Pobjenik falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.
Fekvése Belovártól légvonalban 28, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re délre, Suhaja és Vrtlinska között, a Monoszlói-hegység lejtőin, a Ribnjacka-patak mentén fekszik.
Története A térség török uralom alóli felszabadítása után a 17. században telepítették be. Első írásos említése 1679-ben az egyházi vizitáció okiratában történt. Szent Péternek szentelt templomát már a következő évben említik. A csázmai Mária Magdolna plébánia filiája volt. 1715-ben kísérlet történt egy önálló pobjeniki plébánia alapítására, de ez akkor mégsem jött létre. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Pobienik” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. 1789-ben megalapították a vrtlinskai Szent Ilona plébániát, melynek Pobjenik is része lett. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pobienik” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 515. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Pobienik” néven 134 házzal, 729 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 151. o. Buda, 1829. A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 732, 1910-ben 685 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 215 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 732 764 654 660 676 685 660 654 643 606 539 364 291 258 259 215
Nevezetességei Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 17. század közepén épült.
Jegyzetek
Források Csázma város hivatalos oldala Csázma turisztikai irodájának oldala Az első katonai felmérés térképe (1763-1787) A vrtlinskai Szent Ilona plébánia hivatalos oldala
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései