Donji Miklouš falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.
Fekvése Belovártól légvonalban 23, közúton 33 km-re délnyugatra, községközpontjától 7 km-re délkeletre, a 26-os számú főút mentén, Vučani és Gornji Miklouš között, a Monoszlói-hegység északi lejtőin, a Grabovnica-patak partján fekszik.
Története A település már a 14. században is létezett. 1334-ben Ivan gorai főesperes „ecclesia sancti Nicolai” néven említi Szent Miklósnak szentelt plébániatemplomát. Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine Nevét is Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról kapta, amely ma a szomszédos Gornji Mikloušon áll. A 16. században a török elpusztította, akkori lakossága Ivanics környékére menekült.
A falu a török kiűzése után a 17. században települt újra. 1774-ben az első katonai felmérés térképén az akkor még egységes település „Dorf Miklos” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. A miklouši plébániát 1789-ben alapították újra. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Miklous” a neve. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 426. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Miklóuss” néven 51 házzal, 256 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 152. o. Buda, 1829. A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 507, 1910-ben 425 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 196 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 507 552 575 388 405 425 401 987 458 603 440 337 296 260 261 196 (1857 és 1880 között az adatok a mai Gornji Miklouš lakosságát is tartalmazzák.)
Nevezetességei Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a mai Gornji Miklouš közepén egy kis magaslaton áll. A templom középkori eredetű, amit keleti tájolása is mutat. Egyhajós épület félköríves apszissal. A nyugati főhomlokzat előtt áll a zömök harangtorony, melyet felül karcsú toronysisak zár.
Kultúra Kulturális és művészeti egyesületét a KUD Sloga Mikloušt 1974-ben alapították.
Oktatás Az iskola épülete 1893-ban épült. Ma a csázmai alapiskola 4 osztályos alsó tagozatos területi iskolája működik benne.
Jegyzetek
Források Csázma város hivatalos oldala Csázma turisztikai irodájának oldala Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései