A máltai kiejtés a Málta területén használt máltai nyelv irodalmi kiejtése.
A máltai nyelv írása nem fonetikus vagy fonémikus, ami azt jelenti, hogy egy betűhöz több kiejtés is tartozhat, és egy kiejtett hang leírására több betűt vagy betűkombinációt használhatnak.
A magánhangzók
A máltaiban öt rövid (, , , , ) és hat hosszú magánhangzó (, , , , , ) található. Ezen kívül hat kettőshangzót (, , , , , ) is használnak.
+ A máltai magánhangzókElöl képzettKözépen képzettHátul képzetthosszúrövidhosszúrövidhosszúrövid Zárt Középzárt Középnyílt NyíltKettőshangzók
Megjegyzés: A nyelvjárásokban kisebb eltérések lehetnek a fent leírt hangoktól.
Tiszta hangok Az egyes magánhangzók mind (az ie kivételével) lehetnek rövidek és hosszúak is. Erre sajnos nincsen szabály, de általában megegyeznek az átadó nyelv (az arab, ill. az olasz) hosszú hangjaival. A hosszú hangok mindig hangsúlyosak, és így csak egy lehet belőlük a szavakban.
Az egyes hangok kiejtésére néhány példa: a – röviden: qarn , qamar ; hosszan: nar , ħares e – röviden: xemx , fenek ; hosszan: xena (hosszan csak olasz eredetű szavakban található) i – röviden: lift , libsa ; hosszan: tislib , riq ie – mindig hosszú: wied , sieħeb (mindig az a szótag hangsúlyos, amelyikben az ie van) o – röviden: borġ , kobor ; hosszan: nol (hosszan csak olasz eredetű szavakban található) u – röviden: kulħadd , luttu ; hosszan: jum , maqtul
A magánhangzók għ-val való kapcsolata különleges. Għ előtt a magánhangzók megnyúlnak és kissé faringalizálódnak (az i és az ie ebben a helyzetben nyíltabb lesz). pl: jagħmel , wegħda , ibigħli , biegħli , sogħla , frugħ . Különleges eset az -agħa- és -ogħo- kapcsolat, ilyenkor az egész betűkapcsolatból csak egy faringalizált hosszú magánhangzót ejtünk: xagħar , bogħod (az átadó arabban itt az első magánhangzó volt hangsúlyos). Szó végi għ előtt az a és az o nem nyúlik meg: fieragħ , forogħ .
Hasonló módon megnyúlik az a, e és o għ után is: għali , għerq , għodda .
Az azonos rövid magánhangzók között álló h is összeolvad egy hosszú magánhangzóba, esetenként mássalhangzó előtt is ez történik, például: fehem , deheb , fehma . Ha valamelyik magánhangzó hosszú, az összeolvadás elmarad: raha . Általában a h szó elején is megnyújtja az utána álló magánhangzót: hekk , hemm .
Ezek a għ miatti megnyúlások nem járnak automatikus hangsúllyal, mint az önállóan álló betűk esetében.
Egyes szó végi, ma -a’-val jelölt végződés eredetileg *-agħ volt. Mivel ebben a végződésben az a nem nyúlik meg és faringalizációját is elvesztette, már nem jelölik għ-val, csak egyszerű aposztróffal. Mai kiejtése egyszerű , pl.: sama’
Kettőshangzók A máltaiban a következő kettőshangzók találhatók, melyek mindig hangsúlyosak: aj – tajn aw – dawl ej – bejt ew – lewn
Angol eredetű szavakban előfordul az ow kettőshangzó is, például: towst .
Szó végi għ, h, ħ és q előtt az i és az ie kiejtése is , például: riq , riħ , sieq , qiegħ .
Néhány francia eredetű szóban az ie-t kettőshangzónak kell ejteni: kunsillier .
Kettőshangzók alakulnak ki egyes għ-val való kapcsolatokból: għi- – għira għu- – għuda Ezeket egyes nyelvjárásokban rendre -jal és -val ejtik.
Egyéb magánhangzó-kapcsolatok A máltaiban vannak olyan magánhangzó + -għ- + magánhangzó kapcsolatok, amelyek nem alkotnak kettőshangzókat, de a kapcsolat nem ad szabályos kiejtést. Ilyenek: -iegħa- – siegħa (mindig az ie hangsúlyos!) -iegħe- – wiegħed (mindig az ie hangsúlyos!) -iegħi- – riegħi (mindig az ie hangsúlyos!) -egħi- – wegħidt (mindig az i hangsúlyos!) -agħa- – ragħaj ; előfordul kettőzve is: bagħgħad (mindig a második a hangsúlyos, mint az átadó arab nyelvben is)
A mássalhangzók + A máltai nyelv mássalhangzói Bilabiális Labiodentális Dentális Alveoláris Palatális Veláris Faringális Glottális Nazális Plozíva Affrikáta Frilkatíva Approximáns Laterális
Megjegyzések: A zöngétlen hangok zöngések előtt szintén zöngéssé válnak, hasonlóan a zöngés hangok zöngétlenné válnak zöngétlenek előtt, valamint szó végén. A máltai megkülönbözteti a rövid és hosszú mássalhangzókat szó közben és végén. Szó elején csak akkor maradnak hosszúak a mássalhangzók, ha az előző szó végén álló magánhangzója révén szókötéssel összekapcsolódik. A , és csak idegen eredetű – az első kettő olasz, a harmadik angol eredetű – szavakban fordul elő. A hangot egyes beszélők -ként vagy -ként ejtik.
Az egyes betűk kiejtése A következő táblázatban nem szerepelnek a kettőzött mássalhangzók (pl. bb), mert rájuk is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az egyszerű betűkre, csak hosszan ejtjük őket.
Betű Helyzete Kiejtése Kiejtési példák b szó végén, zöngétlen mássalhangzó előtt xorob , jibqa máskor bajda ċ mindig wiċċ , ċentru d szó végén, zöngétlen mássalhangzó előtt bajd , jidħol máskor donnu f zöngés mássalhangzó előtt jifdal máskor żifen ġ szó végén és zöngétlen mássalhangzó előtt arloġġ , tiġsim máskor nerġgħu g szó végén és zöngétlen mássalhangzó előtt spag , gzejjez máskor spagetti għ magánhangzók mellett lásd fenn, a magánhangzóknál! szó végén qiegħ egyébként Ø dgħjufija għh mindig (csak magánhangzók között található) magħhom h szó végén xebbeh két magánhangzó között kötőhanggá alakul / fiehem , ktibtuhom máskor Ø nofsha ħ mindig oħt j mindig jekk k zöngés mássalhangzó előtt rikba máskor kunsillier l mindig vjola m szó elején mássalhangzó előtt Mdina máskor ħolma n b és f előtt jinbena , jonfoħ máskor nanna p zöngés mássalhangzó előtt żepżep máskor pillola q mindig wisq , quddiesa r mindig tidher s zöngés mássalhangzó előtt kasbar máskor sliem t zöngés mássalhangzó előtt tvinċija máskor tixtri v szó végén vagy zöngétlen mássalhangzó előtt skjav , nvjar máskor servizz w mindig waddab x zöngés mássalhangzó előtt, számos idegen eredetű szóban tixbit , televixiun máskor rixa z néhány olasz eredetű szóban, kettőzve írva gazzetta , mezzi máskor gozz ż szó végén és zöngétlen mássalhangzó előtt żfin , ħobż máskor pożata
Megjegyzések: Régebbi szövegekben előfordul, hogy a ċ, a ġ, a ħ és a ż betűk helyett egyszerű c, g, h, z betűket használnak. A c egyes szövegekben megtalálható, elvileg a máltaiban hivatalosan nem létező betű; eredeti máltai szövegekben ċ-ként kezelendő, nevekben általában az eredeti nyelv kiejtési szabályai szerint ejtendő. Gozón a nyelv egyes beszélői a q betűt -nak ejtik. Egyes még nem asszimilálódott angol szavakban megtalálható az y is (egyre kevesebb helyen), amelyet az adott angol szó kiejtésének megfelelően ejtenek, leggyakrabban -nek.
Hangsúly Az -aj-, -ew-, -ej-, -ew- és -ie- kapcsolatokat tartalmazó szótagok mindig hangsúlyosak. A többi szó esetén a hangsúly szempontjából megkülönböztetjük, hogy milyen eredetű az adott szó: Az arab eredetű szavak véghangsúlyosak, ha hosszú hangot tartalmaznak és maximum egy mássalhangzóra végződnek; minden más esetben az utolsó előtti szótagon hangsúlyosak. Az olasz eredetű szavak általában az utolsó előtti szótagjukon hangsúlyosak, de általában megegyeznek az eredeti olasz szó hangsúlyával, a véghangsúlyos szavak, ha magánhangzóra végződnek, megtartják olaszos ékezeteiket, például: varjetà, kafè, virtù. Az angol eredetű szavak általában első szótagjukon, míg a francia eredetűek utolsó szótagjukon hangsúlyosak. Az idegen eredetű szavak általában megtartják eredeti hangsúlyukat.
Források
Kiejtes Kategória:Egyes nyelvek hangtana