Klamath Falls (klamath nyelven ʔiWLaLLoonʔa, kiejtése: ) az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Klamath megyéjében, a Felső-Klamath-tó délkeleti partjainál, a kaliforniai határtól 40 km-re északra helyezkedik el. A 2010. évi népszámláláskor 20 840 lakosa volt. A város területe 53,51 km², melyből 2,2 km² vízi.
A telepesek az Oregon-ösvény biztonságosabbá tételéért nyitott Applegate-ösvényen át érkeztek, és költöztek be a Klamath-medencébe, amit ekkor már 4000 éve lakott volt. A Link-folyó után eredetileg Linkville-nek nevezett közösséget George Nurse alapította 1867-ben.
Történet Neve A települést 1867-ben Linkville néven alapították, majd 1892–1893 környékén változtatták Klamath Fallsra. A klamath szó a chinook nyelv emberekre megadott definíciója, amelyet a nyugati parti indiánok használtak az itt élőkre. A meghatározásból több locativus is kialakult: a modoc vagy achomawi nyelvű lutuami („tó menti lakók”) vagy a móatakni („Tule-tó menti lakók”); a különböző kifejezések keveredésének eredménye a mai klamath kifejezés, melynek klamath eredetére nincs bizonyíték. Az őslakosok a régiót ma „Yulalona” és „Iwauna” neveken emlegetik; melyek a Link-folyó felsőbb szakaszán kialakuló erős déli szelekre utalnak.
A klamathok a Link folyami vadvízi vízeséseket Tiwishkeniként („ahol a vízesések összefutnak”) emlegetik, így került a szóba a „Falls” („vízesés”) tag; valójában az említett szakaszok inkább zuhatagok, mintsem vízesések. Ezeket a sellőket a helyi gátról lehet leginkább észlelni, ahol az átáramló vízmennyiség kevés ahhoz, hogy a sziklákat ellepje.
Őslakosok A körzet első ismert lakói a klamath és modoc indiánok voltak; utóbbi törzs a mai várostól 32 km-re délre élt, de amikor ellenségeikkel, a klamathokkal közös rezervátumba telepítették őket, a közeli, vulkáni tevékenység által kialakított köveknél rejtőztek el. Ez a felkelés vezetett a modoc háború kitöréséhez, amely 1872–1873 között félmillió dolláros veszteséget okozott az USA lovasságának; ez az összeg mai árfolyamon 8 millió dollár (kb. 2,1 milliárd forint). Az ütközetekben 17 indián és 83 fehér halt meg.
Az Oregoni-ösvény biztonságosabbá tétele érdekében 1846-ban jelölték ki az Applegate-ösvényt. Az első, nem őslakos telepes a 19 éves Wallace Baldwin, aki 1852-ben 50 lóval érkezett ide. 1867-ben George Nurse az Ewauna-tótól északra lévő Link-folyó után Linkville-nek nevezte el a települést.
20. század A mezőgazdaság lehetővé tételének érdekében 1906-ban csatornaépítésekbe kezdtek; az első, „A” jelű főcsatorna 1907. május 22-től szolgáltat vizet; ennek egyik célja az volt, hogy a földhöz jutott világháborús veteránok gazdálkodhassanak.
A második világháború idején a szomszédos kaliforniai Newellben működött a Tule Lake War Relocation Camp, valamint a szomszédos Jackson megyében, Tulelake-hez közel egy fogolytábort is létesítettek. 1945 májusában a várostól 48 km-re keletre (Bly közelében) egy templomra dobott japán tűzballon egy nőt és öt gyereket megölt. A rendelkezésre álló források szerint ez volt a háború egyetlen, az USA szárazföldje ellen japánok által elkövetett támadása.
A 20. század első felében a gazdaság a faiparra épített. Amikor a Southern Pacific Railroad vonala 1909-ben elérte a közösséget, a népesség pár száz főről több ezerre duzzadt. Számos, a kivágott ezüst- és tűnyalábos fenyőket feldolgozó üzem nyílt; az üzletág az 1980-as évek végéig virágzott, amikor az ipar miatt a nyugati erdeibagoly és több más faj is veszélybe került.
1993. szeptember 20-án több földrengés is volt a várostól nem messze, amik a belvárosban is éreztették hatásukat: több ház, köztük a megyei törvényszék, valamint a Szent Szív Akadémia és Kolostor épülete is megrongálódott. Az események miatt ketten életüket vesztették.
Vízviták A város 2001-ben került az újságok címlapjára, miután egy bírósági döntés kimondta, a veszélyeztetett fajok védelméről szóló törvény értelmében le kell állítani a földek vízellátását megoldó projektet. Az említett állatokat listázó szövetségi jegyzékbe a Lost folyami- és a rövidorrú bojtorjánhal 1988-ban került be; később, a 2001-es aszály idején kutatók egy csoportja arra jutott, hogy a víz további csapolása a Felső-Klamath-tóban élő fajok, illetve a Klamath folyami coho lazac esetében végzetes következményekkel járhat. Az eredményre válaszul farmerek és polgárok egy csoportja 2001. május 7-én élőláncot alkotott a főutcán; az eseményen 18 000 farmer, gazdák, városlakók és politikusok is részt vettek. Az eset emlékére két szobrot is emeltek. Az ellenállás miatt elvetették a vízgazdálkodási változtatást, és 2002 elejétől folytatódott a korábbi gyakorlat.
2002-ben a Klamath- és Trinity-folyók alacsony vízállása és magas hőmérséklete miatt 33 000 lazac pusztult el;} ez lényegében megsemmisítette a helyi halipart, ezért a halászok több, mint 60 millió dollár segélyt kaptak. A Trinity vízének 90%-át Kaliforniába irányították át.
A tudományos akadémia 2003. október 20-án közzétett vizsgálata szerint az öntözés korlátozása nem sokat segített, akár árthatott is a halpopulációnak; az eredményt később egy másik jelentés kritizálta. A bojtorjánhalak szaporodásának elősegítésére a Chiloquin-gátat lebontották.
Geotermikus energia A város alatt jól kihasználható geotermikus források találhatók, amelyeket már az 1900-as évek eleje óta hasznosítanak. A belvárosban 1981-ben új fűtőrendszert telepítettek, amelyet 1982-ben bővítettek; a munkálatokat a saját kazánokat üzemeltető lakástulajdonosok ellenezték, mert féltek, hogy az új hálózat hatására változna a vízszint, és csökkenne saját eszközeik hatásfoka. A munkálatokat két évre felfüggesztették, majd 1984-ben a víztározó vizsgálata kimutatta, hogy a városi és privát rendszerek nem lennének hatással egymásra. 1986-ban csőtörések miatt leállították a rendszert; a hibákat 1991-re orvosolták, amikor a hálózat újraindult. Az azóta újra kibővített rendszer az Oregoni Technológiai Intézet szerint megtérült, illetve ahhoz közel áll. A geotermikus energiát lakások, iskolák, üvegházak, hivatalok és kereskedelmi egységek fűtésére használják, valamint innen nyeri a működéshez szükséges hőt a helyi hulladékfeldolgozó, és az utakon és járdákon üzembehelyezett hóleolvasztó berendezések is.
Levegőminőség Az Oregoni Környezetügyi Hivatal szerint jelentős erőfeszítéseket tesznek a Klamath-medence levegőjének javítására; a várost vizsgáló 2012 szeptemberi jelentésükben a következőket írják:
2007-ben Klamath megye felülvizsgálta a tiszta levegő érdekében hozott rendeletét az alábbiak szerint: Az elégethető tűzifa mennyiségének korlátozása az időjárás függvényében Lakások eladásakor a nem minősített berendezéseket ki kell szerelni Hordókból való égetés megtiltása Fatüzelésű kályhák számának visszaszorítása A város és a környezetvédelmi hivatalok és ügynökségek közös akciójában 2008 és 2011 között számos kályhát cseréltek le, ezzel csökkent a légszennyezettség mértéke
Éghajlat Klamath Falls mottóját („Oregon napsütötte városa”) az évi 300 napsütéses nap miatt kapta. A település magasan fekszik; telei hidegek és havasak, nyári délutánjai forróak, -éjszakái pedig hűvösek. A Köppen-skála szerint a város éghajlata meleg nyári mediterrán (Csb-vel jelölve), de egyesek szerint inkább kontinentális mediterrán (Dsb-vel jelölve).
A régió többi részéhez hasonlóan a nyarak itt is szárazak, a legtöbb csapadék hó formájában télen hull. Ugyan éghajlata nem száraz vagy félszáraz, a nyugatra lévő Cascade-hegység árnyékolása miatt évente mindössze 340,6 mm csapadék esik. A legcsapadékosabb időszak 1957 júliusától 1958 júniusáig (517,1 mm), a legszárazabb pedig 1954 júliusától 1955 júniusáig (154,7 mm) volt. A melegrekord 1911. július 27-én, a hidegrekord pedig 1888. január 25-én dőlt meg. Évente átlagosan 120 nap esik fagypont alá a hőmérséklet, először szeptember 21-én, utoljára pedig június 1-jén. Évente két nap van 32,2 fok vagy melegebb, és két éjszaka megy a hőmérséklet -17,8 fokig vagy az alá.
A legcsapadékosabb a december–január időszak, a legszárazabb pedig július hónap. A legmelegebb hónap július, a leghidegebb pedig január.
Népesség
2010
2000
Városvezetés bélyegkép|jobbra|A megyei törvényszék Klamath Falls a városkezelési feladatok ellátására az 1972-ben megszavazott alapszabály-módosítás óta egy menedzsert alkalmaz. A független képviselőtestület öt tagból áll; mindegyiküket öt jelöltből választják ki. A megbízatás négy évre szól, a képviselők pedig visszahívhatók. A szintén független polgármestert is négy évre választják; ő elnököl a testületi üléseken és bármely, max. 3 tag által elfogadott rendeletet megvétózhatja.
A város adminisztratív ügyeiért a menedzser felel, akit a képviselőtestület jelöl, megbízatása pedig korlátlan időre szól, valamint a képviselők választják a városi bírót és -ügyészt is. A település polgármestere 1992 óta a jelenleg ötödik ciklusát töltő Todd Kellstrom, a menedzser pedig Nathan Cherpeski.
A helység állami szinten a 26. szenátusi körzetben (képviselője a republikánus Doug Whitsett) és az 56. képviselőházi körzetben (képviselője a szintén republikánus Bill Garrard) fekszik. Szövetségi szinten Klamath Falls az oregoni második kongresszusi kerületben (képviselője a republikánus Greg Walden). Az USA választási körzeteit a két nagy párt iránti elkötelezettségük alapján vizsgáló Cook Partisan Voting Indexen a 2. kerület R+10 értékkel szerepel.
Gazdaság A város legnagyobb foglalkoztatói a Sky Lakes Medical Center, a Klamath Falls-i Városi Iskolakerület, a JELD-WEN nyílászáró-készítő, a szűrőgyártó Collins Products Company, a Columbia Forest Products fafeldolgozó, a NEW Corp ügynökség, a Klamath megyei Iskolakerület és az Oregoni Technológiai Intézet.
Infrastruktúra Oktatás Közoktatás bélyegkép|jobbra|A Klamath Union High School focicsapata A település iskolái a Klamath Falls-i Városi Iskolakerület, az ennek területén kívül eső intézmények pedig a Klamath megyei Iskolakerület alá tartoznak; a belterületiek a következők: Általános iskolák: Conger-, Mills, Pelican- és Roosevelt Elementary School Középiskola: Ponderosa Middle School Gimnáziumok: Klamath Learning Center és Klamath Union High School
Felsőoktatás Klamath Közösségi Főiskola Oregoni Technológiai Intézet Kozmetológiai Főiskola
Közlekedés bélyegkép|jobbra|A Coast Starlight a helyi vasútállomáson Az Amtrak Seattle és Los Angeles között közlekedő Coast Starlight vonata irányonként naponta egyszer megáll a városban.
A helyi közlekedést a város által alapított Basin Transit Service biztosítja. A távolsági buszközlekedést Medford és Brookings irányába az Oregon POINT járat, a kaliforniai Alturas irányába heti egyszer pedig a Sage Stage biztosítja.
A légibázis részét képező Klamath Falls-i repülőtér a belvárostól 10 km-re délre fekszik.
Katonai légibázis A Kingsley Field bázison (másik nevén Klamath Falls-i repülőtér) állomásozik a légvédelem 173. had- és 270. légiirányító egysége. A gárda pilótái F-15-ös gépek C és D változataival repülnek.
A légibázis rendelkezik Oregon második legnagyobb futópályájával (3140 méter hosszú és 46 méter széles), amely a Space Shuttle vész-leszállóhelye lett volna. A területet kiképzésekre is használják, ami a helység légterében nagy légiforgalmat eredményez.
Pihenés bélyegkép|jobbra|Veteránok Emlékparkja Klamath Falls számos lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra. A Sziklás-hegységtől nem messze fekvő Klamath-tónál található az Arnold Palmer által tervezett Running Y élménypark és hotel, ahol golfozni és jégkorcsolyázni is lehet, valamint a közeli Rocky Point település kenuzásra is alkalmat ad.
A Moore Parkban közösségi segítséggel számos sétányt létesítettek, amelyek közkedveltek a túrázók, futók és kerékpárosok körében is. A Felső-Klamath-tó körül, a Klamath-medencében található területen tereprendezés és növényültetés is végbement, így a vállalkozó kedvűek különböző nehézségű szakaszokkal találkozhatnak.