Orovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Severinhez tartozik.
Fekvése Belovár központjától légvonalban 11, közúton 14 km-re keletre, községközpontjától 4 km-re északra, a Bilo-hegység déli lejtőin, Severin, Ciglena és Kašljavac között, a Borovička-patak jobb partján fekszik.
Története A falu a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Orovacz” néven szerepel. Már ekkor állt a falutól keletre a Szent Miklós tiszteletére szentelt pravoszláv templom, melyet ma már nem találunk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Orovacz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 483. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Orahovecz” néven 40 házzal, 112 katolikus és 243 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 189. o. Buda, 1829.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 652, 1910-ben 974 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 81%-a horvát, 17%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 82%-a horvát, 9%-a szerb nemzetiségű volt. 1992-ben Severinnel együtt Belovártól Nova Rača községhez csatolták, majd 1997-ben erről leválasztva az új, önálló Severin község része lett. 2011-ben a településnek 341 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 320 410 472 656 772 915 892 934 819 805 766 663 535 438 400 341
Nevezetességei A falu közepén, a főutca nyugati oldalán álló Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1902-ben épült, 1995-ben felújították. Kisméretű, egyhajós, négyszög alaprajzú épület, félköríves ablakokkal. Piramis alakú toronysisakkal fedett harangtornya a kalati homlokzat felett áll.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései