Laurids de Thurah (Laurids Lauridsen de Thurah, néhol németesen: Lauritz) (Dánia, Aarhus, 1706. március 4. - Koppenhága, 1759. szeptember 5. vagy 6.) dán építész, hadmérnök, a dán barokk és rokokó építészet kiemelkedő alakja. Nevezik a dán Vitruviusnak is.
Élete
Apja Laurids Thura (1657-1731) plébános, majd a ribei egyházmegye püspöke volt. Laurids de Thurah 1725-ben hadnagyként kezdte katonai pályafutását a dán hadsereg mérnökkarában. 1729-ben a tehetséges építészt VI. Keresztély dán király két éves tanulmányútra küldte, melynek során Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia és Anglia építészetét tanulmányozta. Ez Nyugat-Európában már a barokk építészet kora: Thurah meglátogatta a francia Jules Hardouin-Mansart épületeit, Jean Berain és Jean Marot belső tereit, Róma - a barokk szülőhazája - építményeit és tanulmányozta Dél-Németországban Johann Lukas von Hildebrandt építészetét. Noha Thurah tanulmányai és művészete egyaránt a polgári építészetre fókuszáltak, visszavonulásáig katona maradt: 1736-ban ezredessé léptették elő, és csak 1753-ban, hat évvel halála előtt szerelt le.
Nem sokkal a tanulmányútról való visszatérése után kapta első megbízását a királytól: az 1732-33-ban épült Roskilde-palota lépcsőházában és az íves átjárónál mutathatta meg a dél-német és osztrák tanulmányúton szerzett barokk ismereteit. 1735-ben ő lett a királyi épületek felügyelő építésze. 1733-44 között a hørsholmi Hirschholm kastély rekonstrukciós munkálatait már önállóan tervezte és irányította. A már elpusztult kastélyt a királyné, Brandenburg-Kulmbachi Zsófia Magdolna rendelte meg Thurahtól és észak Versailles-aként tartották számon a kortársak. A kastély egy tó közepén kialakított mesterséges szigeten állt, míg kertje egy másik szigeten terült el. 1734-36 között az Eremitage Jægersborgban volt a munkája, 1735-38 között a Vallø kastélyon dolgozott és feltételezehető, hogy Bregentved kastélyának átépítése is az ő érdeme. A Christiansborg palota 1745-ös elkészültekor annak belső tereinek díszítése már az ő elképzeléseit tükrözték.
A dán abszolút monarchia centralizációs politikája által létrehozott építészeti felügyeleti szervezet munkájában pályatársával, Nicolai Eigtveddel közösen vettek részt, Eigtved felügyelte Koppenhágát, míg Thurah a Jylland-félszigetet és Fyn szigetét, így kettejük építészeti elgondolásai földrajzilag is elhatárolható ebben az időszakban. 1750-ben visszavonult a Børglum kolostorba , 1753-ban pedig leszerelt és lemondott hivataláról is. 1750-ben a kolostor átépítésén munkálkodott, azonban Eigtved 1754-ben bekövetkezett halálát követően ismét aktivizálta magát: visszatért Koppenhágába, ahol polgármester lett, így a város és környékének valamennyi építkezésébe beleszólást nyert.
Az Amalienborg palota építése ekkor már folyamatban volt, Thurah működött közre a befejezésében. A Frederiks Hospital (Frederiks Kórház) nagy, központi épületét Eigtved tervezte, Thurah koncepciója azonban az volt, hogy kisebb pavilonokkal egészíti ki a tömböt: kettejük építészeti felfogása közti különbözőséget leginkább ez az épületkomplexum mutatja meg.
Ágyban, álmában érte a halál 53 éves korában, bár vannak legendák esetleges öngyilkosságáról, illetve balesetről is.
Családja
Kétszer nősült, 1740-ben Anne Rosenørnnal (†1748), majd 1750-ben Christiane Marie Kiærrel (†1775) kötött házasságot.
Publikációi
Számos kisebb építészi munkája mellett tervei, rajzai, tanulmányai és építészi gondolatai két kötetben jelentek meg, és ezzel a dán építészet egy olyan felbecsülhetetlen kincset kapott a helyi barokk építészet megértéséhez, amivel kiérdemelte a dán Vitrovius nevet - utalva Marcus Vitruvius Pollio ókori római hadmérnök- és építészre, akinek szintén fennmaradtak az írásai, és az ókori építészet legfontosabb művének tekintik mindmáig. Kötetei A kortárs építészet ismerete I.-II. címmel 1746-49-ben jelentek meg. A harmadik kötet csak 1969-ben látott napvilágot.
Épületei, munkái Dániában
Roskilde-i királyi palota , Roskilde, ma: Kortárs Művészeti Múzeum (Museet for Samtidskunst). Felszentelve: 1733 Hørsholmi Hirschholm kastély (1733-39 és 1743-44). Felszentelve: 1810-12Magtens bolig, 61. o. Frederiksborg kastély, Hillerød két szárnya (1734-38, védett)Magtens bolig, 48-49. o. Jægergården a Jægersborg kastélynál (1734, védett) Eremitage (1734-36, védett)Magtens bolig, 60. o. A Bregentved északi szárnya (1730-as évek, Nicolai Eigtveddel, védett) Vallø kastély, (Køge) fehér szárnya (1736-38, emeletráépítés Georg David Anthon 1764-65, 1893-ban leégett, Hans Jørgen Holm restaurálta) Christiansborg palota , a királyné lakosztályának belsőépítészete (1737-40, 1794-ben leégett) Marmorbroen: a Slotsholmenre vezető híd ugyan Nicolai Eigtved munkája, de a pavilonok homlokzatát Thurah tervezte (1739) Sorø Akademi (Sorø Akadémia), Sorø. Az épület rekonstrukcióját Thurah irányította, ahogy a pavilonokat is ő tervezte 1738-40-ben. Eredeti építője: Holger Rosenkrantz (1702) Fredensborg, Fredensborg palota, emeletráépítés (1741, védett) A koppenhágai Miasszonyunk templom (Vor Frue Kirke) csavart tornya Vincents Lerche rajza alapján (1744) Kongens Lyngby, Koppenhága Sorgenfri palota lovasépület (1743-44, 1790-ben Peter Meyn átépítette) Lejre község, Ledreborg mellékszárnyai, pavilonok, udvar és a park díszítése (1746-1750 elejéig)Kirkens huse, 150. o. Vor Frelsers Kirke (Megváltónk templom), Koppenhága, Christianshavn: a spirált tervezte Thurah, a templomot Lambert van Haven (1749-52). Thurah az inspirációt Francesco Borromini Szent Ivó-templom (Sant’Ivo alla Sapienza) toronyspiráljából merítette. A Børglum kolostor felújítása 1750-ben A koppenhágai Frederiks Hospital pavilonjai (jelenleg művészeti múzeum) (1754-57, védett)Magtens bolig, 97-98. o. Fredensborg palota összekötő szárnyai (1754-58, védett) A Frederiksberg palota parkjának míves kerítése (a díszítések Johann Friedrich Hännel alkotásai 1755-56) Niels Titken háza Bredgade, Koppenhága(1755-56, védett) Fødselsstiftelsen szülőotthon Koppenhága Amaliegade 25, (1755-57, védett) Gammel Holte (Rudersdal község) Gammel-farm, francia ihletésű barokk kertben álló udvarház (1755 védett) Helyreállítás Dronninglundban, (Vendsyssel) (kb. 1755) Özvezasszonyok menháza Stormgade 14, Koppenhága (1755 Caspar Frederik Harsdorff átépítette 1772-ben) A Sorgenfri palota felújítása 1756-ban 1791-94 között Peter Meyn átépítette) A Hercegi palota (Prinsens Palæ, ma: Dán Nemzeti Múzeum) a Frederiksholms-csatorna mellett (1757, védett)Byens huse. Byens plan, 90-91. o.
Jegyzetek
Kategória:1706-ban született személyek Kategória:1759-ben elhunyt személyek Kategória:Koppenhágaiak Thurah Thurah Kategória:Hadmérnökök