Dvořák Ede (Más írásmód szerint: Dvorzsák, vagy Dworák, Oravica, 1861. október 19. – Budapest, Ferencváros, 1920. augusztus 23.)Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 4770/1920. folyószáma alatt. építészmérnök.
Életútja Dvořák József és Rathberger Anna fiaként született. Ikertestvére Dvorák Hubert mérnök, mozdonyszerkesztő.Születésük időpontja azonos. Dvorák fivérekről: A két Dvorák. Pécsi Napló, 18. évf. 99. sz. 1909. 05. 01. 5. o. A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanodában folytatott tanulmányaiA Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1881–82. tanév végén, 24. o. után Bécsben járt műszaki egyetemre, ahol építész diplomát szerzett.Honosított oklevelek tulajdonosai. Építő Ipar – Építő művészet, 55. évf., 25-26. sz.; 1931. 07. 15.; 113. o. Tanulmányai után Budapesten telepedett le. Czigler Győző irodájában kezdett tevékenykedni, akivel egészen a mester 1905-ben bekövetkezett haláláig, összesen 21 évig együtt dolgozott.Fővárosi Közlöny, 16. évf. 30. sz. 1905. 04. 11. 526. o A legtöbb, Cziglernek tulajdonított épület tervezésében részt vett.
Már mestere mellett is részt vett különféle építészeti pályázatokon, így például 1893-ban ő nyerte a Magyar Mérnök- és Építész Egylet által, gróf Teleki Géza kérésére kiírt lelencház pályázatot, ahol az első díjas tervén kívül még egy pályaművét is megvásárolták.
1888-tól Czigler tanársegédje volt a Magyar Királyi József Műegyetemen, az ókori építészeti tanszéken. 1900-ban honosíttatta az oklevelét, és már ebben az évben adjunktussá lépett elő. A mester utolsó munkáinál, így például a műegyetem chemiai épületének tervezésénél nagyon fontos szerepet kapott, hiszen az ekkor már betegeskedő Czigler egy közjegyzőileg hitelesített meghatalmazásban állandó helyettesének nevezte ki.Fővárosi Közlöny, 16. évf. 30. sz. 1905. 04. 11. 526. o. és A kir. József műegyetem. Építő Ipar, 28. évf. 38. sz. 1904. 09. 18. 277. o. Főnöke halála után átvette a Múzeum körút 37. szám alatt működő, egykori Czigler iroda irányítását, továbbá fél évig az ókori építéstan oktatást a műegyetemen. Czigler utódja, Nagy Virgil mellett is rövid ideig megtartotta adjunktusi tisztjét, azonban 1908-ban abbahagyta a munkát az egyetemen, és teljes erejét a tervezésnek szentelte.
Átvéve az iroda vezetését, első önálló éveiben az egykori főnöke által elkezdett épületek befejezésével foglalkozott, melyek közül a legfontosabb a Széchenyi gyógyfürdő volt, amelynek végső terveit Dvořák Gerster Kálmánnal közösen készítette el.
Részt vett a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ahol egy vagy több iskolaépületet tervezett (helyszín nem ismert).Gerle, i. m., 184. o.
Tagja volt – többek között – a Steindl céhnek és az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak.Az iparművészet 1896-ban – Millenniumi emlékkönyv (1897) 418. o.
58 éves korában, nőtlenül hunyt el, gyomorfekély következtében. A Kerepesi úti temetőben (Fiumei úti sírkert) helyezték örök nyugalomra.
Legfontosabb művei +Dvorák Ede munkáiSorszámLeírásCímÉpítés éveKép1.Lelencház pályaterve.Építő Ipar. 17. évf. 886. sz. 1893. 12. 28. 37. rajzmelléklet, 95. o.1893126x126px2.Vereckei határemlékkő.A mű- és középítési szakosztályok rendkívüli ülése. Építő Ipar. 18. évf. 912. sz. 1894. 06. 27., 326. o. Szobrász: Balduzzi Andrea. (Jelenleg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban található.) Bereg vármegye. 1894-18963.A Keleti pályaudvar előtti Baross Gábor szobor talapzatának tervezési munkája. Szobrász: Szécsi Antal.Baross Gábor szobra. Műszaki Hetilap. 22. évf. 49. sz. 1898. 12. 04., 385-386. o. Budapest.1898 4.Czigler Győző síremléke. Szobrász: Kiss György.Budapest, Fiumei úti sírkert.1905126x126px5.Veress Pálné szobrának talapzata. Szobrász: Kiss György.Veress Pálné szobra. Pesti Napló. 57. évf. 122. sz. 1906. 05. 05., 9. o.Budapest. Eredetileg az Erzsébet téren állt, napjainkban a Veress Pálné utcában található.19066.Római katolikus plébániatemplom. (A munkát Czigler Győző kezdte el.)A munkácsi r. k. uj templom. Lehoczky Tivadar: Munkács város új monográfiája, Munkács, 1907, 173–184.Munkács1904-19057.József Szanatórium. (Czigler Győző kezdte el.)A József-szanatórium Gyulán. Építő Ipar, 32. évf. 15. sz. 1908. 04. 12. 162. o.Gyula1904-1905 után126x126px8.Savaria Múzeum. (Czigler Győző kezdte el. Befejezését díjtalanul vállalta.)Szombathely, Kisfaludy Sándor utca 9.1905-19089.Széchenyi gyógyfürdő (A tervezést Czigler Győző kezdte el. Dvořák Ede Gerster Kálmánnal közösen fejezte be.)Budapest XIV. Állatkerti körút 9-11.1909-1913126x126px10.Római katolikus plébániatemplom. Átépítési, bővítési munkálatok.Templom-fölszentelés. Budapesti Hírlap. 30. évf. 217. sz. 1910. 09. 13. 18. o.Sátoraljaújhely191011.Dr. Sztehlo Aladárné villája.Budapest XI. Mányoki út 6/a.1908-1909126x126px12.Saxlehner Kálmán villája.Budapest XI. Ménesi út 21.1908-1909126x126px13.Községi fürdő.Községi Fürdő, SzerencsSzerencs191014.Haggenmacher Oszkár lakóháza.Budapest I. Városmajor utca 32/c.-Csaba utca 18/a.1914-191515.A Fővárosi Sörfőző Rt. épületei. (Szivattyúház, kazánház, szénsiló, kerítés.)Budapest X. ker. Maglódi út 47.1916
1909 körül részt vett a Műegyetem tervezési munkálataiban Czigler Győző mellett.https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1909/?query=%22arv%C3%A9%22&pg=491&layout=s
Jegyzetek
Források A két Dvorák. Pécsi Napló, 18. évf. 99. sz. 1909. 05. 01. 5. o. BME Évkönyvek Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 22. évf. 1910, 727. o. Budapest Főváros Levéltára katalógusa, Elevéltár Gyászrovat. Budapesti Hírlap. 40. évf. 201. sz. 1920. 08. 25.; 8. o. Két ünnep. Építő Ipar, 37. évf. 51. sz.; 1913. 12. 21. 558. o. Dvořák Ede online elérhető tervei, hungaricana.hu
Kategória:1861-ben született személyek Kategória:1920-ban elhunyt személyek Kategória:Oravicabányaiak Kategória:Magyar építészmérnökök Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar építészek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek