Az Elios-ügy vagy Tiborcz-ügy a 2010-es évek magyar politikai életének egyik nagy port kavart korrupciógyanús ügye. Több vidéki városban ugyanaz a cég, az Elios végezte a közvilágítás korszerűsítését, amelynek egyik célja az energiatakarékos, LED alapú utcai lámpák használatára történő váltás, ugyanakkor a projektek végén a lakosság gyakran a közterületek megvilágításának romlását tapasztalta.
A kivitelezés számottevő hányadban az energiahatékonyság növelését segítő Európai Uniós pályázatokon elnyert támogatásokból történt. Magyarországgal szemben több ügyben felmerült a gyanú a pénzek nem megfelelő felhasználására, ezért az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat indított. Ezek egyike lett a 35 közvilágítási projekt.
A pályázatok kiírása Az OLAF a környezet és energia operatív program keretében megvalósított harmincöt közvilágítás-korszerűsítési projektet vizsgált. Ezeket 2009 szeptemberében, illetve 2012 decemberében írták ki épületenergetikai fejlesztések és a közvilágítás korszerűsítésére, valamint 2014 szeptemberében a közvilágítás energiatakarékos átalakítására.
A pályáztatás során felmerült szabálytalanságokról már 2015-ben cikkezett a magyar sajtó, sőt, rendőrségi vizsgálat is indult.
Az OLAF által vizsgált 35 pályázatból 17-nél úgy találták, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál: a 2012-es csomagba tartozó pályázatokat úgy írták ki, hogy a feltételeknek csak az Elios Innovatív Zrt. vagy konzorciuma feleljen meg. Az OLAF szerint ezzel az egész módszerrel eleve baj van, mert a pályázatokat így nem a piaci körülményekre vagy ajánlatokra hivatkozva írták meg, hanem pont fordítva. Minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat.
Műszaki előzmények
Magyarországon a vidéki települések közvilágítási lámpatesteibe az 1960-as és 1970-es években szerelt higanygőzlámpákat és fénycső fényforrásokat az 1990-es évek végétől cserélték le a forgalmasabb közutak mentén a modernebb, tartósabb és kisebb mértékű energiafelhasználást igénylő nátrumlámpákra, a mellékutcákban és az egyéb közterületeken pedig a energiatakarékos fénycsövekre.
A LED-es technológia elterjedését egyebek mellett a folyamatosan csökkenő beruházási költsége, az energiahatékonyság, a tartósságuk és a sokoldalú felhasználhatóságuk indokolja. Az Európai Unió a környezetvédelem érdekében a 2010-es évek elején célul tűzte ki a tagállamok energiagazdálkodásának fejlesztésén belül a közvilágítási hálózataik korszerűsítését.
Az Elios és Tiborcz István
Az Elios Innovatív Zrt. 2009-ben jött létre ES Holding Zrt. néven. 2010-ben E-os Innovatív Zrt.-re, majd 2013-ban az elhíresült Elios Innovatív Zrt.-re változtatta a nevét.
Az alakuláskor a cégnek két tulajdonosa volt: Tiborcz István és egy magyar cég mögé bújtatva egy brit virgin-szigeteki offshore-cég, amit 2009 decemberétől egy ciprusi offshore váltott fel.
2010-től a Közgépen keresztül az akkori kormánypárti Simicska Lajos is jelen volt tulajdonosként a cégben, amiből két évvel később kiszállt, de osztalékot nem vett ki.
A cég egyik alapítója Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István volt, aki egészen 2015 májusáig változó formákban szerepet vállalt a cégben: 2009-ben közvetett tulajdonos volt, egyben aláíró ügyvezető és igazgatósági tag 2010-től már nem volt tulajdonos, de maradt az igazgatóság tagja 2012 júniusától 2014 januárjáig igazgatótanácsi tag 2014 áprilisától ismét közvetett tulajdonos 50 százalékos tulajdonnal 2015. április végén eladta az Elios-beli érdekeltségeit a West Hungária Bau Kft.-nek.
Tevékenység, bevételek A cég az alapítás évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot.
2009-től 2013 végéig összesen 300 millió forint osztalékot termelt a cég, 2014-ben és 2015-ben – tehát már Simicska kilépése után – összesen már majdnem 1,5 milliárd forintot. 2014-ben, amikor Tiborcz István 50 százalékos tulajdonra tett szert az vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket.
Az Elios bevételeinek túlnyomó része (az Átlátszó.hu szerint 84%-a) uniós finanszírozású projektekből származott, fő tevékenységük LED-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése volt. Az első nagy összegű tendert, ami később referenciául is szolgált az Eliosnak, 2010 márciusában nyerte el a Lázár János vezette Hódmezővásárhelyen. „Tiborcz Istvánt ismerem polgármester koromból. (...) Közösen találtuk ki, hogy Hódmezővásárhelyen hogy fogjuk a közvilágítást modernizálni, ami nagyszerű program volt.” – nyilatkozta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2017 novemberében.
Az Elios elleni magyarországi nyomozások
A cég által megnyert közbeszerzések közül többet az a Sistrade Kft. készített elő, melynek tulajdonosa Hamar Endre, Tiborcz István üzlettársa, egy időben az Elios résztulajdonosa volt. Egy közzétett hangfelvétel szerint az Elios már másfél évvel azelőtt feltűnt egy nagy értékű projektben, hogy az arról szóló pályázatot egyáltalán kiírták volna.
Az első feljelentést 2014-ben tették. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen és az OLAF is vizsgálni kezdte a közvilágítás-rekonstrukciókat finanszírozó KEOP 5.5.0/A/12 és KEOP 5.5.0/K/14 programokat, amiket iparági források szerint az Eliosra „írtak ki”. A nyomozás nem talált bűnre utaló nyomot, és 2016-ban lezárták. Ezután kezdett foglalkozni – Jávor Benedek beadványára – az OLAF a kérdéssel, itthon pedig Schiffer András akkori LMP-s képviselő tett újabb feljelentést.
Az OLAF-jelentés Az OLAF 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja Orbán Viktor veje, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios Innovatív Energetikai Zrt. látványos közpénzes tarolása kapcsán.
2018. január 12-én a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF igazságügyi megkeresését, és nyomozást indított az ügyben. 2018. november 6-án a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást. (Ez ismét felveti Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez.)
Az OLAF úgy reagált a magyar rendőrség bejelentésére, hogy az „nem érvényteleníti az OLAF megállapításait és bizonyítékait. Ennek megfelelően később pénzügyi jóvátételt is kérhetnek a tagállamtól.” Más szóval a visszakövetelt 13 milliárd „nem az Eliost és tulajdonosait érinti hátrányosan, hanem a magyar adófizetőket.” Az Európai Számvevőszék eközben az OLAF jogköreinek bővítését kéri, hogy az Európai Ügyészségből kimaradó országok se úszhassák meg büntetlenül a korrupciót.
A közvilágítás ügyében Siófok városa is érintett volt. A nyomozás lezárása után a polgármester úgy nyilatkozott, hogy a rendőrség semmilyen papírt nem kért tőle. Hódmezővásárhely is érintett volt, de őket sem kereste meg a rendőrség. Ezek után felmerül a kérdés, mit vizsgált a rendőrség, és milyen alapon hozta meg a döntését.
Még a nyomozás megszüntetése előtt a váci közvilágítás ügyét leválasztották a „nagy ügyről”, így azt tovább vizsgálják, bár ennek híre csak utóbb jutott el a médiába.
Tájékoztatás Az OLAF folyamatban levő ügyben nem hoz nyilvánosságra adatokat, csak az érintett kormánynak küldi el a jelentését, a 24.hu internetes újságnak viszont sikerült megszereznie a jelentést.
Az ügyről sem a kormány, sem a Fidesz nem hajlandó a közvéleményt tájékoztatni. Ehelyett a párt frakcióvezetője, Gulyás Gergely levélben utasította fideszes politikustársait (elsősorban az egyéni választókerületekben induló képviselőjelölteket), hogy mit kommunikáljanak, ha kérdéseket kapnak az üggyel kapcsolatban.
Miután a közszolgálati tévé 2018. november 12-ig egyetlen szót sem ejtett az Elios-ügyről, ezért Hadházy Ákos független képviselő tüntetést hirdetett december 9-ére a Kunigunda utcai tévé-székház elé.
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Magyarország politikai élete Kategória:Pénzügyi botrányok