Az Aum Sinrikjó (オウム真理教, Hepburn-átírás: Oumu Shinrikyō), jelenlegi nevén Aleph (アレフ, Arefu) egy japán világvége váró szekta, amit Aszahara Sókó alapított 1984-ben. A csoport tehető felelőssé többek között az 1995-ös tokiói gáztámadásért, valamint egy azelőtti évben történt másik szarinnal történő vegyi támadásért.
Első évében még 20 tagja volt a szektának, 1992-re már 20 ezret számlált a csoport.
A csoport, ami 2007-ben két részre, az Aleph-re és a Hikari no Va-ra (光の輪, szó szerint „A Világosság Köre”) szakadt, hivatalosan terrorszervezetnek lett nyilvánítva több ország által. A japán közbiztonságért felelős hivatal mindkét ágat „veszélyes vallási gyülekezetként” National Police Agency (Japan) (2009), "The White Paper on Police 2009 (平成21年警察白書 Heisei Nijūichi nen Keisatsu Hakusyo)", GYOSEI Corporation, English version, p 160. nevezte meg, majd 2015-ben elrendelte a megfigyelésüket három évre. A Hikari no Va 2017 óta nem áll megfigyelés alatt, viszont az Aleph-et továbbra is szemmel tartja a kormány.
2018-ban Japánban kivégezték Aszaharát, az alapítót.
Hittételek
Az Aum Sinrikjó/Aleph egy szinkretikus vallási nézeten alapul, amelyben Aszahara egyedi módon kombinálta a korai indiai buddhizmust, a tibeti buddhizmust, és a hinduizmust, amely nyomán Siva lett az irányzat bálványa. Ezek továbbá egybe vannak vetve olyan millenarista tanokkal, mint A jelenések könyve, a jóga, valamint Nostradamus tanai. Aszahara, eredeti nevén Macumoto Csizuo elmondása szerint az „eredeti buddhizmust” akarta visszaállítani ezek kombinációjával.
1992-ben Aszahara publikált egy alapítókönyvet, melyben magát „Krisztusnak”,Snow, Robert L. (2003). Deadly Cults: The Crimes of True Believers. Greenwood Publishing Group. p. 17. Japán egyetlen megvilágosodott mesterének, valamint „Isten bárányának” nevezte.Partridge, Christopher Hugh The Re-Enchantment of the West: Alternative Spiritualities, Sacralization, Popular Culture, and Occulture. Continuum International Publishing Group, 2006, p 300. Azt tűzte ki küldetésének, hogy magára vegye a világ bűneit, valamint állította, hogy spirituális energiát tud átadni követőinek, akiket végül megszabadít rossz akarataiktól. Bár sokan elvetik az Aum Sinrikjó kapcsolódását a buddhizmushoz és annak vonásaihoz, tudósok gyakran a japán buddhizmus egyfajta nyúlványaként kezelik az irányzatot: a csoport ekként is hirdette magát.Reader, Ian Poisonous Cocktail: Aum Shinrikyo's Path to Violence. NIAS Publications 1996, p.16
Aszahara megjövendölte a világvégét, aminek oka egy USA által indított harmadik világháború lett volna.Cronin, Audrey Kurth (2009). How Terrorism Ends: Understanding the Decline and Demise of Terrorist Campaigns. Princeton University Press. p. 23. Az emberiség elpusztult volna, leszámítva a kis elitet, akik csatlakoztak az Aum-huz. A csoport egyaránt küldetésének tartotta a megváltás próféciájának hirdetését, és a világvégének a túlélését. Aszahara tanításaiban gyakran vonatkozott az USA-ra úgy mint A jelenések könyvében szereplő „Szörnyetegre”, ami előbb-utóbb megtámadná Japánt. Arthur Goldwag, egy titkos társaságokról és összeesküvésekről szóló könyv írója szerint az Aum alapítója „minden mögött sötét összeesküvéseket látott, aminek hátterében a zsidók, a szabadkőművesek, a hollandok, a brit királyi család, vagy a rivális japán vallási szervezetek álltak.” Aszahara számításai szerint az Armageddon 1997-ben érkezett volna el. Lifton, Robert Jay Destroying the World to Save It: Aum Shinrikyo, Apocalyptic Violence, and the New Global Terrorism. New York: Macmillan (2000)
Daniel A. Metraux szerint az Aum Sinrikjó erőszakos megmozdulásait a buddhizmus, főként a buddhizmus három kora tanításainak sajátos értelmezésével igazolta. Metraux, Daniel A., Asian Survey, "Religious Terrorism in Japan: The Fatal Appeal of Aum Shinrikyo", Vol. 35, Issue 12 (December: 1995) p. 1153. Továbbá Lifton szerint Aszahara a tibeti buddhizmusból a phowa, azaz „az eszméletvesztés nélküli halál” gyakorlatát olyan formában vitte át az Aum rendszerébe, hogy a célpontjaikon kívül eső emberek megölésével megelőzik azt, hogy a rossz karma elérkezzen rájuk, ezáltal megmentve őket. Robert Jay Lifton, Destroying the World to Save It. 1999.
Az Aum Sinrikjó angol kontextusban gyakran szerepel Aum Supreme Truth, azaz „Aum Legfelsőbb Igazság” néven. A szervezet eredeti neve a szanszkrit aum szótagból – ami az univerzumot jelenti –, és a japán sinrikjó (kandzsival írva szó szerint „az igazság tanítását” jelenti) szóból áll.
Története
A mozgalom 1984-ben Aszahara Sókó egyszobás sibujai lakásán indult egy jóga és meditációs csoportként, ami az Ómu Sinszen no Kai (オウム神仙の会, „Aum Istenek és Remeték Csoportja”) nevet vette fel, majd egyre növekedett. 1989-re hivatalosan vallási szervezet lett és jelentős tömeget vonzott Japán elit egyetemeiről, így megkapva az „elit vallása” elnevezést.Shupe, Anson D. (1998). Wolves Within the Fold: Religious Leadership and Abuses of Power. Rutgers University Press. p. 34. Mindazonáltal az egyszerű embereken keresztül a hivatalok, sőt még a rendőrkapitányságok dolgozóin keresztül, egészen a hadseregig számos tagot szerzett az Aum. Aszahara ezeket a tagságokat később arra használta fel, hogy kiszimatolja mennyit tudnak a szektáról a hatóságok.
Tevékenység
Bár az Aum Sinrikjó mivoltja megosztó volt a japán társadalomban, komoly bűncselekményekkel még nem hozták szóba azt. Ekkor kezdett Aszahara igazán érdeklődni a bibliai próféciák iránt – az Aum társadalomban való jelenlétébe tartozott a rajzfilmek és képregények publikálása, amivel doktrínáját összeköthette anime és manga elemekkel (űrutazás, pusztító fegyverek, a végső igazság utáni kalandszerű keresés).Macwilliams, Mar Wheeler (2008). Japanese Visual Culture: Explorations in the World of Manga and Anime. M. E. Sharpe. p. 211. A misszionárius-szerű képhez hozzáadott az, hogy a szervezet több magazint is forgalmazott, többek közt a Vajrayana Sacca And Enjoy Happiness nevezetűt. Több rajzfilmet is gyártottak az oktatáshoz és toborzáshoz, illetve az eljövendő apokalipszisről is. Ezek Aum Sinrikjó alakját idealizálták, egyfajta messiási képet adtak róla. Aszahara ezeken az alkotásokon is meglehetősen hasonlít a keresztény Krisztusi ábrázolásokra.
A szervezetet hirdető és toborzó projektek közé tartozott az úgynevezett „Aum Megváltás-terv”, aminek ígéreteibe tartozott a fizikális betegségek immunrendszer-erősítéssel történő gyógyítása, az életcél megtalálása intelligencia-növeléssel és pozitív gondolkodás erősítésével, valamint a fontos dolgokra való koncentrálás a kényelem ellenében. Ezeket az eredeti páli szútrákból átvett „háromszintű megváltás” tanának gyakorlásával elérhetőnek titulálták. A gyakorlatok mivoltja azonban külső szemlélők elől titokban volt; a beavatási szertartások során gyakran alkalmaztak LSD-t és egyéb hallucinogéneket, valamint a fejjel lefelé lógatástól kezdve a sokkterápiáig alkalmazott önsanyargató gyakorlatokra szimplán „jógaként” hivatkoztak. Kaplan, David E., and Andrew Marshall. 1996. The Cult at the End of The World. London: Hutchinson A szekta „gyakorlataihoz” tartozott még a több napos földalatti tartózkodás, rideg körülmények között, amelynek szintén voltak komoly pszichikai és fizikai megterhelései a résztvevők számára. Mindezek viszont afféle testedzésként kívántak szolgálni egy atomháborúra. Az Aum ugyanis meg volt győződve arról, hogy eljő majd egy újabb pusztító háború az Egyesült Államok és Japán között, amelynek révén az eddigi világ megsemmisül és az Aum igazsága veszi át a hatalmat a világban.
Az Aum üzleti tevékenységet folytatott külföldön, főként Oroszországban. Még a moszkvai kormánnyal is folytatott tárgyalásokat Shoko. Később kiderült, hogy a szekta orosz fegyvereket (így Kalasnyikov-gépkarabélyokat) és katonai eszközöket akart Vlagyivosztokon át Japánba hozni.
1995 előtti események
A szekta először az 1980-as évek végén keltett visszatetszést a közéletben a jelentkezők becsapásával, pénzadományok kierőszakolásával és a csoportot elhagyni vágyók akaratuk ellenére való fogva tartásával. Utóbbi végül egy kilépni próbáló szektatag meggyilkolásához vezetett 1989 februárjában. "Aum member tells of 2 deaths at compound". The Daily Yomiuri. Tokyo: The Japan News. 24 September 1995. p. 1.
1989 októberében az Aum összetűzésbe került egy Szakamoto Cucumi nevű szekta-ellenes ügyvéddel, aki csődöt jelentő perrel fenyegette meg a csoportot. Később készült Szakamotóval egy interjú a TBS csatorna által, amit a csoportnak később leadtak az ügyvéd beleegyezése nélkül, ezzel megszegve a forrásvédelmet. Novemberben Szakamotónak feleségével és gyermekével együtt nyoma veszett jokohamai otthonából. A rendőrség akkor nem tudta megoldani az ügyet annak ellenére, hogy az ügyvéd munkatársai hangot adtak a szekta iránti gyanúiknak: az 1995-ös tokiói támadás után találták meg a család holttesteit, amiket a csoporttagok rejtettek el. Kristof, Nicholas D. (14 March 1996). "Japan Sect's Role in Murder Case Emerges, Prompting Outcry". New York Times. p. A9.
A kultuszról tudható, hogy többször is megfontolta a rá veszélyt jelentő egyének meggyilkolását: lehetséges célpontok voltak többek között a Szóka Gakkai és a Happy Science buddhista szekták fejei, valamint Kobajasi Josinori karikaturista és Dave Specter TV kommentátor, miután szatirikus keretek közé tették a csoportot. Utóbbi kettő ellen egy sikertelen gyilkossági kísérlet is történt 1993-ban. McNeill, David (26 January 2015). "Nous ne sommes pas Charlie: Voices that mock authority in Japan muzzled". The Japan Times
1993 után a kultusz belekezdett vegyifegyverek gyártásába. Vagy kilenc alkalommal próbáltak merényletet elkövetni anthrax baktériumokkal, később belefogtak az idegbénító hatású szarin, majd VX-gáz előállításába, előbbit a nyugat-ausztrál Banjawarn Station pásztortelepen bárányokon tesztelve. A munkálatokra az Aum több mint 30 millió dollárnyi összeget fordított, ami jelzi szándékaik komolyságát. A környéken ráadásul az Aum emberei urán után kutattak, mivel szándékukban állt nukleáris fegyvert is kifejleszteni.
Mindkét idegmérget felhasználták gyilkosságra és annak kísérletére 1994 és 1995 között: 1994. decemberétől 1995. januárjáig három ember ellen követtek el VX-szel való támadást, amiből egy, az első dokumentált VX-gázzal történt gyilkosság következett be. Pamela Zurer, "Japanese cult used VX to slay member", Chemical and Engineering News 1998, Vol 76 (no. 35) Az Ausztráliában előállított vegyifegyverekhez az anyagokat szakénak álcázva üvegekben csempészték át Japánból. A készítés nem megfelelő biztonsági körülmények között folyt, ezért szakértők úgy vélik, hogy akár ausztrál területen is tömegkatasztrófát okozhattak volna, ha az anyagok véletlenül a külső környezetbe kerültek volna.
1994. június 27-én a csoport civilek elleni, szarinnal történő vegyi fegyver-támadást hajtott végre a Nagano prefektúrai Macumoto városban. A szarinfelhő egy Aum-ot érintő ingatlan-ügyben döntő bírók lakóhelyei mellett lett kieresztve, ami végül 8 halálos áldozatot és több, mint 500 sérültet eredményezett. Kyle B. Olson, "Aum Shinrikyo: Once and Future Threat?", Centers for Disease Control and Prevention, Research Planning, Inc., Arlington, Virginia A rendőrség egy ártatlan helyi lakosra fókuszált, így az Aum Sinrikjó egészen az 1995-ös tokiói incidensig sértetlen maradt a Macumoto-incidenssel kapcsolatban.
1995 februárjában több szektatag elrabolta a 69 éves Karija Kijosit, egy kilépett és elmenekült tag bátyját, és a Fudzsi hegy melletti Kamikuisiki nevű faluba vitték, ahol később megölték. Mielőtt elrabolták, Karija többször kapott hívásokat a csoporttól, amikben a húga tartózkodási helyéről kérdezték. Ezért hagyott hátra otthonában egy üzenetet: "Ha eltűnök, az Aum Sinrikjó rabolt el".