A hagyományos nyelvészetben paradigmának nevezik egy lexikai morféma és a hozzáadható toldalékok által képzett együttest. A modern nyelvészetben kitágítják ezt a meghatározást, és paradigmának azon entitások együttesét tekintik, amelyek felcserélhetők egymással egy adott nyelvi egységen belül.Bussmann 1998, 854–855. o.Dubois 2002, 341–342. o.
A hagyományos nyelvészetben
A leggyakoribb értelemben egy névszó vagy egy ige paradigmájáról beszélnek, melyen az ezen entitás ragozott alakjainak az együttesét értik, de vannak ennél szűkebb és tágabb értelmezések is. Szűkebb értelemben lehet szó például az ad ige feltételes módú paradigmájáról (adnék, adnál stb.), tágabb értelemben pedig arról, hogy a magyar igéknek van jelen és múlt idejű, tárgyas és alanyi stb. paradigmájuk. Ugyancsak lehet szó például a magyar főnevek esetragos alakjainak a paradigmájáról. Paradigmának szokták nevezni azon szavak összességét is, amelyeket azonos minta szerint ragoznak, továbbá egy adott szófajhoz tartozó toldalékolt alakok rendszerét is – így lehet szó főnévi paradigmáról, vagy arról, hogy egy adott esetalak a főnévi paradigmához tartozik.Kálmán – Trón 2007, 82. o.
A szabályszerűsége szempontjából egy szó paradigmája lehet:Kálmán – Trón 2007, 83–84. o., kivéve a külön jelzett forrásokból származó példákat. teljes és szabályos, vagyis az adott szó megkaphatja mindazon toldalékokat, melyeket az ugyanabba a szóosztályba tartozó szavak kapnak, a töve pedig nem szenved változásokat, vagy csak olyanokat, amelyek szabályszerűek: aimer ’szeretni’,Grevisse – Goosse 2007, 1053. o. répéter ’ismételni’ (é [e] ~ è [ɛ] váltakozással – az utóbbi magánhangzóval többek között az il/elle répète ’ismétel’ alakban);Fjodorov 2008, 25. o. teljes, de szabálytalanul változó tövű alakokat tartalmazó: megyek, mész, ment; teljes, de különböző tövű, szuppletívnek nevezett alakokat tartalmazó: van, lesz; hiányos: például a zajlik ige, aminek nincs felszólító módú alakja.
A modern nyelvészetben
A modern nyelvészet szempontjából az olyan rendszerek, mint az esetragozási és az igeragozási sor egyedi esetei, Ferdinand de Saussure elnevezésével élve „asszociációs” viszonyok. Nyelvi entitások ilyen, paradigmatikusnak is nevezett viszonyban vannak, azaz egyazon paradigmához tartoznak, ha felcserélhetők egymással egyazon tipikus kereten, azaz morfémán, szószerkezeten, egyszerű mondaton vagy összetett mondaton belül.
A paradigmatikus viszonyoknak virtuális jellege van, azaz a beszédfolyamaton kívül, az egyén tudatában, emlékezetében léteznek. A paradigmát függőlegesen elrendezett entitásokként lehet reprezentálni. Például a fecsegő szónak megvannak a következő asszociációs viszonyai – mindegyik alábbi oszlop egy-egy, különböző szempontokból alakult paradigmát képez:A. Jászó 2007, 745–746. o. Saussure munkája alapján.
+ Közös tő Közös jelentés Közös képző Közös szóvég fecsegve locsogó kereső levegő fecsegett szószátyár nevető hő fecsegés csacsogó recsegő ernyő fecsegni cserfes nyerő kendő stb. stb. stb. stb.
A paradigmatikus viszonyok ellentétben állnak a szintagmatikus viszonyokkal. Az utóbbiak a szavak összekapcsolódása során jönnek létre, a nyelv lineáris voltán alapulnak, tehát vízszintes vonalon reprezentálhatók. A szintagmatikus viszonyban egy paradigmának csak az egyik entitása vehet részt egy időben.Bussmann 1998, 855. o., Saussure nyomán.
Az egyazon paradigmához való tartozást felcserélési teszt nyomán lehet megállapítani. Például a lexikai morféma keretét tekintve az olyan mássalhangzók, mint az angolban a beer ’sör’, deer ’szarvas’ és peer ’szemét mereszti’ szavak kezdeti mássalhangzói, egyazon paradigmához tartoznak, mivel felcserélhetők egymással azon a vízszintes vonalon, melyet a mássalhangzó + [ɪə(ɹ)] hangsor képez. Ennek a tesztnek a fonológiában van jelentősége, ugyanis a segítségével megállapítható, hogy egy beszédhang fonéma-e vagy sem. Például az idézett szavakból megállapítható, hogy a /b/, a /d/ és a /p/ fonéma, mivel ellentétben állnak egymással, olyan szavakat alkotva, amelyek lexikai jelentését csak azok különböztetik meg. Az egyszerű mondat keretét tekintve olyan szavak, mint például today ’ma’ és tomorrow ’holnap’, egyazon paradigmához tartoznak, mivel felcserélhetők egymással egy olyan mondatban, mint She will arrive today/tomorrow ’Ma/Holnap fog megérkezni’.Bussmann 1998, 855. o.
Jegyzetek
Források
A. Jászó Anna. A nyelvtudomány történetének vázlata. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 723–770. o. (Hozzáférés: 2018. január 12) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2018. január 12) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 13.) Fjodorov, V. A. Теоретическая фонетика французского языка. Учебно-методическое пособие для вузов (A francia nyelv elméleti hangtana. Taneszköz az egyetemek részére). Voronyezs: A Voronyezsi Állami Egyetem kiadó- és nyomdaközpontja. 2008 (Hozzáférés: 2023. június 13.) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. (Hozzáférés: 2023. június 13.) Kálmán László – Trón Viktor. Bevezetés a nyelvtudományba. 2., bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2007, (Hozzáférés: 2018. január 12)
Kategória:Nyelvészet