A túlmunka a teljes napi munkaidőn felüli végzett munka, beleértve a nem munkanapon végzett munkát is.

Munkanapok: általában a hétfő-péntek közötti napok. Egyenlőtlen munkarendben a munkáltató másképp szabályozhatja a munkanapokat, a kormány pedig (keddre vagy csütörtökre eső állami ünnep esetén) munkanap-cserét írhat elő.

Teljes napi munkaidő: általában 8,92. § (1) legfeljebb 12 óra,92. § (2) de ennél kevesebb is lehet (bizonyos munkakörökben92. § (4) vagy részmunkaidőben92. § (5)). 8 óránál hosszabb napi munkaidő tipikusan ügyeleti rendben dolgozóknál fordul elő. Ilyenkor nem jár túlmunkadíj a 8 óránál hosszabb munkanapokra.

A munkáltatónak a feladatkörébe tartozó tevékenységeket úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállalók ezeket a tevékenységeket a munkarend szerint beosztott munkaidejükben elvégezhessék. Átmeneti időszakban, rendkívüli gazdasági illetve egyéb körülmények az ezt meghaladó időtartamú munkavégzést is szükségessé tehetik.

Fogalmak Általános munkarend A munkaidő-beosztás szabályait a munkaadó állapítja meg,96. § (1) de átengedheti a munkavállalónak is (kötetlen munkarend96. § (2)).

Általános munkarend hétfőtől péntekig tart, a munkaidő hossza csak a hét napjától függ (a közigazgatásban pl. pénteken rövidebb, amit az előző négy napon ledolgoznak).97. § (2) Általános munkarend a kötetlen munkarend is.

Egyenlőtlen munkarend Az általános munkarendtől eltérés az egyenlőtlen munkarend, ami kétféle lehet: munkaidőkeret: szombat/vasárnap is kell dolgozni, ügyeleti rend (is) van elszámolási időszak: idényjellegű munkák, pl. a mezőgazdaságban nyáron több, télen kevesebb munkaidő.

A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy héttel korábban közli,97. § (4) és legkésőbb a munkap előtt négy nappal módosíthatja.97. § (5)

A munkaidőkeret hossza 4,94. § (1) bizonyos munkakörökben 6 hónap.94. § (2) A kollektív szerződés lehetővé tehet akár 3 éves munkaidőkeretet is,94. § (3) mely a kollektív szerződés megszűnése után is érvényben marad (amíg az időkeret véget nem ér).

Rendkívüli munkaidő Rendkívüli munkaidő (a köznyelvben túlóra) az általános munkarendtől, a munkaidő-beosztástól vagy a munkaidőkerettől eltérő munkaidő, továbbá az ügyelet.107. §

Munkaidőkorlátok A korlátok szempontjából nincs különbség az egyenlőtlen munkarendben és rendkívüli munkavégzésben keletkezett túlmunka között: a kettő összege számít.

Napi korlátok A napi munkaidő nem lehet 4 óránál kevesebb99. § (1) és 12 óránál több,99. § (2) a) a heti munkaidő pedig legfeljebb 48 óra lehet.99. § (2) b) Készenléti munkakörben a napi munkaidő akár 24 óra is lehet, a heti legfeljebb 72 óra.92. § (2) a) és 99. § (3) a)

Éves korlátok Naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el,109. § (1) kivéve, ha a munkáltató írásban megállapodott a munkavállalóval további, legfeljebb 150 óra önként vállalt túlmunkában.109. § (2) A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.

A fentieket arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony év közben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre.109. § (1)

A kifizetés ideje A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőt legkésőbb a következő hónap végéig ki kell adni. A bér kifizetéséről a törvény külön nem rendelkezik, vagyis a rendkívüli munkaidőért járó bért is a szokásos bérfizetési napon kell kifizetni.

Az egyenlőtlen munkarendben (munkaidőkeretben vagy elszámolási időben) dolgozók túlmunkájának a mértéke az időszak elteltével derül csak ki, így kifizetni is csak azután lehet. Szabadidőt kiadni természetesen lehet korábban is, a megfelelő beosztással.

A rendkívüli munkavégzés szabályai Kivételes esetben a munkáltató a munkavállalót rendkívüli munkaidőben való munkavégzésre kötelezheti („túlóra”). Rendkívüli munkaidőben való munkavégzésnek kell tekinteni a napi munkaidőt meghaladó idejű munkavégzést, a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzést, továbbá a meghatározott helyen és ideig való készenlétet.

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.108. § (1) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el.

Rendkívüli munkaidő csak az aznapra munkára beosztott számára rendelhető el. A rendkívüli munkaidőre is vonatkoznak a munkaidőkorlátok.

Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.108. § (2)

A túlmunka szabályainak módosulása 2019. január 1-től A Munka Törvénykönyve több ponton módosult 2019. január 1-től. Ezek közül kettő komoly felháborodást okozott: az „önként vállalt túlmunka” fogalmának létrehozása. Korábban önkéntes alapon sem lehetett túllépni az évi 250 órás túlmunkát. nőtt a munkaidőkeret lehetséges hossza a korábbi 1 évről 3 évre, feltéve, hogy a kollektív szerződés ezt lehetővé teszi.

A törvénynek már a parlamenti tárgyalása is viharos volt, a 2018. december 12-i elfogadása után pedig tüntetés-sorozat kezdődött, mely e szócikk írásakor2019. január 7. még tart.

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek Munkaidő

Kategória:Munkajog