Petrovácz Gyula (Óbecse, 1877. március 26.Óbecsei római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 120/1877. – ?, 1953) magyar mérnök, felső ipariskolai tanár, országgyűlési képviselő, a fővárosi közgyűlés tagja.

Élete

Szülei Petrovácz József és Rajháti Ida. 1894-ben a kalocsai jezsuita gimnáziumban érettségizett. Ezt követően beiratkozott a Magyar Királyi József Műegyetem mérnöki karára, ahol 1898-ban szerzett diplomát. Győrben kapott szakaszmérnöki állást a Folyamszabályozó Társulatnál. 1900. július 1-jén, Budapest VII. kerületében feleségül vette Lachnit Emília Magdolna Teréziát.Házassága bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 653/1900. folyószáma alatt. 1901-ben a Magyar Királyi Állami Felső Építőipar Iskola oktatója lett: előbb az út-, víz- és hídépítéstan, utóbb az építési szerkezettan előadója. Ekkoriban kezdte templomtervezői munkásságát, részben Foerk Ernővel közösen. Nagyjából 50 templom és templomfelújítás, helyreállítás dicséri a keze munkáját. Ezen kívül számos iskola, plébánia és gazdasági intézmény terveit készítette el.

1907-től a kalocsai érsekség műszaki tanácsosa lett, s a kalocsai főegyházmegye művészeti előadója. A fővárosi Keresztény Községi Párt egyik alapító tagja, 1920-tól pedig tagjává választották a székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának. 1922-től a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsába is bekerült. 1923-ban a Keresztény Gazdasági Párt programjával Budapest III. választókerületének nemzetgyűlési, majd 1927 és 1939 között a déli kerületek országgyűlési képviselője lett. 1935-ben kinevezték a Képzőművészeti Társulat igazgatójának. Részt vett a budapesti, XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus szervezésében mint a műszaki bizottság igazgatója.Magyar Katolikus Lexikon

Az 1950-es évek elején, feleségével együtt kitelepítették Budapestről. Utolsó ismert lakhelye a XIV. kerületben, Zuglóban volt, a Gyarmat utca 4. szám alatt.

Legfontosabb művei

Templomok Bácsalmás, Szent Kereszt felmagasztalására szentelt római katolikus, 1821–23-ban épült templom. Kereszthajóval és kapcsolódó terekkel bővítette, 1905 Fajsz (Bács-Kiskun megye), Szent István király-templom. (Foerk Ernővel) 1910 Baja, Szent Szív-templom,A bajai Szent Szív-templom hivatalos honlapja 1923–1924 Kaposvár, Hősök temploma, 1925–1927 Budapest, Törökőri Lisieux-i Szent Teréz-templom, 1928 Budapest, Angyalföldi Szent László-templom, 1928–1929 Budapest, Herminamezői Szentlélek-templom. 1936–1937

Egyéb épületek Vág, Rába-híd vasbeton alépítménye, 1899 Győr, Rábaszabályozó Társulat székháza, 1899 Temesvár, papnevelde Nagyszombat, gimnázium Kalocsa, városháza Kalocsa, érseki kórház Budapest, Eucharisztikus Világkongresszus műszaki létesítményei. 1937–1938 Budapest, Szent Orsolya rend Szent Angéla leánygimnáziuma (ma: Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium), Budapest, Ady Endre utca 3.https://foto.fszek.hu/WebPac_kep/CorvinaWeb?pagesize=60&view=long&sort=0&page=0&perpage=0&action=look&actualsearchset=LOOK+LINKS+%5B774%5D+B498866&actualsort=-1&language=&currentpage=result&text0=&index0=&whichform=&showmenu=&itemOrder=&itemOrderAD=&resultview=long&recnum=814086&marcposition=19&text0=&index0=&ccltext=%5B773%5D+B814086&resultsize=29

Írói, szakírói tevékenysége A kalocsai érs. főegyhm. újabb templomi építkezései 1907–1911. Budapest, 1912 (Foerk Ernő társszerzővel) Földmérés. Építő munkavezetők könyvtára sorozat. Budapest, Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedése, 1914 Jelentés az építőiparos-tanulók asztala első 10 évének működéséről. Budapest, 1914 Huszonöt év a kalocsai érseki főegyházmegye építőmunkájában. Apostol Nyomda, Budapest, 1929

Képtár

Jegyzetek

Források Magyar Katolikus Lexikon

Kapcsolódó szócikkek Magyar építészek listája

Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar építészek Kategória:Zuglóiak Kategória:A Rákosi-kor kitelepítettjei