Szentgyörgyi Márta, született: Sturm Márta (Zalaegerszeg, 1888. október 29.Zalaegerszegi r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 273/1888. folyószám. – Budapest, Józsefváros, 1918. szeptember 16.)Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 3302/1918. folyószáma alatt. színésznő. Szentgyörgyi Lenke testvére.
Életútja Apja a polgári származású Sturm György (1843–1888), királyi főmérnök, anyja a régi zalavármegyei nemesi származású szladeoviczi Szladovits családnak a sarja, szladovici Szladovits Rozália (1858–1937). Anyai nagyszülei szladovici Szladovits Ferenc (1829–1878) jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt főhadnagy, és szentgyörgyi Horváth Flóra (1835–1916) asszony voltak; a "Szentgyörgyi" vezetéknevét az anyai nagyanyja nemesi előneve után vette fel. Az anyai nagyapai dédszülei szladovici Szladovits Gergely (1805–1880), jogász, táblabíró, földbirtokos, és egyházasbüki Simon Mária (1805–1834) voltak; az anyai nagyanyai dédszülei szentgyörgyi Horváth Antal (1780–1850), zalai szolgabíró, földbirtokos, és bonyhádi Perczel Terézia (1775–1851) voltak. A Szladovits nagyapja révén a boldogfai Farkas-, a lovászi és szentmargitai Sümeghy-, a barkóczi Rosty-, valamint a zalalövői Csapody családoknak a leszármazottja. A szentgyörgyi Horváth nagyanyja révén a rumi és rábadoroszlói Rumy-, a nyirlaki Oszterhueber-, a királydaróczi Daróczy-, valamint a mezőszegedi Szegedy családoknak a leszármazottja.Boldogfai Farkas Ákos András. A Szladovits család (szladeoviczi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2022. XVIII. 251.o.)
1907-ben lépett a színipályára, a Népszínháznál. 1910 január havában Pozsonyból meghívták Nagyváradra, ahol 1914-ig játszott, itt a Reményben, a Gyurkovics leányok Micijeként, a Györgyike, drága gyermekben, a Bellában, a Csöppségben és egyéb naivaszerepben nagy sikerei voltak. Nagyszerű tehetségének sokoldalúságát később az operettben csillogtatta. Egy ideig a Magyar Színház tagja is volt, azután elkerült Brassóba, majd Kassára, Faragó Ödönhöz. 1915. július 27-én mint vendég fellépett a Vígszínházban, a Zsuzsi kisasszony c. operettben, sikerrel. 1916. június havában a Vígszínház tagja lett, onnan a Belvárosi Színház szerződtette. Itt is kedvelt művésznő volt, éppúgy, mint a vidéki színpadokon. A spanyolnáthajárvány áldozata lett, tüdőgyulladás okozta halálát.
Fontosabb színházi szerepei Olga (Lehár F.: A víg özvegy) Ida (ifj. J. Strauss: A denevér) Györgyike (Szomory D.: Györgyike, drága gyermek)
Filmszerepei Négyujjú (1913) – jazz lány Böském (1914) Az apacs álma (1914, szkeccs) – előkelő úriasszony A gyufa (1917, rövid) A gyanú (1917) – Irén Megtisztulás (1917) A szerelem bolondjai I-II. (1917) – Ilonka A koldusgróf (1917) – Malon A gazdag szegények (1917) – Amália / Gratulin Lídia varrólány Küzdelem a múlttal (1917) Fabricius úr leánya (1917) Az Isten fia és az ördög fia (1917) Páris királya (1918) – Jean unokahúga Selim Nuno, a börzecézár (1918) – Eszter
Jegyzetek
Források
Magyar Színművészeti Lexikon (1929–1931, szerk. Schöpflin Aladár) Hangosfilm
Kategória:Magyar színésznők Kategória:1888-ban született személyek Kategória:1918-ban elhunyt személyek Kategória:Zalaegerszegiek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Spanyolnáthában elhunyt személyek Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek