A Csecsen–Ingus autonóm terület a Szovjetunió, azon belül az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság egyik autonóm területe volt 1934. január 15. és 1936. december 5. között.
A közigazgatási központja Groznij volt.
Története A Csecsen–Ingus autonóm területet</span> 1934. január 15-én hozták létre a Csecsen autonóm terület és az Ingus autonóm terület egyesítésével. A kezdetektől fogva az Észak-kaukázusi régió igazgatása alá tartozott.
1936. december 5-én, az új sztálinista alkotmány elfogadásával az autonóm terület Csecsen–Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság lett.
Statisztikák
1934. július 15-én a Csecsen-Ingus autonóm terület 16 200 km², lakossága 650 500 fő, a kerületek száma 24 volt.
Közigazgatás A Csecsen és Ingus autonóm területek egyesítésének eredményeképpen 16 járás vált a Csecsen–Ingus autonóm terület részévé.
1934. augusztus 1-jén Központi Végrehajtó Bizottság úgy döntött, hogy megszüntetik a Petropavlovszki járást és a fővárost, Groznijt is beolvasztják a róla elnevezett járásba.ОБ ОБРАЗОВАНИИ НОВОГО ГРОЗНЕНСКОГО РАЙОНА
1935–36-ban még háromszor változtattak a járások számán, egyeseket kettéosztottak, másokat pedig megszüntettek, majd teljesen más néven újraalapítottak.
1936. június 20-tól az alábbi járások tartoztak a Csecsen–Ingus autonóm területhez:
Acsaluki járás Acshoj-martani járás Vegyenói járás Galancshozi járás Galasinszki járás Grozniji járás Gugyermeszi járás Itum-kalei járás Kurcsaloji járás Malgobeki járás Tyereki járás Nazranyi járás Nozsaj-jurti járás Városkörnyéki járás Pszedáhszki járás Sajaszanovszki járás Ataginszki járás Jurtai járás Sunzhai járás Urusz-martani járás Cseberlojevszki járás Sali járás Saroji járás Satoji járás
Jegyzetek
Hivatkozások Административно-территориальное деление РСФСР Административные преобразования в Чеченской Республике Краткая историческая справка об административно-территориальном делении Чечено-Ингушетии
Fordítás
Kategória:A Szovjetunió közigazgatása