Jeruzsálem történelme változatos és összetett események bonyolult sorozatából tevődik össze. A középkori, pergamenre rajzolt térképeken a világ közepeként ábrázolják, mely akkoriban, ahogyan ma is, három vallás szent városa volt – a judaizmusé, a kereszténységé és az iszlámé. Jeruzsálem mindhárom vallásban az Isten és ember közötti szövetséget megtestesítő fontos események színtere volt.
Korai történelem 2019-ben a város mellett (Motza) egy éves település romjaira bukkantak ( i. e. 7000), amely a becsült 2-3 ezer fős lakosságával a maga korában igen jelentős és fejlett település lehetett, amely a leletek alapján távolabbi régiókkal is kereskedelemben állt.hvg.huː 9000 éves települést találtak Jeruzsálem mellett, újraírhatja a történelmet a környéken A felfedezés előtti, korábbi régészeti bizonyítékok azt sugallták, hogy az első település a Gihon-forrás közelében, i. e. 3500 körül született.Slavik, Diane. 2001. Cities through Time: Daily Life in Ancient and Modern Jerusalem. Geneva, Illinois: Runestone Press, p. 60. http://www.clio.fr/BIBLIOTHEQUE/jerusalem_une_ville_mythique_si_chargee_dhistoire.asp (francia nyelven)
Időszámításunk előtt 2000 körül keletkezett egyiptomi szövegek név szerint említenek egy Ru-salimum nevű várost.Slavik, Diane. 2001. Cities through Time: Daily Life in Ancient and Modern Jerusalem. Geneva, Illinois: Runestone Press, p. 60. Mazar, Benjamin. 1975. The Mountain of the Lord. Garden City, New York: Doubleday & Company, Inc., p. 45. Az S-L-M szótőt sokan a kánaánita isten, Salim (Salem) nevével hozzák összefüggésbe.
Az i. e. 14. századi Amarna-levelek is említenek egy Urusalim(um) nevű települést.http://www.tau.ac.il/humanities/semitic/EA263-end.html Akkád neve KURU-ru-ša10-limKI, szó szerint „Šalim városa”, ahol is Šalim a napnyugta kánaáni istene.http://www.biu.ac.il/JS/rennert/history_2.html
I. e. 1800 körül fallal vették körül a várost. A város legkorábbi ismert uralkodója az i. e. 14. századi Abdi-Heba. Ekkor egy kicsiny vár mellett települő, körülbelül fős lakossággal bíró város, csekély gazdasági és politikai súllyal. Ezt a várost az ún. jebuzi nép lakta, amelynek neve a Bibliában is feltűnik.Bírák könyve 1,21, Józsué könyve 15,63The Oxford encyclopedia of ancient Greece and Rome, Volume 1, p. 113
Az Ószövetség szerint az Egyiptomból visszatérő zsidókkal háborúztak a jebuziak és vesztettek, de Jeruzsálem nem esett el. Józsué könyve szerint öt kánaáni király, köztük Adonicedek, Jebuz, azaz Jeruzsálem királya összefogott a zsidók ellen, viszont a királyok életükkel fizettek (Józsué könyve 10; 18,16). Jebuz ekkor még megmenekült a zsidó megszállástól. Az izraelita honfoglalás (i. e. 1200) után Benjámin és Júda törzse a jebuzeusok szomszédja lett. A hely akkori neve Jebus vagy Jebúsz,http://immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=7&fejezet=19&o1=4&o2=1&o3=3&_k%C3%B6nyv=_B%C3%ADr%C3%A1k_k%C3%B6nyve Bírák könyve, 19,10 az idegenek városa. A város neve a héber shalom (béke) szó rokona, így sokszor (pl. a Teremtés könyve) egyszerűen csak Sálem-nek nevezték.Mózes első könyve, 14,18 http://immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=1&fejezet=14&o1=4&o2=1&o3=3
Az első templom ideje
Jeruzsálem korai történelmének írásos emléke csak a Szentírásban maradt fenn. A régészeti anyag egészen az i. e. 8. század végéig meglehetősen szegényes. A Szentírás szerint a várost Dávid király csapatai meghódították, majd fia, Salamon király tette igazán naggyá az izráeli királyság fővárosát. Jeruzsálem a zsidó állam politikai, gazdasági és vallási központjává vált. Az akkori városközpont a mai Óvárostól délre, a Hinnom-völgyben volt (Dávid városa). Északabbra épült a templom Salamon idején (i. e. 970–930 körül, Királyok első könyve, 8).http://www.bu.edu/mzank/Jerusalem/p/period2-2.htm
Mikor Salamon és Dávid állama két részre szakadt Júdea királyságának székhelye volt, míg az északi izraeliták Szamáriában építettek maguknak új fővárost.
Ataliás király (i. e. 845–840) megszentségtelenítette a templomot Baál tiszteletével. Akház idejében (i. e. 741–725) asszír isteneket imádtak benne. Ezékiás (i. e. 725–697) megtisztította a templomot, vízvezetéket építtetett a városba és fallal vetette körül. Jósiás i. e. 628-ban az egyedüli zsidó kultikus központtá tette, és a többi központot elpusztította. Izraelben ezt a kultuszt elutasították; az északi királyság gazdagabb és hatalmasabb volt a délinél.
I. e. 701-ben azonban az asszírok lerombolták Lákist (lásd: Lákis ostroma), de sikertelenül ostromolták Jeruzsálemet. Ennek következtében Jeruzsálem fejlődésnek indulhatott, mivel legnagyobb kereskedelmi riválisa elpusztult, és a tengerparti vidékek olíva-kereskedelme áttevődött Jeruzsálembe.
Babilóniaiak II. Nabú-kudurri-uszur (Nebukadneccár, Nabukodonozor) az újbabiloni birodalom második királya először Kr. e. 598-ban indított hadjáratot a Júdai Királyság ellen, és sikerült is elfoglalnia Jeruzsálem városát.Ephʿal, Israel (2003). "Nebuchadnezzar the Warrior: Remarks on his Military Achievements". Israel Exploration Journal. 53 (2): 178–191. JSTOR 27927044 A Mezopotámiában megtalált ékírásos ún. Nabukodonozor krónika (BM 21946) a Kr. e. 605–594 közötti évekről számol be. Az ékírásos tábla alapján Nabukodonozor az uralkodásának hetedik évében, Kr. e. 597. március 2-án foglalta el Jeruzsálemet, véget vetve Jójákin júdai király uralkodásának.D. J. Wiseman, Chronicles of Chaldean Kings in the British Museum (London: Trustees of the British Museum, 1956) 73. Nabukodonozor kifosztotta Jeruzsálemet és a templomot is, és a zsákmányát Babilonba szállította, Jeruzsálemben pedig Jójákin nagybátyját, Cidkija-t (Sedekiás) nevezte ki Júda vazallus királyává.Smith-Christopher, D. L. (1997-01-01), "Reassessing the Historical and Sociological Impact of the Babylonian Exile", Exile: Old Testament, Jewish, and Christian Conceptions, Brill, pp. 7–21, doi:10.1163/9789004497719_008, S2CID 244932444
Cidkija (Sedekiás) júdai király fellázadt a babiloniak ellen és szövetségre lépett II. Uahibré egyiptomi fáraóval. II. Nabú-kudurri-uszur ezután visszatért Júdába, azzal a céllal, hogy újra elfoglalja Jeruzsálemet (2Királyok 25:1). Kr. e. 589 januárjában kezdte meg újra Jeruzsálem ostromát. Az ostrom hosszú ideig, 18–30 hónapig tartott.Malamat, Abraham (1968). "The Last Kings of Judah and the Fall of Jerusalem: An Historical – Chronological Study". Israel Exploration Journal. 18 (3): 137–156. JSTOR 27925138. The discrepancy between the length of the siege according to the regnal years of Zedekiah (years 9–11), on the one hand, and its length according to Jehoiachin's exile (years 9–12), on the other, can be cancelled out only by supposing the former to have been reckoned on a Tishri basis, and the latter on a Nisan basis. The difference of one year between the two is accounted for by the fact that the termination of the siege fell in the summer, between Nisan and Tishri, already in the 12th year according to the reckoning in Ezekiel, but still in Zedekiah's 11th year which was to end only in Tishri. Salamon templomát és a várost ekkor kifosztották és lerombolták, a megmaradt júdeai zsidók többségét pedig az ún. babiloni fogságba vitték. A régészeti bizonyítékok azt bizonyítják, hogy a várost tűz pusztította el.Finkelstein, Israel; Silberman, Neil Asher (2002). The Bible Unearthed: Archaeology's New Vision of Ancient Israel and the Origin of Its Sacred Texts. New York: Free Press. p. 307. . OCLC 44509358. Intensive excavations throughout Jerusalem have shown that the city was indeed systematically destroyed by the Babylonians. The conflagration seems to have been general. When activity on the ridge of the City of David resumed in the Persian period, the-new suburbs on the western hill that had flourished since at least the time of Hezekiah were not reoccupied.
A második templom ideje
Babilon elfoglalása után II. Kurus perzsa király 538-ban engedélyezte a zsidók visszatérését és a templom újjáépítését.
Ezen templom felépítése évtizedekig húzódott. A visszatelepülők elkülönültek az otthon maradottaktól, mivel azok más népekkel keveredtek és szerintük már nem voltak igazi zsidók. A szamáriaiak így északabbra, Garizimban építették fel a saját vallási központjukat.
A perzsa uralom alatt Jeruzsálem gyors virágzásnak indult, de a Szeleukidák alatt újabb megpróbáltatás érte. IV. Antiokhosz Kr. e. 167-ben a város falait lerombolta, a templomot kifosztotta és a szentélyben Zeusz-szobrot állíttatott fel. A makkabeusok aztán visszafoglalták Jeruzsálemet, a templomot rendbe tették, új oltárt állítottak. A régi vár azonban a szírek kezén maradt, és Makkabeus Júdás halála után újra kezükre jutott a város is. Makkabeus Simon Kr. e. 141-ben a várat elfoglalta és leromboltatta. Ezt többé nem építették fel, hanem a templomtér északnyugati részén erősítették meg Nehémiás várát, s Barisnak nevezték. A hasmoneusok a nyugati dombon építették fel a palotájukat, s székhelyül nem Baris várát, hanem ezt használták.Bibliai Atlasz, Református Sajtóosztály, 1972
Jézus kora thumb|260px|Jeruzsálem térképe Jézus korában és az előtte levő korokban Nagy Heródes nagyszabású építkezései nyomán alakult ki Jeruzsálemnek Jézus korában látható képe. Heródes hozzálátott a templom előcsarnokának nagy arányú kibővítéséhez és megszépítéséhez. Úgy tervezte meg a templom újjáépítését, hogy a Római Birodalom egyik legnagyobb épülete legyen, így aztán ezt az épületegyüttest harmadik templomnak is nevezik. Ez az épületegyüttes lett a város központja és ékessége.
Jézus az időszámításunk elején szolgált az ókori Palesztinában (~27-31 körül) Ő maga nem volt sok ideig egy huzamban Jeruzsálemben, de később a zsidó korai kereszténység legnagyobb gyülekezete itt volt megtalálható.
Jézus után Az Apostolok Cselekedetei szerint Jézus követői magában a Templomban is tartottak közös összejöveteleket.Ap Csel. 3:1,4:1,5:20-21 Bizonyos feltételezések szerint a pünkösd is a Templomban történt.
A templomot a zsidó felkelés leverése után, időszámításunk szerint 70-ben rombolta le Titus, elpusztította Jeruzsálemet és felszámolta a zsidó államot. A rómaiak Caesareába helyezték át a régió székhelyét, és az ott is maradt a római és a bizánci uralom végéig, mintegy hat évszázadon át.
Római és bizánci uralom A Bar-Kochba-felkelés után Hadrianus császár halálbüntetés terhe alatt kitiltotta a zsidókat a városból, és Aelia Capitolinanak nevezte át. A templomhegyen Jupiternek emelt templomot. A zsidó lakosok kivándoroltak a Földközi-tenger környéki diaszpórákba, vagy Perzsiába.http://www.bu.edu/mzank/Jerusalem/p/period3-2.htm
A kereszténnyé váló Római Birodalomban Constantinus császár anyja, Helena ásatásokat végeztetett Jeruzsálemben, és a keresztre feszítés feltételezett helyén fiával együtt keresztény templomot emeltetett. Itt áll a mai Szent Sír-templom. A keresztény Római Birodalomban és a Bizánci Császárságban továbbra sem léphettek zsidók a városba. Ezt csak a későbbi iszlám uralom oldotta fel.
614-ben a perzsák és zsidó szövetségeseik megostromolták a várost. Az ostromban és azt követően 90 ezer keresztény halt meg. A szasszanidák uralma rövid életűnek bizonyult; Hérakleiosz bizánci császár 628-ban visszavette Jeruzsálemet.Elliott Horowitz: Reckless rites. Purim and the legacy of Jewish violence. Princeton University Press, Princeton 2006, , 213–247.
Iszlám uralom