Svédországban 2018. szeptember 9-én tartottak szavazást, hogy megválasszák a Riksdag, az ország egykamarás parlamentje új tagjait, és a felálló megújult testület aztán megválaszthassa a miniszterelnököt. Ugyanazon a napon regionális és önkormányzati választásokat is tartottak.

A választáson, amelyen a szavazók 87,2 százaléka vett részt, a kormányzó szociáldemokraták az elmúlt 110 év legrosszabb eredményét érték elBevándorlásellenes előretörés Svédországban A balközép szövetség azonban a radikális gyökerekből kinőtt Baloldali Párt megerősödése miatt így is a legnagyobb tömb maradhat a Riksdagban, 144 mandátummal. Ennél eggyel szerzett kevesebbet a jobbközép szövetség, amelynek fő ereje, a Mérsékelt Párt gyengült a választáson. Előretörtek ugyanakkor a két fő blokkon kívül álló, bevándorlásellenes Svéd Demokraták, 49-ről 62-re növelve mandátumaik számát.Sweden election results: Who won the Swedish election? How did the Sweden Democrats do?

Az egyes pártokat tekintve, a Szociáldemokraták a szavazatok 28.3 szerezték meg, a Mérsékeltek 19,8, a Svéd Demokraták pedig 17,5 százalékot.

Mind a baloldali blokk, mind a jobbközép szövetség visszautasította az együttműködést a Svéd Demokratákkal, így egyiknek sem volt meg a többsége a 349 fős Riksdagban.Sweden Gives Final Election Tally amid Political Uncertainty

Háttér A 2014-es költségvetési válság Csak két hónappal azután, hogy Stefan Löfven megalakította kisebbségi kormányát, a miniszterelnök 2014. december 3-án bejelentette, hogy szándéka szerint december 29-én, az alkotmány megengedte legkorábbi dátumon, új választásokat tartanak.

A választás szükségesnek látszott, miután a Lövfen szociáldemokratáiből és a Zöldekből álló kormány 182-153 arányban elvesztette a szavazást a költségvetésről. A szociálkonzervatív, bevándorlásellenes Svéd Demokraták a költségvetés elvetői közt voltak. Az elbukott szavazás kormányválságot idézett elő.Sweden election called by Löfven after parliament defeat BBC News, 3 December 2014 A tervbe vett előrehozott választás az első lett volna 1958 óra Svédországban.

A választásra azonban nem kerül sor. December 26-án a Szociáldemokrata Párt, a Zöldek, a Mérsékelt Párt, a Centrum, a Liberálisok és a Kereszténydemokraták megállapodást írtak alá a politikai stabilitás megőrzéséről legalább 2022-ig. A megállapodás a következő két fő pontot tartalmazta:

A legnagyobb támogatást szerző jelöltet választják meg miniszterelnöknek. A kisebbségi kormány, a megegyezést aláíró pártok tartózkodása mellett, megszavaztathatja a költségvetést.

A megegyezés nyomán december 27-én törölték az előrehozott választást. 2015 októberében az eredeti megállapodás összeomlott, miután a Kereszténydemokraták kiléptek belőle, de a Mérsékeltek, a Centristák és a Liberálisok engedték, hogy a kisebbségi kormány tovább dolgozhasson.

Erőszakhullám 2018-ban Lásd még: 2018-as svédországi gyújtogatások

2018 nyarán erőszakhullám söpört át Svédországon. Számos incidens volt, olyan is, amelynek során – augusztus 15-én – több, mint 100 autót gyújtottak fel. A korábbi években is fel-fellángolt itt-ott a tömeges erőszak a nyári oktatási szünet vége felé Svédországban, a göteborgi, falkenbergi és trollhättani incidensek azonban nagyobbak voltak a korábbinál. Löfven miniszterelnök szerint az augusztusi erőszakhullámot úgy szervezték "majdnem, mint egy katonai hadműveletet". Később egy 16 és egy 20 éves fiatalt letartóztattak gyújtogatás vádjával, egy húszas éveiben járó harmadikat pedig amikor Törökországba menekült.Swedish police say suspect in car fires arrested in Turkey Washington Post

A választási rendszer A Riksdag 349 képviselőből áll. Arányos képviseleti rendszerben, több tagot delegáló pártlistákon, amelyek lehetnek regionálisak (a legtöbb fő párt), illetve országosak (a Svéd Demokraták). A 29 választókerület mindegyike egy meghatározott számú képviselőt delegál, ami a regionális képviseletet szolgálja. A helyek maradékát úgy osztják el a pártok közt, hogy a kapott szavazatok arányában jussanak helyekhez. A svéd alkotmány (Regeringsformen) 1. fejezet 4 paragrafusa kimondja, hogy a parlament felelős az adóztatásért és a törvényhozásért, a 6 paragrafus szerint pedig a kormány a Riksdagnak felelős. Ez azt jelenti, hogy a svéd alkotmányos monarchia parlamentáris rendszer. Egy párt akkor juthat a Riksdagba, ha megszerzi a szavazatok 4%-át országosan, vagy 12%-ot valamelyik választókerületben.

Pártok A Riksdag összetétele a 2018-as választások előtt. Párt neve Ideológiája Vezető 2014-s eredménye Szavazatok (%) Mandátumok Szociáldemokrata Párt S Socialdemokraterna Szociáldemokrácia Stefan Löfven 31,0% 113/349 Mérsékelt Párt M Moderaterna Liberálkonzervativizmus Ulf Kristersson 23,3% 84/349 Svéd Demokraták SD Sverigedemokraterna NacionalizmusBevándorlásellenesség Jimmie Åkesson 12,9% 49/349 Zöld Párt MP Miljöpartiet Zöld politika Gustav FridolinIsabella Lövin 6,9% 25/349 Centrum Párt C Centerpartiet LiberalizmusÉszaki agrárianizmus Annie Lööf 6,1% 22/349 Baloldali Párt V Vänsterpartiet Szocializmus Jonas Sjöstedt 5,7% 21/349 Liberálisok L Liberalerna Liberalizmus Jan Björklund 5,4% 19/349 Kereszténydemokraták KD Kristdemokraterna Christian democracy Ebba Busch Thor 4,6% 16/349

Közvéleménykutatások A lenti grafikon a svédországi közvéleménykutatások 30 napos mozgóátlagait mutatja 2014 szeptemberétől. Egy politikai tömböt alkotnak a Szociáldemokraták, a Baloldali Párt és a Zöldek, és egy másik tömb a Mérsékeltek, a Centrum, a Liberálisok és a Keresztény demokraták. A Svéd Demokratákkal nem szövetkezik más a fő pártok közül (ők sárgával jelöltek).

Eredmények PártSzavazatok%Mandátumok+/−Szociáldemokrata PártS1 830 38628,26100−13Mérsékelt PártM1 284 69819,8470−14Svéd DemokratákSD1 135 62717,5362 +13Centrum PártC557 5008,6131 +9Baloldali PártV518 4548,0028 +7KereszténydemokratákKD409 4786,3222 +6LiberálisokL355 5465,4920 +1Zöld PártMP285 8994,4116−9Érvénytelen/üres szavazatok58 546–––Összes szavazat6,535,2711003490Regisztrált szavazók/részvételi arány7 495 93687,18––Source: VAL

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:2018-as választások Kategória:Svédország politikai élete