Ciglena falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.
Fekvése Belovár központjától légvonalban 9, közúton 11 km-re délkeletre, Prespa és Orovac között, a Ciglenski-patak völgye felett fekszik.
Története A 17. századtól a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Cziglen” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Cziglena” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 123. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Cziglena” néven 86 házzal, 492 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 189. o. Buda, 1829.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 589, 1910-ben 870 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 96%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 340 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 589 665 689 758 890 870 837 811 719 708 658 565 495 412 376 340
Nevezetességei Szent Simon és Júdás Tádé apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: P-6093. a falu déli szélén található. Az első katonai felmérés térképének tanúsága szerint 18. században már állt. Egyhajós épület felköríves, keletelt szentéllyel, melyhez délről csatlakozik a sekrestye. A nyugati homlokzaton kialakított fülkékben Szent József és Szent Mihály szobrai láthatók, felette magasodik a karcsú harangtorony barokk hagymakupolával. Nagyon értékes a templom nyolc regiszteres orgonája, melyet 1842-ben Pump mester zágrábi műlyehében készítettek biedermeier stílusban.
Jegyzetek
Források Belovár város hivatalos honlapja A község kulturális emlékei Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései