Verney József, születési nevén Verner József néven (Besztercebánya, 1785. november 15. – 1850-es évek) római katolikus pap, teológus, filozófiai doktor, egyetemi tanár.
Élete Besztercebányán született, ahol édesapja iskolamester volt. Mint a besztercebányai püspökmegye növendékpapja, bölcseleti és teológiai tanulmányainak elvégzése után gróf Gyulay Lajosnak (később az erdélyi kancellária referendáriusa) nevelője volt. 1810-ben a győri akadémia bölcseleti tanárának neveztetett ki és 1812-ben bölcseleti doktor lett. 1834. február 25-én a pesti egyetemhez helyezték át. 1842-ben magyar nemességet nyert és 1844. november 5-én Verner családi nevét Verneyre változtatta. 1848-ban királyi tanácsosi címre terjesztették fel, amit azonban a későbbi események folytán nem kapott meg.Szentpétery Imre 1935: A bölcsészettudományi kar története 1635-1935 - A királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története 4. Budapest, 349
A jenei ásványtani társaságnak tagja, Győr, Tolna, Esztergom, Zólyom vármegyék, Füss és Bácsa praediumok táblabírája, a jászvárosi és görlici természetvizsgáló-társaságok levelező tagja volt. 1849-ig volt egyetemi tanár, azután nyugalomba vonult és pár év múlva meghalt.
Művei Logica, seu: dianoelogia. Jauruni, 1821 (2. kiadás Uo. 1833., 3. k. Pest, 1835. 4. k. Buda, 1848) Psychologia empirica, Jaurini, 1827 (Ism. Hazai és Külföldi Tudósítások 1828. II. 6. sz. 2. kiadás. Pest, 1835., 3. k. Buda, 1849) Philosophia moralis. Pestini, 1835 Metaphysica, seu gnoseologia. Uo. 1835-38. Két kötet. (2. kiadás. Buda, 1843) Tentamen publicum ex metaphisica. Pestini, 1836. és 1838 Tentamen publicum ex logica et psychologia empirica. Uo. 1838 Ünnepélyes beszéd mellyet a magyar kir. tudomány egyetem ujonnan alakításának LXVII. év fordulati napján 1847. jún. 25. az egyetemi nagy teremben köztetszéssel mondott. Tiszteletük jeléül kiadják a másodévi bölcsészek. Buda, 1847
Irodalom Hazai és Külföldi Tudósítások 1834. I. 24., 1835. I. 8. sz. Jelenkor 1834. 21. sz. Fejér, Georgius, Historia Academiae. Budae, 1835. 169. l. Philosophiai pályamunkák I. 1835. 110. l. Nemzeti Ujság 1842. 96. sz. Wurzbach, Biogr. Lexikon. Wien, 1887., LV. 28. l. Petrik Bibliogr. Illésy-Pettkó, Királyi Könyvek. Bpest, 1895. 231. l.
Források
További információk Andor Csaba: Madách egyetemi évfolyamtársai és tanárai. = Madách Szimpózium IV. Bp., 1997.
Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Magyar teológusok Kategória:Magyar filozófusok Kategória:Magyar rektorok Kategória:1785-ben született személyek Kategória:Az 1850-es években elhunyt személyek Kategória:Besztercebányaiak