Kézdy Juliska, született: Bodnár Julianna, névváltozat: Kézdi (Debrecen, 1868. december 27.A debreceni református egyházközség keresztelési anyakönyve, 38/1869. folyószám. – Gyöngyös, 1909. augusztus 4.)Halálesete bejegyezve a gyöngyösi állami halotti anyakönyv 390/1909. folyószáma alatt. színésznő.
Életútja
Apja Bodnár János napszámos, anyja Magi Zsuzsanna,Kézdi Juliska öngyilkossága. Pécsi Figyelő, 1899. június 3. / 124. szám, 2-3. old. mindketten reformátusok. Ungvárott járt leányiskolába, majd nevelőnőnek ment. A színház iránti vonzalma azonban csakhamar Budapestre vitte, ahol 1893-ban a Népszínházban segédszínésznő lett, s másfél évig működött az intézménynél. Itt azonban nem sok babér termett számára, emiatt elszerződött Aradra, Leszkay Andráshoz. Páratlanul szép színpadi megjelenése, gyönyörű arca csakhamar kedvencévé tették az aradi és a nagyváradi közönségnek. Nagy sikere volt Kassán és Székesfehérvárott is. Ezután Szegeden működött Somogyi Károlynál, az ő társulatával eljutott Pécsre, majd Kaposvárra is. 1899. február 27-én Pécsett, Benkő Jolán jutalomjátékául és színészi jubileumának huszonöt éves fordulója megünnepléséül tartott díszelőadáson szerepelt, Rákosi Jenő: Éjjel az erdőn című népszínművében lépett színpadra. 1899 márciusában ugyancsak Pécsett fellépett az Ingyenélők Sári szerepében, majd Carl Millöcker operettjében, A boszorkányvárban Verust énekelte a kolozsvári nemzeti színházban.Pécsi Napló, 1899. március 15., 8. old.
Kézdy Juliskát 1897. február 7-én jegyezte el Kaposvárról dr. Müller Nándor ügyvédjelölt és 1897. március 1-én a pécsi anyakönyvvezető előtt egybe is keltek. Frigyük megáldására a református templomban került sor.Pécsi Figyelő, 1897. február 27., 3. old.Pécsi Figyelő, 1897. március 2., 4. old.
A művészetért annyira élt-halt, a színpadhoz oly vonzódás fűzte, hogy a csendes, egyhangú polgári élet nem tudta kielégíteni. Megmondta ezt férjének is, és kérte, hogy engedje vissza a színpadra. A férj megtagadta ezt, mire az asszony elvált tőle. Mielőtt a válópere folyt, sokan mondták neki, hogy keservesen megbánja még amit tesz, figyelmeztették, hogy a közönség épp olyan hamar felejt, amilyen gyorsan felkap valakit. Az asszony ezt jól megjegyezte magának, amikor a válópere lejárt, az első szava ez volt: «No most egyetlen egy kártyán van az életem!» Rohant az igazgatókhoz és szerződési ajánlatokat kért. A dolog nem ment oly gyorsan, mint gondolta, nemcsak a közönség felejt, de az igazgatók is, és a boldogtalan fiatalasszony elhitette magával, hogy az életben teljesen elbukott, pályája véget ért és soha sem foglalhatja el többé régi helyét a színpadon.
1899. május 31-én este fél 10 órakor Budapesten öngyilkossági kísérletet hajtott végre revolverrel, mellbe lőtte magát a Hunyady tér 3. sz. alatti lakásban, ahol vendégképp szállt meg dr. Fekete Sándor ezredorvos özvegyénél. A mentők Réczey Imre tanár klinikájára szállították a Rókus-kórházba. A golyó a tüdejét roncsolta,Pécsi Figyelő, 1899. június 4., 4. old. de egyéb létfontosságú szerve nem sérült és így néhány hét alatt felépült. 1900-ban elméje elborult és előbb a lipótmezei,Pécsi Napló, 1900. szeptember 5., 3. old. majd 1901-ben a gyulai elmegyógyintézetbe került.Pécsi Napló, 1901. július 4., 5. old.
Férje, Müller Nándor 1906. december 5-én Kaposvárott hunyt el 57 éves korában.Kaposvári állami halotti anyakönyv 634/1906. folyószám.Somogyi Hirlap, 1906. december 6. / 278. szám, 2. old. Kézdy Juliska halálát tüdővész és terjedő hűdéses elmezavar okozta alig három évvel később.
Jegyzetek
Források Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) Magyarország, 1899. június 27. Magyarország, 1899. június 2., 7. old.
Kategória:Magyar színésznők Kategória:Debreceniek Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1909-ben elhunyt személyek Kategória:Nevet változtatott magyar személyek