A Szerencsejáték Zrt. 100%-os magyar állami tulajdonban lévő, budapesti központtal működő gazdasági társaság. A vállalat Magyarország egész területén monopóliummal rendelkezik – a kaszinókon és 2023-tól az online sportfogadásonKaszinóbiznisz után sportfogadás: a Habony-Garancsi páros lett a Szerencsejáték Zrt. kihívója – Mfor.hu, 2023. július 10. kívül – az összes üzletszerűen folytatott szerencsejátékra: kizárólagos joggal forgalmaz sorsolásos játékokat (Ötöslottó, Hatoslottó, Skandináv lottó, Eurojackpot, Joker, Luxor, Kenó, Puttó), sorsjegyeket és totalizatőri fogadást (Totó, Góltotó), továbbá engedéllyel rendelkezik a bukmékeri típusú sportfogadás (Tippmix), valamint távszerencsejáték (Tippmixpro) szervezésére is. A társaság öt értékesítési régióra osztva, 7721 értékesítési pontján szervezi kereskedelmi feladatait: a Fővárosi, az Észak-Dunántúli, a Miskolci, a Pécsi és a Szegedi Értékesítési Régióban.
A társaság munkavállalóinak száma meghaladja az 1750 főt. A Coface CEE Top 500 rangsor szerint 2021-ben és 2022-ben Magyarország 16. és Közép- és Kelet-Európa 110., illetve 138. legnagyobb forgalmú vállalata.
A Szerencsejáték Zrt. felelős állami vállalatként kiemelt hangsúlyt fektet a fogyatékossággal élők társadalmi integrációjára. Ennek jegyében 2003 óta működteti karitatív hálózatát, amely (2022. januári adat szerint) 67 település, 126 értékesítő helyén 160 elsősorban megváltozott munkaképességű kolléga munkájára számít sorsjegy-értékesítő munkakörben. A hálózatban mozgáskorlátozott, siket, nagyothalló, valamint tartósan egészségkárosodott személyek értékesíthetnek akadálymentes környezetben.
Története A szervezett magyar szerencsejáték születésnapja október 19-e. 1947-ben ugyanis ezen a napon indult a Totó játék árusítása – az angol Góltotó mintájára -, azzal a céllal, hogy a magyar csapat kijuthasson az 1948-as londoni olimpiára. Akkoriban ugyanis bevett gyakorlatnak számított, hogy az állami irányítású intézetek Európa legtöbb országában külön sportfogadást szerveztek azért, hogy a befolyó sportfogadási összegekből finanszírozzák az olimpiai játékokra való felkészülést és a részvételi költségeket a II. világháborút követően.
Több mint 70 év távlatában elmondható, hogy igazán jó döntésnek bizonyult a játék bevezetése, hiszen a magyar csapat összesen 28 érmet, ebből 10 aranyat, 5 ezüstöt és 13 bronzérmet szerzett az 1948-as nyári játékokon. Emellett – többek között – ezen az olimpián nyerte első aranyérmét Papp László ökölvívó.
A Totó játék lényege, hogy a fogadási ajánlatban szereplő 13+1 labdarúgó-mérkőzés kimenetelét kell megtippelni. A játékos akkor nyer, ha a fogadási ajánlatban feltüntetett első 13 mérkőzés lehetséges kimeneteleiből, tipposzloponként legalább 10-et eltalál. 13+1 találatot akkor érhet el, ha mind a 13 főmérkőzés, és a 14-ik, vagyis a +1 mérkőzés eredményét is helyesen megtippeli. A játék legnagyobb, 13+1-es főnyereményét 2013-ban nyerte meg egy játékos, amely 57 145 865 forintot ért.
A játék szervezése 1950-ig a Posta Takarékpénztár kereteiben zajlott, majd átkerült az Országos Takarékpénztárhoz, ahol a szervező és lebonyolító a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lett.
10 évvel a Totó játék bevezetését követően 1957. január 17-én megszületett a modern magyar lottó is, hiszen a pénzügyminiszter 4/1957. számú rendeletében megbízta az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó, azaz az Ötöslottó szervezésével. A játék első sorsolását 1957. március 7-én tartották. A magyarországi szerencsejáték-történet vitathatatlanul legsikeresebb játéka valószínűsíthetően az 1956-os forradalom leverését követően, némiképp kedélyjavító intézkedésként, a társadalmi igények kielégítése érdekében került bevezetésre. A több évtizede töretlen népszerűségnek örvendő játék során 90-ből kell 5 számot kiválasztani. A cél az, hogy a játékos minél többet eltaláljon a hetente sorsolt öt nyerőszám közül. Ez akkor jár pénznyereménnyel, ha legalább két találat van egy mezőn. A főnyereményt az öt találat jelenti.
A szerencsejáték szervezésben újabb változást az 1991-es év hozott. Az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatóságának tevékenységi köre önállósult, és 1991. január elsejével létrejött a Szerencsejáték Rt., mint nemzeti lottótársaság. A vállalat cégformája 2005. szeptember 22-ét követően zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) lett.
Vezetői 2002–2010. június 24.: Székely Gábor 2010. június 25. – 2015. június 30.: Szentpétery KálmánZálogosból lehet a Szerencsejáték Zrt. vezére – Napi.hu, 2010. június 1.Új vezetőket neveztek ki a Szerencsejáték Zrt. és a posta élére – Híradó.hu, 2010. június 25.Kirúghatják a Szerencsejáték Zrt. vezérét – Index.hu, 2015. június 5. 2015. július 1. – 2018. december 17.: Braun MártonLeváltották a Szerencsejáték Zrt. vezérét – Hvg.hu, 2015. július 1. 2018. december 18. – 2021. szeptember 30.: Czepek GáborÁllamtitkárból lesz a Szerencsejáték Zrt. új vezére – Hvg.hu, 2018. december. 18. 2021. október 1. – 2022. június 14.: – Bozóky AlexÚj vezérigazgatója van a Szerencsejáték Zrt.-nek – Hvg.hu, 2021. október 4.Új vezérigazgató a Szerencsejáték Zrt. élén – Kormany.hu, 2021. október 4. 2022. június 15. – 2025. március 4.: Mager Andrea vezérigazgató, 2022. augusztus 1-től elnök-vezérigazgatóA volt állami vagyongazdálkodási miniszter a Szerencsejáték ZRt. új vezetője – Napi.hu, 2022. június 15. 2025. március 5. – 2026. június 30.: Guller ZoltánNER-káderek keringője: a Szerencsejáték Zrt.-hez kerül a turisztikai ügynökség vezetője az MNB-hez távozó volt miniszter helyett – Hvg.hu, 2025. március 4.Kármán András felmentette a Szerencsejáték Zrt. vezetőjét – Telex.hu, 2026. június 30. 2026. július 1. – : Pozsgai Balázs Attila (mb.)
Tulajdonosi jogok A Szerencsejáték Zrt. kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társaság. A Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét 2025. március 5. napjától a Nemzetgazdasági Minisztérium gyakorolja.
Hazai szabályozás
A hazai szerencsejáték-piaci szabályozását a szerencsejáték törvény (1991. évi XXXIV. törvény) és végrehajtási rendeletei biztosítják.
Európai szabályozás
Az ágazatra vonatkozóan nincs az Európai Unió szintjén kidolgozott átfogó szabályozás, a jogalkotás alapvetően tagállami hatáskör. Az Európai Bizottság ajánlásaival ösztönzi a tagállamokat arra, hogy az online szerencsejátékra, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések elfogadásával magas szintű védelmet biztosítsanak a fogyasztóknak, a sérülékeny játékosoknak és a kiskorúaknak.
Szolgáltatási kör, termékek
Számsorsjátékok Ötöslottó
Az Ötöslottó első sorsolását 1957. március 7-én tartották. A játék során 90 számból kell öt számot kiválasztani. A cél az, hogy a játékos minél többet eltaláljon a hetente sorsolt öt nyerőszám közül. Ez akkor jár pénznyereménnyel, ha legalább két találat van egy mezőn. A főnyereményt az öt találat jelenti.
A játék kézi és gépi formában is játszható, illetve kérhető gyorstipp is. A szelvény feladható egy, illetve öt hétre egyaránt. Egyhetes játéktípus esetén csak a soron következő sorsolásra, öthetes játék esetén a következő öt sorsolásra lesz érvényes a játék.
Az Ötöslottó történetének legnagyobb nyereményei: 2026.: 6 780 926 220 forint (16. játékhét) 2024.: 6 613 905 020 forint (42. játéhét) 2024.: 6 523 768 955 forint (8. játékhét) 2020.: 6 431 516 010 forint (13. játékhét) 2003.: 5 092 890 758 forint (48. játékhét)
Hatoslottó
A játék első sorsolását 1988. október 29-én tartották. A Hatoslottó struktúrájában az akkor már sikeres osztrák 6+1 sorsolásos metódust és az 5+1-es nyereményosztályt vette át a Szerencsejáték Zrt. A Hatoslottó játékban 45 számból kell hatot kiválasztani. A cél az, hogy a játékos minél többet eltaláljon a csütörtökönként és vasárnaponként sorsolt hat nyerőszám közül. Ez akkor jár pénznyereménnyel, ha legalább három találat van egy mezőn. A főnyereményt a hat találat jelenti.
A játék kézi és gépi formában is játszható, illetve kérhető gyorstipp is. A szelvény 2025. augusztus 3-ig egy, illetve öt hétre egyaránt feladható volt. Egyhetes játéktípus esetén csak a soron következő sorsolásra, öthetes játék esetén a következő öt sorsolásra volt érvényes a játék. 2025-ben megújult a játék, augusztus 3-tól 31-ig csak egyhetes játékot lehetett feladni, szeptembertől pedig heti két sorsolást tartanak, így a megszokott vasárnapi mellett szeptember 4-től már csütörtökön is tartanak sorsolást, ezzel együtt a játékosok 1, 2, 5 vagy 10 sorsolásra adhatják fel a szelvényeiket.
A Hatoslottó történetének legnagyobb nyereményei:
2021.: 3 165 377 480 forint (51. játékhét) 2008.: 2 958 307 350 forint (38. játékhét) 2026.: 2 492 130 995 forint (7. játékhét 2. sorsolás) 2024.: 1 944 759 035 forint (22. játékhét) 2024.: 1 930 310 600 forint (47. játékhét)
A Hatoslottó legmagasabb jackpotjaihoz kapcsolódó további érdekesség:
2019. december 15-én megtartott sorsolását megelőzően a várható főnyeremény meghaladta a 2,1 milliárd forintot, ezzel pedig a Hatoslottó történetének második legnagyobb nyereménye volt a tét. Ezen a számhúzáson azonban két szerencsés játékos is osztozott a főnyereményen, így fejenként 1 051 934 000 forinttal gazdagodtak.
Skandináv lottó
A játék első sorsolására 1999. október 4-én került sor. A Skandináv lottó játékban 35 számból kell hetet kiválasztani. A számok hetente egy kézi és egy gépi sorsoláson vesznek részt, mindkét sorsoláson 7-7 számot húznak ki. Ez akkor jár pénznyereménnyel, ha az egyik vagy akár mindkét sorsoláson a játékos legalább 4 találatot jegyez. A főnyereményt a hét találat jelenti.
A játék kézi és gépi formában is játszható, illetve kérhető gyorstipp is. A szelvény feladható egy, illetve öt hétre egyaránt. Egyhetes játéktípus esetén csak a soron következő sorsolásra, öthetes játék esetén a következő öt sorsolásra lesz érvényes a játék.
A Skandináv lottó történetének legnagyobb nyereményét 2024. 52. játékhetében vitték el. Ez az összeg 795 691 425 forint volt.
Eurojackpot
A legfiatalabb magyarországi lottójáték az Eurojackpot, amely 2014. október 10-én indult. A játékban az „A” mezőn 50 számból ötöt, a „B” mezőn pedig tizenkét számból kettőt kell megjelölni. A játékos akkor nyer a heti kétszer(kedden és pénteken) megrendezett sorsoláson, ha az „A” és „B” mezőben elért találatainak száma legalább három.
A játék sorsolását Finnország fővárosában, Helsinkiben tartják, magyar idő (CET) szerint 20 óra és 21 óra között.
2017. 6. játékhetében született az első telitalálatos magyar szelvény, mely közel nettó 6 milliárd forintot jelentett a szerencsés játékosnak. 2019. november 22-i sorsoláson ismét magyar játékos örülhetett, hiszen minden idők legnagyobb hazai lottónyereményével, bruttó 30 millió euróval, azaz több mint bruttó 10 milliárd forinttal gazdagodott. Ezt követően a 2021. január 29-i sorsoláson a harmadik alkalommal is magyar játékos örülhetett, hiszen bruttó 11,126 millió eurót, azaz közel bruttó 4 milliárd forintot nyert. A 2022. december 9-i sorsoláson új magyar csúcsot állíthatott fel a negyedik játékos, aki közel 76 millió eurót, azaz több mint 30 milliárd forintot nyert. Ráadásul ugyanezen a sorsoláson, két másik magyar játékosnak(egy finn játékos mellett) volt 5+1 találata, ők közel 746 ezer eurót, vagyis több mint 300 millió forintot nyertek.https://tv2play.hu/tenyek/30_milliardot_nyert_egy_magyar_a_lotton
Joker
A Joker az Ötöslottó, Hatoslottó, Skandináv lottó, Eurojackpot, Luxor és Kenó kiegészítő játéka, amelynek első sorsolását 1993. november 6-án tartották.
A játék célja, hogy sorrendben jobbról balra haladva a játékos eltaláljon 2,3,4,5 vagy 6 számot a kisorsolt 6 nyerőszám közül. A Szerencsejáték Zrt. rendszere automatikusan kínál Joker számot, de a résztvevőnek lehetősége van egyedi számokat is megadni.
2025. 5. játékhetében született a játék történetének legnagyobb nyereménye, amit 3 játékos vitt el, 150 628 150 forint.
Luxor