A 2018-as Észak-Korea–Egyesült Államok-csúcstalálkozó 2018. június 12-én zajlott Észak-Korea és az Amerikai Egyesült Államok vezetői között a szingapúri Sentosa-szigeten fekvő Capella Hotelben. Ez volt az első találkozó egy hivatalban lévő amerikai elnök és Észak-Korea vezetője között.
A Fehér Ház 2018. március 8-án erősítette meg Donald Trump amerikai elnök és , a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke között tervezett csúcstalálkozót. A Fehér Ház sajtótitkára, Sarah Huckabee Sanders úgy nyilatkozott, hogy „eközben minden szankciónak és a maximális nyomásnak maradnia kell”. Kim a találkozóra való készülődést először a Koreai Munkáspárt Politikai Irodájának tett április 9-ei megjegyzéseiben említette.
Észak-Korea 2018. május 15-én váratlanul megszakította a tárgyalásokat Dél-Koreával, és a csúcstalálkozó lemondásával fenyegetőzött, okként az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatait megnevezve. Kilenc nappal később Trump elnök kiadott egy közleményt, amelyben lefújta a találkozót. Azonban a következő napon Trump elnök visszafordította az események folyamát és nyilatkozatában nyitva hagyta a június 12-ei csúcstalálkozó megtörténésének lehetőségét. Mindezt egy Észak-Korea által küldött levélnek köszönhetően, melyben még mindig hajlandóak voltak találkozni Trumppal és a denuklearizációról tárgyalni „bármikor”.
Miután Trump találkozott Kim Jongcshollal a Fehér Házban, június 1-jén bejelentette, hogy a csúcstalálkozó szervezése visszatér a tervezett kerékvágásba és június 12-e a kitűzött időpont. Június 6-án bejelentették, hogy Szingapúrban is zajlanak az előkészületek.
Előzmények Korea 1945 óta nem egységes. Az 1950–1953-as koreai háború tűzszünettel ért véget, a felek nem kötöttek békét. Szórványos összetűzések azóta is történnek. Az 1990-es évek óta Észak-Korea nukleáris programja miatt a nemzetközi aggodalom egyre nőtt. George W. Bush egy 2002-es beszédében Észak-Koreára a „gonosz egy tengelyének” tagjaként hivatkozott, de az elnöksége vége felé Észak-Korea önként adott információt a nukleáris programjáról a szankciók enyhítése fejében. Ez után nem sokkal Észak-Korea lekerült a terrorizmust támogató országok listájáról. Ennek ellenére 2008 vége felé megtiltották bármelyik észak-koreai katonai létesítménybe való bejutást nemzetközi ellenőrök számára. Az Obama-kormány észak-koreai politikája a „stratégikus türelem” volt. Több nukleáris tesztet is lefolytattak az elkövetkező években, és Jonphjong 2010-es bombázása jelentősen növelte az Észak és Dél közti feszültséget. Észak-Korea nukleáris programja különösen fejlődésnek indult uralma alatt, aki apja, halála után 2011 decemberében lett az ország vezetője.
Donald Trumpot 2016-ban választották amerikai elnöknek. Észak-Koreával szembeni politikája ellentétes Barack Obama „stratégikus türelem” politikájával. A kemény kiállás támogatása mellett a párbeszédre való nyitottságát is kifejezte, mondván, hogy készen áll „megenni egy hamburgert” elnökkel. Viszonzásképpen egy Észak-Koreához köthető weboldal „bölcs politikusként” írta le Trumpot.
2017-ben Dél-Korea elnöke lett azzal az ígérettel, hogy visszatér a napfénypolitikához, amelynek központjában az Észak-Koreával való barátságos kapcsolatok kialakítása áll. Az év folyamán Észak-Korea sikeresen tesztelte a Hvaszong-14 nevű interkontinentális ballisztikus rakétáját. Válaszul Donald Trump figyelmeztette Észak-Koreát, hogy bármilyen támadásra „tűzzel, haraggal és olyan erővel fognak válaszolni, amilyet a világ még sosem látott ezelőtt”. Erre Észak-Korea bejelentette, hogy Guam környéki rakétateszteket fontolgat.
Észak-Korea 2017. szeptember 3-án hajtotta végre hatodik nukleáris tesztjét. A tesztet a nemzetközi közösség rosszallással fogadta, és további gazdasági szankciókhoz vezetett. November 28-án Észak-Korea kilőtt egy rakétát, amely – szakértők szerint – képes lehet az Egyesült Államok egész területét elérni. A tesztelés következtében az ENSZ Biztonsági Tanács további szankciókat fogadott el. Az Egyesült Államok pedig kilenc év után újra felvette az országot a terrorizmust támogató országok listájára.
2018-as újévi beszédében javasolta egy delegáció küldését a Dél-Koreában megrendezendő 2018-as téli olimpiára.Kim Jong Un offers rare olive branch to South Korea CNN. By Alanne Orjoux and Steve George. January 2, 2018. Downloaded January 2, 2018. Januárban egy rakétatámadásra felhívó téves riasztást kaptak a Hawaiion tartózkodók. A Szöul– telefonvonalat majdnem két év után újra megnyitották. Észak- és Dél-Korea együtt vonult fel az olimpia nyitóünnepélyén és közös női jégkorongcsapattal vett részt. Sportolók mellett Észak-Korea példátlanul magas szintű delegációt küldött, amelyet , húga, és , az ország névleges államfője vezetett. A delegáció átadott elnöknek egy meghívást Észak-Koreába.
Bejelentés
2018. március 5-én Dél-Korea különleges delegációja beleegyezett a harmadik Korea-közi találkozó 2018. április 27-én való megrendezésébe. Május 6-án, Dél-Koreába történő visszatérése után, a nemzetbiztonsági szakértő, , és a Dél-koreai hírszerzés vezetője, az Egyesült Államokba utazott, hogy tájékoztassák Donald Trumpot a közelgő Korea-közi találkozóról, és közvetítették az észak-koreai vezető, meghívását. A dél-koreai nemzetbiztonsági szakértő informálta a nyilvánosságot, hogy az Észak-Korea–Egyesült Államok csúcstalálkozót valamikor 2018 májusában tartják majd.
A Fehér Ház bejelentette, hogy az ENSZ szankciók az Egyesült Államok és Észak-Korea közti megegyezés megszületéséig érvényben maradnak. Március 6-án Sarah Sanders azt nyilatkozta, hogy a Fehér Háznak Észak-Korea nukleáris leszerelése felé tett „konkrét és igazolható lépéseket” kellene látnia, mielőtt a Trump–Kim találkozó megvalósulhatna. Még aznap egy azonosítatlan hivatalnok elmondta a The Wall Street Journalnak, hogy Trump ennek ellenére elfogadta a meghívást.
dél-koreai nemzetbiztonsági szakértő Kínába látogatott 2018. március 12. és 13. között, és találkozott kínai vezetővel, hogy tájékoztassa a tervezett Korea-közi találkozóról és az Észak-Korea–Egyesült Államok csúcstalálkozóról, és hogy tanácsot és támogatást kérjen. A dél-koreai hírszerzés igazgatója, látogatást tett Japánba és Abe Sinzó miniszterelnökkel konzultált a nukleáris leszerelésről és az állandó békeállapot megteremtéséről a Koreai-félszigeten.
Előkészületek Előkészítő tárgyalások Dél-Korea külügyminisztériuma március 18-án bejelentette, hogy kiválasztott informális észak-koreai, dél-koreai és amerikai delegációk fognak valamikor április folyamán a finnországi Vantaaban találkozni, hogy a nukleáris leszerelésről értekezzenek. A dél-korei Yonhap hírügynökség szerint , az észak-koreai külügyminisztérium észak-amerikai ügyekkel foglalkozó részlegének vezérigazgató helyettese is részt fog venni.
Kim Dzsongun és Hszi Csin-ping találkozói
Észak-Korea legfelsőbb vezetője 2018. március 25. és 28. között ben tartózkodott, hogy gel tárgyaljon. Ez volt az első ismert országon kívüli utazása a hat évvel ezelőtti hatalomra jutása óta. Kína állítása szerint Észak-Korea "elkötelezett a nukleáris leszerelés mellett", és hajlandó egy csúcstalálkozót tartani az Egyesült Államokkal. A találkozó alatt hivatalosan is meghívta et az észak-koreai fővárosba, ba, aki a meghívást örömmel elfogadta. arra ösztökélte t, hogy erősítse meg Észak-Korea a jövőbeli stratégiai és diplomáciai partnerségét Kínával. kiemelte, hogy Kína és Észak-Korea régóta kommunista országok és sokféle módon működhetnek együtt a jövőben. Kim és 2018. május 7-én újra találkozott városában.
Bejelentés Észak-Koreában Észak-Korea állami hírügynöksége – a Koreai Központi Hírügynökség – alapján Kim elnök a Koreai Munkapárt politikai irodájának április 9-ei gyűlésén beszélt először a tervezett csúcstalálkozóról.
Észak-Korea által javasolt feltételek Április 11-én Észak-Korea közzétette az nukleáris fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakétái leszerelésének öt feltételét: Az Egyesült Államok és Dél-Korea nem fog nukleáris fegyvereket a Koreai-félsziget közelébe helyezni Az Egyesült Államok és Dél-Korea be fogja szüntetni a közös hadgyakorlataik idején történő nukleáris fegyver fejlesztést és működtetést Az Egyesült Államok nem fogja megtámadni Észak-Koreát sem hagyományos, sem nukleáris fegyverekkel Az 1953-as koreai tűzszüneti megállapodás békeszerződéssé lesz alakítva Az Egyesült Államok és Észak-Korea között hivatalos diplomáciai kapcsolat lesz kialakítva
Habár korábban Észak-Korea részéről az Egyesült Államok Hadserege Koreai Erői (USFK) visszavonásának kérése is várható volt, Észak-Korea bejelentette, hogy elfogadnák USFK katona folyamatos állomásoztatását Dél-Koreában addig, amíg Észak-Korea biztonsága garantálva van.
2018. áprilisi Korea-közi találkozó
A 2018. április 27-ei Békeházban megtartott Korea-közi találkozón Észak- és Dél-Korea vezetői megállapodtak, hogy még az év vége előtt befejezik a koreai háborút.
Feszültség, lefújás és visszaállítás
Az Egyesült Államok alelnöke Mike Pence nyilatkozta 2018. május 21-én, hogy „ez éppen úgy fog végződni, mint a líbiai modell, ha nem köt alkut a nukleáris fegyverkezési programjának leállításáról”. Trump hasonló megjegyzéseket tett május 17-én, ahogy ő leírta, Líbia sorsa fog megismétlődni, ha nem sikerül alkut kötni. Ezen megjegyzések a Moammer Kadhafi amerikai és európai közbeavatkozás utáni meggyilkolására tettek utalást. Líbia még 2003-ban önként feladta nukleáris fegyverkezési programját és teljesítette a nyugati hatalmak feltételeit. Ennek eredményeként az észak-koreai külügyminiszter helyettese a megjegyzéseket „műveletlennek és hülyének” nevezte.
Trump lemondta a találkozót 2018. májust 24-én egy Kim elnöknek címzett levelében, amelyben azt írta, hogy „a legutóbbi nyilatkozatában megjelenő hatalmas harag és nyílt ellenségeskedés miatt nem tartom helyénvalónak most megtartani ezt a hosszú ideje tervezett találkozót... A saját nukleáris kapacitásáról beszél, de a miénk olyan nagy és erőteljes, hogy imádkozom Istenhez, hogy ne soha ne kelljen használni.” Habár Trump fújta le a találkozót, hozzátette, hogy „ha meggondolja magát a találkozóval kapcsolatban, kérem ne habozzon, hívjon engem vagy írjon.”
Dél-Korea elnöke meghökkent a hírek hallatán. A Korea-közi ügyekért felelős dél-koreai miniszter azt nyilatkozta, hogy Észak-Korea „őszinte marad a nukleáris leszerelés és a béke létrehozásának irányába tett erőfeszítéseivel kapcsolatban.”
Trump lépésére válaszként az észak-koreai külügyminiszter helyettes elmondta, hogy országa hajlandó szemtől-szembe leülni az Egyesült Államokkal és megoldani a problémákat „bármikor és bármilyen formában”, és időt és lehetőséget ad az Egyesült Államoknak a Koreai-félsziget békéje és stabilitása miatt. Trump pont azon a napon mondta le a csúcstalálkozót, amikor Észak-Korea felrobbantotta az egyetlen ismert nukleáris tesztlétesítményét, a Pungyye-ri nukleáris teszthelyet, nemzetközi újságírók előtt.
Május 25-én azonban Trump bejelentette, hogy a csúcstalálkozó a tervezettek szerint megtörténhet miután egy „nagyon kedves nyilatkozatot” kapott Észak-Koreától, és hogy a tárgyalások folytatódnak.
A következő napon a Fehér Ház sajtótitkára Sarah Sanders megerősítette egy nyilatkozatában, hogy a terveknek megfelelően egy előkészítő csapat elindul Szingapúrba. A csapat, amely körülbelül harminc fehér házi és külügyminisztériumi dolgozót foglal magában, a háborús hősök emléknap hétvégéjén találkozott az észak-koreai kollégáikkal.
Május 30-án az észak-koreai tábornok megérkezett New Yorkba, hogy találkozzon az Egyesült Államok külügyminiszterével, Mike Pompeoval. Kim és Pompeo között a tárgyalások folytatódtak másnap is, és Pompeo később azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy jól haladnak. , aki a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának alelnöke, a legmagasabb rangú észak-koreai tisztviselő, aki meglátogatta az Egyesült Államokat 2000 óta (amikor Jo Myong-rok találkozott az akkori elnök Bill Clintonnal).