bélyegkép|Szászlepény A szászlepény (németül Hanklich vagy Hangklich, ritkábban Honklich vagy Hunklich; románul hencleș) kelt tésztából készült lepény vajas vagy tejfölös öntettel, az erdélyi szászok hagyományos étele.
Neve A Hanklich szó az Anken-ből származik; az ankelig a vajas ízt jelenti. Mások szerint azonban a Hand gleich-ból ered, ami arra utal, hogy egy maréknyi tésztából, a kenyérsütés maradékából készült vagy pedig arra, hogy kézzel egyenletesre simították.
A név használata vitatott az erdélyi szászok között; míg egyesek töpörtyűs, fűszeres vagy hagymás lepényt is sütnek, mások szerint csak a tejfölös vagy vajas lepény nevezhető Hanklichnak.
Története A szászlepény a szigorú szabályozásnak köszönheti népszerűségét. Az 1732-es esküvői szabályozás szerint a polgári esküvőkön csak gyümölcsöt, rétest, szászlepényt vagy legfeljebb farsangi fánkot volt szabad felszolgálni. A tejfölös-tojásos öntettel készített vajas tészta egyik első írásos említése az 1697-ben kiadott Die wol unterwiesene Köchinn című szakácskönyvből származik.
A 16-18. században több hutterita közösség élt Erdélyben, többek között Alvincen, Gyalun, Marosvásárhelyen, Szászivánfalván, Garaton, és Nagyváradon. Az ellenreformáció miatt a hutteriták Amerikába menekültek, ahol még mindig sütik a Zuckerhonkelich-ot illetve a Schutenhonkelich-ot.
Elkészítése A szászlepényt hagyományos módon kemencében sütötték. Kizárólag finom lisztet használtak hozzá. A saját termelésű búzalisztet a padláson lisztesládában tartották, és sütés előtt átszitálták, a kenyérsütéshez egyszer, tésztafélékhez kétszer. A tésztát megkelesztették, és nagy teknőben meggyúrták. A tésztát terítőn kinyújtották, és tojásos, vajas vagy tejfölös öntettel kenték meg, majd négyszögekre vágták, és megsütötték.
Hivatkozások
Fordítás
Források
További információk [recept és képek]
Kategória:Kelt tészták Kategória:Erdélyi szász népcsoport