Brezovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.
Fekvése Belovár központjától légvonalban 3, közúton 4 km-re délre, a megyeszékhely közvetlen szomszédságában, a Belovačka-patak partján fekszik.
Története A falu a török uralom után keletkezett, amikor a 17. századtól a kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település először 1610-ben „Bresowlany” néven 9 pravoszláv vlach portával tűnik fel a korabeli összeírásban. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Brezovacz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Brezovecz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 79. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Brezovecz” néven 22 házzal és 115 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 148. o. Buda, 1829.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 214, 1910-ben 429 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 31%-a szerb, 22%-a német, 14%-a cseh, 14%-a horvát, 10%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Lakossága a megyeszékhely szomszédsága miatt dinamikusan növekedett. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 85%-a horvát, 6%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 1.080 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 214 232 269 394 365 429 494 522 654 625 701 846 933 1.046 1.113 1.080
Nevezetességei A Legszentebb Istenanya Mennybevétele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2639. a 19. század második felében épült a korábbi templom helyén, melyet már az első katonai felmérés térképe is ábrázol. Egyhajós épület félköríves keletelt szentéllyel, a nyugati homlokzatból rizalitosan kiugró harangtoronnyal. A belső térben a hajó dongaboltozatos, míg a szentélyt félkupola fedi. A nyugati homlokzatnál emelkedik a fából épített kórus. A templomot temető övezi.
Jegyzetek
Források Belovár város hivatalos honlapja Belovár története a város alapításáig. A község kulturális emlékei Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései