jobbra|bélyegkép|150x150px|A félacetálok szerkezeti képlete jobbra|bélyegkép|150x150px|A félketálok szerkezeti képlete A félacetálok (hemiacetálok) vagy félketálok (hemiketálok) alkoholoknak aldehidre vagy ketonra történő addíciójával keletkező vegyületek. Az elnevezés arra utal (a görög hemi szó jelentése fél), hogy csak egy alkoholmolekula addícionál a karbonilcsoportra, ellentétben az acetálokkal vagy ketálokkal, melyekben egy további alkoxicsoport is található.
Szerkezetük és keletkezésük bélyegkép|Fent: egy félacetál, az 1-etoxibután-1-ol. Alul: egy acetál, az 1,1-dietoxibután A félacetálok általános képlete R1R2C(OH)OR, ahol R1 vagy R2 többnyire hidrogén, míg (az O-hez kapcsolódó) R hidrogéntől különböző csoport. Míg a félacetál IUPAC meghatározása szerint R1 vagy R2 hidrogén is lehet, a félketálokban az R-csoportok egyike sem lehet hidrogén. A félketálok olyan félacetáloknak tekinthetők, amelyekben egyik R-csoport sem H, így a félacetálok egyik alosztályát alkotják. 300x300pxFélacetálok keletkezése300x300pxFélketálok keletkezése
Gyűrűs félacetálok, félketálok bélyegkép|150x150px|Ribopiranóz bélyegkép|150x150px|Fruktopiranóz Balra: gyűrűs félacetál, a ribóz laktoljaJobbra: gyűrűs félketál, a fruktóz laktolja A félacetálok és félketálok általában instabil vegyületek. Bizonyos esetekben azonban könnyen képződnek stabil – különösen 5 vagy 6 tagú – gyűrűs félacetálok és félketálok, ezeket laktoloknak nevezzük.IUPAC Gold Book lactols Ilyenkor az ugyanazon molekulában található OH- és karbonilcsoport reagál egymással. A glükóz és számos egyéb aldóz gyűrűs félacetál formát vesz fel, míg a fruktóz és a hasonló ketózok gyűrűs félketál formájúak.
Előállításuk Félacetálokat számos módon lehet szintetizálni:
Alkohol nukleofil addíciója aldehides karbonilcsoportra Alkohol nukleofil addíciója rezonancia stabilizált félacetál kationra Acetál részleges hidrolízise
Reakcióik A félacetálokat és félketálokat úgy is lehet tekinteni, mint az alkoholok és aldehidek vagy ketonok közötti reakció köztitermékei, melynek végterméke acetál vagy ketál:
−C=O + 2 ROH ⇌ −C(OH)(OR) + ROH ⇌ −C(OR)2 + H2O
Egy félacetál alkohollal savas körülmények között acetált képezhet, ugyanakkor disszociációval aldehid és alkohol keletkezhet belőle.
félacetál + alkohol (felesleg) + sav (katalizátor) ↔ acetál + víz
Az aldehidek vizes oldatban kémiai egyensúlyban vannak a kis koncentrációjú hidrát (R-CH(OH)2) formájukkal. Hasonlóképpen, feleslegben lévő alkoholban az aldehid, a félacetál és az acetál együttesen fordul elő az oldatban.
Az alkohol hidroxilcsoportjának a C=O kötés szénatomján történő nukleofil támadása félacetált eredményez. Az acetálok savkatalizált szubsztitúciós reakciók termékei. Sav hatására a hidroxilcsoport jobb távozó csoporttá válik, és lehetővé teszi az alkoxilcsoporttal (−OR) történő helyettesítését. A félacetálok acetállá történő átalakulása SN1 reakció.
A ketonok félketálokat és ketálokat képeznek, de ez a reakció nehezebben megy végbe, mint az aldehidek esetében. A ketálok és félketálok kitermelésének növeléséhez – a Le Chatelier-elvvel összhangban – a reakció során képződő vizet el kell távolítani.
Hivatkozások
Fordítás
Kategória:Funkciós csoportok