A Tetthely (eredeti cím: Tatort) német nyelvű bűnügyi tévéfilmsorozat.
Az ARD televíziós csatorna 1970. november 29-én kezdte sugározni, az ORF 1971. november 7-én. 1990 és 2001 között svájci televízióban (SRF) is futott. 2011-ben az SRF újra kezdte sugározni. A sorozathoz a mai napig is készülnek epizódok, így a legrégebben futó bűnügyi sorozattá vált. A sorozat eredeti intrója Klaus Doldinger főcímzenéjével is változatlan.
Magyarországon elsőként a Magyar Televízió kezdte sugározni 1977. február 2-tól, majd 1996-tól a Duna Televízió, 2001-től a Viasat 3 is sugározni kezdte. 2009 és 2011 között a Filmmúzeum 25 részt sugárzott a 70-es, 80-as évekből, mindegyiket eredeti szinkronnal. 2013-tól a FilmBox és FilmBox Premium, 2019-től a TV4 és a Galaxy4 is elkezdte sugározni. Időnként az RTL Klubon és az AXN-n is volt Tetthely-premier.
Jellege A sorozat ötlete a dramaturg Gunther Witte fejében fogant meg, aki egy Es Geschah in Berlin (Berlinben történt) című, valódi bűneseteket feldolgozó rádióműsorból vette az ihletet. A filmsorozat előkészítése során 1969-ben három fő kritériumot fogalmazott meg: a Tetthelynek mindig regionálisnak kell lennie, mindig a felügyelő legyen a főszereplő, és minden epizódnak tükröznie kell a Német Szövetségi Köztársaság történelmét. Így a sorozat több különböző német, osztrák, és svájci városban játszódik, minden városnak megvan a saját nyomozója, ez is a sorozat egyik érdekessége. Voltak epizódok, amiben egy másik városban megismert nyomozó vendégszerepelt. A sorozatban leginkább gyilkosságokat nyomoznak, de volt már szó kémkedésről, rablásról, szexturizmusról és hajléktalanok elleni erőszakról is. Idővel a sorozat is sokat változott, hiszen az évtizedek alatt különféle társadalmi és történelmi változások mentek végbe, amire a sorozatnak is reflektálnia kellett.
A sorozat elejétől fogva minden rendőr egy epizód középpontjában állt. Az elmesélt történeteknek valósághűnek és elképzelhetőnek kell lenniük. A kezdő- és zárórészek közös kialakítása mellett ez a két szempont a Tetthely-filmsorozatot meghatározó fontos elemek közé tartozik. A Tetthely sorozat egyes filmjeit önálló, független filmként tervezték, az eset felbontásával az adott epizódban. De készült néhány dupla epizód vagy olyan film is, amely néhány év után újraindította a régi történetet.
Más televíziós krimisorozatokkal ellentétben az egyes ARD állami műsorszolgáltatók felelősek a Tetthely-produkcióik sugárzási területéért. Minden műsorszolgáltatónak van legalább egy nyomozói csoportja (kivétel: amíg az SFB és az ORB nem egyesült az RBB-vé, az ORB nem készített bűncselekményeket). Az a tény, hogy nem ugyanazok a nyomozók jelennek meg minden epizódban, biztosítja a változatosságot. A sorozat koncepciója a helyi színt is tartalmazza: a cselekménybe be kell építeni annak a városnak vagy területnek a regionális sajátosságait, ahol a vizsgálatot végzik. A St. Pauli Landungsbrücken vagy a Rajnán átívelő hídi kirándulások a kölni tetthelyen népszerűek a hamburgi bűnügyi helyszíneken.
Kezdetben nem terveztek sorozatot állandó szereplőkkel. Vasárnap esténként a krimik számára fenntartott programhelyet szerettek volna, amit a résztvevő állomások saját kezdeményezésükre töltsenek be. Csak a helyszínt és – megkülönböztetésképpen a ZDF A felügyelő című krimisorozatától – a stúdión kívüli helyszíneket határozták meg. Míg a kezdeti időkben az egyes epizódok hossza változó volt, esetenként majdnem két órát is elérte, addig az 1980-as évek vége óta (néhány kivételt leszámítva) egységes epizódonként 90 perc körüli hosszúság alakult ki.
Kísérleti következmények Volt néhány epizód, amely nagymértékben eltért az átlagos krimi valóságtól és a krimifilmek klasszikus mintájától. Itt érdemes megemlíteni a 2020-as münsteri Limbus című 1143. részt, amely nagyrészt Prof. Boerne nyomozó tudatalattijában játszódik, valamint a 2019-es wiesbadeni Murot és a mormota című 1084. részt, amelyben az LKA nyomozója, Murot többször is visszaugrál az időben a cselekmény egy bizonyos pontjára az epizód eleje, és minden alkalommal befolyásolhatja ezt a cselekvést, de ez mindig új problémák elé állítja, míg végül nem talál megoldást. Murot is szerepelt a 2015-ös "Wer bin ich?" című 968. részben, és részt vesz egy film a filmben cselekményben, amelyben maga Ulrich Tukur murot-színész, és nem Murot karaktere áll az akció középpontjában.
A 2016-os stuttgarti "HAL" című 991. rész 2017-ben, vagyis a jövőben játszódik, ezért a sci-fi közé sorolható; a 2017-es hesseni "Fürchte dich" című 1033. rész a horrorfilm műfajából vett kölcsönöket tartalmazott. A 2017-es ludwigshafeni "Babbeldasch" című 1012. epizódban és a 2018-as "Waldlust" című 1050. epizódban – mindkettőt Axel Ranisch rendezte – a film párbeszédei rögtönzöttek.
Nyomozók