bélyegkép|300px|Műtét

A műtéti textíliák a kórházi textíliák egy szűkebb körét foglalják magukba, azokat az orvostechnikai eszközként alkalmazott textíliákat, amelyeket a műtétek során használnak (ruházat, különböző törlőkendők, kötszerek).

A kórházi textíliák körébe azok a textiltermékek (ruházatok, törülközők, függönyök, törlőkendők, ágy- és asztalneműk stb.) tartoznak, amelyeket a kórházakban és rendelőintézetekben a műtőkben, kórtermekben, kezelőhelyiségekben használnak, azaz közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerülnek a betegekkel ill. az orvosokkal, ápolókkal. Ezen belül külön csoportot képeznek az orvostechnikai eszközként alkalmazott textíliák (különösképpen a műtéti textíliák), de ezeken kívül használnak más textil- vagy textíliát tartalmazó termékeket is. Ezek egyik csoportjába az egyéni védőeszközök tartoznak, amelyek védhetnek a gyógyászati tevékenységgel kapcsolatos veszélyek (pl. fertőző anyagok vagy káros sugárzások) ellen, vagy védhetnek egyéb, a gyógyászati tevékenységgel nem összefüggő veszélyek ellen. A másik csoportba tartozik minden olyan textília, ami nem orvostechnikai eszköz és nem egyéni védőeszköz. Ezeket egészségügyi textíliáknak nevezik, és ide sorolhatók a nem kiemelt gyógyászati helyiségekben használt textiltermékek, például a személyzet és az ellátottak ruházata, az ágyneműk, a függönyök stb.

A kórházi fertőzésekben – sok más tényező mellett – a kórházi textíliáknak is nagy szerepe van ill. lehet, ez ad számukra különös jelentőséget. Nagy gondot kell fordítani egyrészt a textíliák megfelelő anyagára, másrészt azok tisztítására, fertőtlenítésére, karbantartására, mert ezek a tényezők hatással vannak arra, hogy ezek a termékek mennyire hajlamosak a kórokozók terjesztésére.

A kórházi fertőzések szempontjából igen nagy jelentősége van a műtőkben használt különféle textíliáknak, hiszen itt a nyílt sebek különösen érzékenyek az esetleges kórokozók behatolására. A továbbiakban a műtéti textíliákon belül elsősorban a műtős köpenyekre helyezzük a fő hangsúlyt, mint olyan tényezőre, amelynek a fertőzések szempontjából különösen nagy fontosságot tulajdonítanak.

A kórházi fertőzések A betegek kórházi tartózkodásuk ideje alatt szerzett fertőzése esetenként nagyon súlyos – esetleg halálos – következményekkel is járhat. A fertőzés tünetei vagy már a kórházban, vagy a kórházból való távozás után jelentkeznek. Ezeket a fertőzéseket nozokomiális fertőzéseknek nevezik, amennyiben a tünetek 48 órán túl, de legfeljebb a kórház elhagyását követő 30 napon belül jelentkeznek. A nozokomiális fertőzések egy része olyan, amely más közösségekben is kialakulhat, más részük csak egészségügyi intézmények körülményei között jelentkezhet. Ezt az utóbbi csoportot specifikus nozokomiális fertőzésnek nevezik. A nozokomiális fertőzések egyaránt veszélyeztetik a betegeket és a személyzetet, meghosszabbítják, megdrágítják a kórházi kezelést, rossz hírét keltik a kórháznak és akadályozzák annak normális működését.

A nazokomiális fertőzések legnagyobb része a sebészeteken (3–10%), a krónikus osztályokon (5–15%), az intenzív osztályokon (10–20%) és az újszülött intenzív osztályokon (30–40%) fordul elő.

Az, hogy egy nozokomiális fertőzést valaki megkapjon, egyéni fogékonyságon (pl. hajlam, az immunrendszer aktuális állapota) is múlik, de a fertőzések terjesztésében számos tényező játszik szerepet:

a bőr (főleg a kéz) a levegő (a benne lévő részecskéken megtelepedett kórokozók révén) az orvosi gépek, készülékek (pl. inkubátor, altatógép, endoszkópok) az orvosi kézi eszközök (pl. injekciós fecskendő, tű, katéterek, szondák, sebészeti eszközök) a sebészeti textíliák és segédanyagok (pl. ruházat, maszkok, törlőkendők, kötszerek) az ápolási anyagok és eszközök (pl. ágy- és asztalneműk, törülközők, ágytál) gyógyszerek (infúzió, szemcsepp) az implantátumok víz, élelmiszerek berendezési tárgyak (pl. fürdőszobai felszerelések, WC ülőke)

A felsoroltak közül a továbbiakban a sebészeti textíliákra, azokon belül is elsősorban a ruházatokra helyezzük a hangsúlyt. A textilipari fejlesztésekben fontos helyet foglal el a legmegfelelőbb textilanyag és kelme- ill. ruházati konstrukció létrehozása, amely a kórházi fertőzések megakadályozásában jó eredményt hozhat.

A kórházi textília mint lehetséges veszélyforrás Az erre vonatkozó vizsgálatok megállapították, hogy a tiszta pamutból készült és átnedvesedett műtéti textilanyag nem ad hatékony védelmet kórokozók és a folyadékok ellen. Ennek oka egyrészt az, hogy az ilyen textílián nedves állapotban néhány perc alatt át tudnak jutni a kórokozók, másrészt azért pedig az, hogy ezek a szövetek hajlamosak a részecskeleválásra, felületükről kórokozókat szállító apró száltöredékek szabadulnak fel. Az ismert kockázatok ellenére egészen az 1970-es évekig széles körben pamut-, illetve a pamut/poliészter keverékű alapanyagokat használtak műtéti textíliaként. Azóta azonban már számos komoly nemzetközi kutatás eredménye vált ismertté a műtéti textíliák okozta kockázatokkal kapcsolatban, és bebizonyosodott, hogy a 100% pamut műtősköpeny ma már nem elégíti ki az elvárásokat.

A kórházi fertőzések csökkentésének lehetőségei a korszerű műtéti textíliák alkalmazásával A műtőben használt textíliáknak egyrészt meg kell akadályozniuk, hogy a műtétben részt vevő személyzet testéről kórokozók kerüljenek a beteg szervezetébe, másrészt meg kell akadályozniuk, hogy a beteg szervezetből kórokozók kerüljenek a műtétet végzőkre.

A műtéti textíliáknak többféle követelményt kell kielégíteniük:

Higiéniai követelmények – Ellenállóság a kórokozókkal történő szennyeződéssel szemben mind száraz, mint nedves állapotban, tisztaság (nem lehetnek mikrobiológiailag szennyezettek és nem tartalmazhatnak szennyezőanyagokat), vízhatlanság, száraz és nedves állapotban egyaránt megfelelő szilárdság.

Fiziológiai követelmények – Egy hosszabb operációnál (akár 10–12 órán át) a műtéti öltözék viselőjét a szellemi és fizikai igénybevételen felül a kényelmetlen öltözékből eredő kellemetlen érzés is megterheli. Az öltözék ruházatfiziológiai szempontból optimális kialakításához egyszerre kell kielégíteni a termofiziológiai, a bőrszenzorikus és az ergonómiai komfortot.

Gazdasági követelmények – A többször használatos műtéti textíliáknak bírniuk kell a rendszeres viselés, mosás, fertőtlenítés, sterilizálás igénybevételét, és javíthatóknak is kell lenniük (pl. szakadások kijavítása). Az alapanyag és a formai kivitelezés kiválasztása mellett fontos szempont a hosszabb használatot jelentő tartósság.

Ökológiai követelmények – A műtéti textíliákat lehetőleg olyan anyagokból kell készíteni, amelyek gyártása és a rendeltetésszerű használatot követő megsemmisítése a legkevésbé terheli a környezetet.

A műtéti textíliákkal szemben elvárt számszerű követelményeket és az vizsgálat módszereit az MSZ EN 13795:2011+A1:2013 szabvány írja elő.

A higiéniai követelményekhez kapcsolódó védőfunkciónál a vizsgálat tárgya a kórokozó behatolásával szembeni ellenálló képesség (száraz ill. nedves állapotban), a mikrobiológiai tisztaság, a részecskementesség, a részecskeleválás, valamint a folyadékbehatolással szembeni ellenálló képesség. A tartóssághoz kapcsolódik az elvárt szakítószilárdság (száraz ill. nedves állapotban), valamint a repesztőszilárdság (száraz ill. nedves állapotban).

A műtétek során viselt ruházatoknak meg kell akadályozniuk a ruházatra kerülő különféle folyadékok (víz, váladékok, testnedvek, vér), valamint a kórokozók áthatolását a ruházat anyagán, ezért fontos tényező az „áthatolhatóság” a köpenyek anyagán. Ennek az ún. „barrier” (gátló) hatásnak a minősítésére ma már nemzetközileg elfogadott az amerikai AAMI (Association for the Advancement of Medical Instrumentation) szabványa. A minősítés a „folyadékáthatolás” alapján történik, amely magában foglalja a folyadékokban előforduló kórokozókat is. Az AAMI szabvány az említett veszélyt jelentő folyadékok és kórokozók áthatolásának megakadályozására 4 fokozatot állít fel:

I. fokozat – minimális védelem (alapellátás, egyszerű elkülönítés, látogatói köpeny) II. fokozat – kismértékű védelem (vérvétel, sebvarrás, kezelés az intenzív osztályon, patológiai laboratórium) III. fokozat – elégséges védelem (artériás vérvétel, intravénás beavatkozás, sürgősségi osztály, traumatológiai kezelés) IV. fokozat – nagyfokú védelem (hosszú ideig tartó, folyadék hatásának kitett intenzív beavatkozások, sebészet, patogén védelem szükségessége, fertőzésveszély nem a levegőből)

A műtéti textíliák szerepe a fertőzés megelőzésében A pamutszövet felületéről a használat során szálacskák dörzsölődnek le, mert a felületen a felhasznált pamutszál hosszától, valamint az alkalmazott technológiától függő mennyiségben apró kis szálak állnak ki, amelyek használat során letöredeznek. A mikroorganizmusok megtelepedhetnek a bolyhokon és apró szálakon, így a felületről jelentős mennyiségű fertőzött részecske kerülhet a levegőbe. A rendszeres használat következtében a felület egyre jobban kibolyhosodhat és így egyre nagyobb mennyiségű töredezett szál terjesztheti a fertőzést. Ezt a kockázatot fokozza, hogy a pamutszöveteken könnyen áthatolhatnak a bőr hámrétegeiről leváló hámsejtek is, mert a szövet átlagos pórusmérete 80 μm körüli, míg a bőrpikkelyeké 20 μm nagyságrendű. A szöveten keresztüljutva így levegőbe kerülnek az ilyen ruházatot viselő személy bőréről származó hámrészecskék is. Ezek a részecskék is képesek arra, hogy a rájuk került kórokozókat a légtérbe juttassák, amelyek onnan különböző helyekre lerakódhatnak. A műtők különösen kényes helynek számítanak ebből a szempontból, hiszen a műtős személyzet ruházatáról leváló, kórokozókkal fertőzött levegő közvetlenül érintkezésbe kerülhet a nyílt sebbel és ezen át megfertőzheti a szervezetet. A szakirodalom erre számos konkrét adatot tartalmaz, megjelölve még az előforduló kórokozók túlélési idejét is a textílián.

A korszerű műtéti textíliák A textilipar állandó fejlődésben van. Nagy kutató- és vizsgálóintézetek foglalkoznak világszerte újabb és újabb nyersanyagok, technológiák, termékek és alkalmazások ki- ill. továbbfejlesztésével, és ennek keretében nagy súlyt fektetnek azokra a fejlesztésekre is, amelyek célja az egészséget és a gyógyászatot szolgáló textilanyagok létrehozása vagy tökéletesítése. Ezeknek a fejlesztéseknek már ma is számos jól bevált eredménye van. A műszaki fejlesztések eredményeként számos erre specializálódott vállalat gyárt ma már olyan anyagokat, amelyek kiválóan betöltik a műtéti textíliák iránt támasztott korszerű követelményeket.

A fertőzésveszély csökkentése érdekében két irányban indultak el fejlesztések, egyszeri és többszöri használatra is alkalmas termékekkel kísérletezve. Kimutatták, hogy a 100% pamutból készült műtős ruházatnál sokkal előnyösebb a pamut/poliészter összetételű mikroszálas anyag, mert – különösen akkor, ha víztaszító kikészítést kapott – jobban képes megakadályozni a kórokozók megtelepedését a szöveten, ill. az azon történő áthatolásukat.

Klinikai vizsgálatok igazolták azt is, hogy az egyszer használatos, hidrofób és fóliarétegű nemszőttkelme-konstrukciókkal kisebb a fertőzések aránya, mint pamutból készült műtéti textíliák esetében.

A műtői köpeny anyaga A védelmi funkciót az alapanyag, a kelmeszerkezet, a gyártástechnológia, a kikészítés és a felhasználás körülményei is befolyásolják. Ilyen befolyásoló tényezők például

a fonal ill. a filament tulajdonságai (finomsága, a szálkeresztmetszet alakja, mérete) a fonal ill. a kelme előállítási technológiája a kelmeszerkezet (sűrű szövetszerkezet, pl. sávoly, megerősített szövetek, laminátumok) a kikészítés (kalanderezés, felületmódosítás, hidrofób kikészítés, mikroorganizmusok ellen védő kikészítés stb.) a mosások gyakorisága a felhasználási idő (30 mosás után általában csökken a biztonság)