Medgyes Simon, 1911-ig MessingerAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 79732/1911. Forrás: MNL-OL 30800. mikrofilm 962. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 43. oldal 36. sor (Pest, 1862. szeptember 7. – Budapest, 1918. május 19.)Gyászjelentése (1918. május 21.) Az Ujság, 16. évfolyam, 119. szám, 8. oldal jogi doktor, ügyvéd, szakíró, udvari tanácsos. Medgyes Alajos műépítész és Medgyes Marcell kereskedő, valamint Medgyes Károly testvérbátyja.
Életútja
Messinger Ármin nagykereskedő és Steinhaus Anna fia. Középiskolai tanulmányait a pesti evangélikus gimnáziumban, a jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen végezte. 1892-től a budapesti ügyvédvizsgáló bizottságnak, 1899-től a budapesti ügyvédi kamara választmányának tagja volt. A Nyomorék Gyermekek Otthonának 1903-as megalapítása idején a Deák páholy főmestere, az egyesület elnöke volt.
Már joghallgató korában dicséretet nyert: A tárnokmesterségről és tárnoki jogról írt tanulmányával, A menedékjog történeti fejlődése és a bűntettesek kiszolgáltatása című pályamunkája pedig díjat nyert (megjelent a Magyar Igazságügyben 1883); cikkei a Jogban (1895. A csődön kívül megtámadási jog, 1896. Az új német kereskedelmi törvény); az Ügyvédek Lapjában (1897. A horvát csőd- és megtámadási törvény); a Jogtudományi Közlönyben (1899. Telekkönyvi rangsorozatcsere). A Magyar Jogi Lexikonnak csaknem összes csődjogi cikkét ő írta, ezek közt említendők: Beszámítás a csődben, Csődeljárás, Csődhitelezők, Csődnyitás, Csődtömeggondnok, Csődvagyon, Csődválasztmány, Felszámolás, Fizetések megszüntetése, Kereskedelmi csőd, Megtámadási jog, Vagyonbukott, Visszakövetelési jog.
Magánélete Felesége Lövy Ida (1871–1949) volt, Lövy Bernát földbirtokos és Csillag Lujza lánya, akivel 1891. szeptember 20-án Budapesten kötött házasságot.
Gyermekei
Medgyes László (1892–?) Medgyes Erzsébet (1893–?). Férje Plan Frigyes (1887–?) gyáros volt.
Munkái
A nagyképűek. Eredeti színmű három felvonásban. Kézirat gyanánt. Budapest, 1889 (Meszes László néven) Csődjogi reformok. (Három törvénytervezet). Budapest, 1893 (Felolvastatott a m. jogászegylet 1893. márcz. 11. tartott teljes ülésében. M. Jogászegyleti Értekezések IX. 3.) Törvényismeret és esküdtszék. Budapest, 1900 Vélemény a csődjogi törvényjavaslatokról. Budapest, 1901
Jegyzetek
Források
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 591. o. Online elérés deakpaholy.hu PIM
További információk
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar szakírók Kategória:1862-ben született személyek Kategória:1918-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Pestiek Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben eltemetett személyek