Edelsbach, Auersbach patakok.

Az önkormányzat 9 katasztrális községben: Auersbach (1.270,43 ha) Feldbach (321,27 ha) Gniebing (875,53 ha) Gossendorf (936,71 ha) Leitersdorf (480,89 ha) Mühldorf (752,35 ha) Oedt (1.014,43 ha) Raabau (399,47 ha) Weißenbach (661,95 ha)

18 települést egyesít: Auersbach (370 lakos) Edersgraben (180) Feldbach (4.777) Gniebing (1.119) Gossendorf (642) Höflach (53) Leitersdorf im Raabtal (683) Mühldorf bei Feldbach (2.018) Obergiem (121) Oberweißenbach (228) Oedt bei Feldbach (699) Paurach (246) Petersdorf (163) Raabau (623) Reiting (114) Untergiem (152) Unterweißenbach (658) Wetzelsdorf (482)

A környező önkormányzatok: északkeletre Riegersburg, keletre Fehring, délkeletre Kapfenstein, délre Bad Gleichenberg, délnyugatra Gnas, nyugatra Paldau, északnyugatra Kirchberg an der Raab és Edelsbach bei Feldbach, északra Markt Hartmannsdorf.

Története bélyegkép|balra|A Tabor udvara bélyegkép|balra|Feldbach főtere a kőmérővel és a Mária-oszloppal A régészeti leletek tanúsága szerint a Rába-völgy ezen szakasza már az újkőkorban lakott volt. A folyó északi partján a vaskori Hallstatt-kultúra temetkezéseit is megtalálták.

A település első említése 1188-ból származik Velwinbach formában. Önálló egyházközségéről 1232-ben esik szó először. 1265-ben mezővárosi jogokat kapott; innentől kezdve jelentősen megnövekedett a város kereskedelme.

A 15. század második felében Feldbach - és egész Stájerország - sokat szenvedett a török és magyar hadseregek átvonulásaitól, amelyek rendszeresen kifosztották a települést. 1469-ben viszont a császár ellen fellázadó Andreas Baumkircher pusztította el teljesen a mezővárost. Ezek az események indokolták a Tabor erődítményének felépítését, amely háború esetén megvédhette a bemenekülő lakosságot. 1605-ben a törökökkel szövetkező hajdúk fosztogatták végig a Rába-mentét és a Tabor kivételével egész Feldbachot elpusztították. Ezután a teljes települést körbevevő városfal építését határozták el.

A város gazdaságának nagy lendületet adott a Magyar Nyugati Vasút 1873-as megnyitása. A turizmus is jelentősen fejlődött a szomszédos Bad Gleichenberg fürdőinek hatására. 1884-ben Feldbach városi rangot kapott 1898-1900 között pedig újjáépítették a plébániatemplomot.

Az első világháborúban jelentős hadifogolytábort létesítettek a város mellett, amelyben 40 ezer foglyot őriztek, a helyőrség pedig 10 ezer katonát tett ki. Az olasz front vereségei miatt a tábort Kelet-Magyarországra helyezték át, a helyén pedig 3500 ágyas kórházat hoztak létre.

2015-ben a stájerországi közigazgatási reform kereteiben az addig önálló Auersbach, Gniebing-Weissenbach, Gossendorf, Leitersdorf im Raabtal, Mühldorf bei Feldbach és Raabau községeket egyesítették Feldbachhal.

900px|bélyegkép|center|Feldbach látképe Lakosság A feldbachi önkormányzat terület 2017 januárjában 13 328 fő élt. A lakosságszám 1869 óta egyenletesen gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 89,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 3,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 81,9%-a római katolikusnak, 2,9% evangélikusnak, 7,3% muszlimnak, 4,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 21 magyar (0,4%) élt a városban.

Gazdaság Járási közigazgatási székhelyként és oktatási központként Feldbachban igen nagy a közalkalmazottak száma, kb 1500 fő. Gazdaságában elsősorban az élelmiszeripar és a bőrfeldolgozás rendelkezik nagy hagyományokkal. Régiója a tartomány és az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági térsége. A szolgáltatások és az ipar mellett az áruszállítás játszik fontos szerepet.

Feldbachban található az osztrák fegyveres erők Von der Groeben-laktanyája, ahol a 7. felderítő- és tüzérzászlóalj állomásozik.

Látnivalók bélyegkép|A Hainfeld-kastély a városban három emléktáblája is van a galíciai önkéntesekből álló 14. Waffen-SS gránátoshadosztálynak amely itt vívott harcokat a Vörös Hadsereg ellen. A Szt. Lénárd-plébániatemplom 1898-1900-ban nyerte el mai neoreneszánsz stílusú formáját. Tornyát 1945-ben felrobbantották és a templom is súlyos károkat szenvedett. Az új, modern jellegű különálló torony 1964-ben készült el. Villa Hold, korábban banképület, ma zeneiskola a Tabor erődjében ma múzeum található a Hainfeld-kastély a Stájerországi Vöröskereszt múzeuma a "kőmérő" (Steinerner Metzen) egy mérőnyi gabona lemérésére etalonként szolgált a kereskedők számára az 1717-ben emelt főtéri Mária-oszlop 1945-ben megrongálódott, 1949-ben helyreállították minden évben június végén-július elején rendezik meg a nyári zenei fesztivált

Híres feldbachiak Franz Lackner (1956-) salzburgi érsek, Németország hercegprímása

Testvérvárosok Siklós, Magyarország Adelsdorf, Németország Żywiec, Lengyelország

Jegyzetek

Források Rudolf Grasmug: 8 Jahrhunderte Feldbach, 100 Jahre Stadt. Stadtgemeinde Feldbach, Feldbach 1984, OBV Rainer Karasek, Gerhard Jettl (Mitarb.): Die Garnisonsstadt Feldbach und die Artilleriekaserne von der Groeben – von der Geschichte zur Gegenwart. Austria Medien Service, Graz 2000, OBV Rudolf Grasmug: 125 Jahre Stadt Feldbach. Stadtbuch. Stadtgemeinde Feldbach, Feldbach 2009 A település honlapja 62379 – Feldbach (Steiermark) Statistik Austria

Fordítás

Kategória:Stájerország települései