Andrássy Kálmán (Tarcal, 1852. október 13. – Buj, 1937. április 1.) református lelkész, író.

Élete A Zemplén vármegyei Tarcal mezővárosban született, 1852. október 13-án.

Apja nemes Andrássy István földbirtokos; 1833-tól a tarcali református egyházközség egyháztanácsának tagja volt, 1853-ban szolgálataiért az egyháztanács neki ítélte meg a szószék melletti szék ülésjogát, majd 1882-ben a tarcali református egyházközség főgondnoka lett;A Mező Tarczali reform. gyülekezet Jegyző Könyve. Tarcal, 1829–1904. 28., 243., 596. (Megtalálható Tarcalon, a helyi református egyházközség levéltárában.) 1874-ben Tarcal mezőváros helyettes városbírója volt, 1885-ben a város városbírója lett.MNL BAZML SFL V. 272. Tarcal nagyközség iratai (1398) 1606–1950, c) Tarcal nagyközség polgári kori iratai 1874–1950. Közigazgatási iratok, 2. doboz 1874: sz. n., 1885: sz. n. Apai nagynénje Czike Istvánné nemes Andrássy Mária, Czike István kenézlői református lelkész felesége volt.

Anyja Miklós Judit háztartásbeli; Miklós Pál lánya, aki 1831 és 1847 között több alkalommal is Tarcal mezőváros városbírója volt, 1853-ban a tarcali református egyházközség főgondnoka lett.A Mező Tarczali reform. gyülekezet Jegyző Könyve. Tarcal, 1829–1904. 242. (Megtalálható Tarcalon, a helyi református egyházközség levéltárában.)

Andrássy Kálmán gyermekkorát szülővárosában, Tarcalon töltötte, ahol mély, református neveltetésben részesült. Az elemi iskola elvégzése után tanulmányait a Sárospataki Református Teológiai Akadémián folytatta, ahol 1876-ban szerezte meg diplomáját. A diplomát követően a nyírségi Őr községben szolgált mint káplán.Andrássy Kálmán szócikk. In: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára. Elektronikus Könyvtár Itt ismerkedett meg nemes komoróczi, bicskei és császári Komoróczy István földbirtokossal, aki neki adta lánya, Ilona kisasszony kezét.Eőri református egyház esketési anyakönyve, 7/1879. június 18. Tiszteletes Andrássy Kálmán buji lelkész és Komoróczy Ilona kisasszony házassági bejegyzése. FamilySearch.org Az esküvőt követően a Tiszántúli Református Egyházkerület 1879-ben a Közép-szabolcsi Református Egyházmegyéhez tartozó Buj község lelkészi szolgálatával bízta meg. Az Egyházkerület később, 1914-ben tanácsbíróvá, 1917-ben zsinati póttaggá választotta.

Egyházi pályafutása mellett az irodalomban is képviseltette magát. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tagja volt. Adorján Balázs és Soós Lajos álnéven egyaránt publikált vallás- és társadalomfilozófiai írásokat többek között a Nyírvidék és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap folyóiratokban. A környéken végzett falukutatással foglalkozó dolgozataira Borovszky Samu történész mellett Darányi Ignác földművelésügyi miniszter is hivatkozott publikációiban.Sárospataki Református Lapok, 1937, 32. évfolyam, 19. szám

Foglalkoztatta a népi szociális politika és a kultúra. Az Amerikai Egyesült Államokban tanuló fiúgyermekének tapasztalataira támaszkodva amerikai stílusú iskolát hozott létre Bujon, valamint szorgalmazta a helyi felnőttoktatást is.Nyírvidék, 1923. július 11., 154. szám 2–3. oldalSárospataki Református Lapok, 1918. július 14–21. 145–147. oldal Felesége, Komoróczy Ilona asszony részt vett a tarcali óvoda megalapításában és a térség más kulturális és karitatív eseményein.Zemplén. 29. évfolyam, 9. szám. 1898. február 27. II. melléklet.

Andrássy Kálmán végül 1931-ben vonult nyugdíjba, ekkor már több mint fél évszázada – 52 éve – szolgálta a buji református egyházközséget. Munkásságáért a magyar állam a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.Nyírvidék, 1937. április 8., 5. évfolyam, 77. szám A köztiszteletben álló lelkész 85 évesen hunyt el végelgyengülésben, 1937. április 1-jén. Az egyházközség tájékoztatása szerint a síremléke nem maradt fenn, mert a temetőt felszámolták és a helyére családi házakat építettek.

Művei

A községi hitelszövetkezetekről (Debrecen, 1898.) 25 év a buji ev. ref. egyház életéből, 1879-1904 (Nyíregyháza, 1904) Szövetkezeti munka eredményei egyházi életünkben (Budapest, 1908.) Kálvin János lelki világa (Nyíregyháza, 1917.) Feltámadás (Budapest, 1918) Emlékkönyv a reformáció negyedszázados fordulója alkalmából a buji ref. egyházban tartott ünnepélyről (Nyíregyháza, 1918.) Bibliamagyarázatok (Tahitótfalu, 1926.) Szenvedéstől a diadalomig (Tahitótfalu, 1927.)

Jegyzetek

Források Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977.

További információk Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 1. kötet, Budapest, 1939. 572. hasáb

Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Magyar írók Kategória:1852-ben született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek