Trojstveni Markovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.
Fekvése Belovár központjától 3 km-re északkeletre, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Dobrovita-patak jobb partján fekszik. Mára teljesen összépült a megyeszékhellyel.
Története A falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Markovecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Markovecz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 412. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Markovecz” néven 20 házzal, 117 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 188. o. Buda, 1829.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 280, 1900-ban 474 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 66%-a horvát, 16%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 83%-a horvát, 8%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 1301 lakosa volt. A népesség száma a megyeszékhely közelségének köszönhetően folyamatosan növekszik.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 280 306 370 291 338 474 520 529 461 505 551 794 1.198 1.201 1.280 1.301 (1857 és 1880, valamint 1910 és 1931 között Puričani lakosságát is ide számították.)
Nevezetességei Római katolikus kápolnája a falu közepén áll. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület északnyugatra néző szentéllyel, a délkeleti homlokzat felett épített harangdúccal. Az 1980-as években megújították és bővítették. A kápolnától különálló harangtornya északi irányban áll piramis alakú toronysisakkal.
Jegyzetek
Források Belovár város hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései