A digitális könyvtár digitális objektumok, dokumentumok rendezett gyűjteménye,Pérez Alarcón, Adoració (1999). Biblioteca digital. Anuari de Biblioteconomia, Documentació i Informació (BIBLIODOC 1999), pp. 75-88. Consultado el 26 de marzo de 2014. amely a szerzői jogok tiszteletben tartásával igyekszik megőrizni és konzerválni a tartalmakat. Tramullas definíciója szerint: " A digitális könyvtár egy technikai eszközökkel fenntartott szisztéma, amely segítségével a digitalizált információ hozzáférhető és átadható, a gyűjteményt struktúrába rendezi, ezáltal kínálva minőségi, interaktív szolgáltatást a végfelhasználó számára."Tramullas, Jesús (2002). «Propuestas de concepto y definición de la biblioteca digital.». III Jornadas de Bibliotecas Digitales JBIDI. San Lorenzo del Escorial.(Univ. Politécnica de Madrid). Ez számítástechnikai, digitális dokumentumokat feltételez, amelyek különböző internetes szolgáltatásokat igénybe vevő kommunikációs eszközökkel érhetőek el.
A digitális könyvtár koncepciójában hangsúlyos szerepet kap az informatika és a telekommunikáció integrálása. A szolgáltatott információ elsősorban PDF, DOC, JPG, BMP és MP3 formátumban elérhető, de találkozni egyéb formákkal is.
A digitális könyvtár egy információs tárhely az új generáció számára és az új technológiákon alapszik. A különbség csupán annyi, hogy míg a korábbiak mechanikus eljárásokon alapultak, az új rendszer automatizált, és ami pedig a legfontosabb, hogy távolról, internetes úton férhető hozzá az év 365 napján. Mindezek mellett megfelel az ISO szabványnak, illetve tiszteletben tartja a szerzői jogot és a szabadalmi és védjegyekre vonatkozó törvényeket.
Karakterisztika Ahhoz, hogy digitális könyvtárról beszélhessünk, szükség van van arra, hogy az információ rendelkezésre álljon függetlenül a tartózkodási helytől vagy attól, hogy ki felelős a feldolgozásért és tárolásért. A digitális könyvtárat alkotó anyagok lehetnek: könyvek, folyóiratok, kéziratok, hangfájlok, levelek, rajzok, térképek, fényképek vagy egyéb dokumentumok.
A digitális könyvtárnak 3 általános jellemzője van:Marcum, Deanne (2005). «La Biblioteca Digital: Requisitos». Boletín de la Asociación Andaluza de Bibliotecarios (Año nº 20, Nº 79, 2005): 57-68. Consultado el 26 de marzo de 2014.
A kutatás, a tanítás és a tanulás fontos forrásait tartalmazó globális gyűjtemény. Könnyű hozzáférést biztosít minden felhasználónak, a kezdőknek, a haladóknak és a szakembereknek egyaránt. Olyan szakembereket kell szervezni a kezeléséhez és fenntartásához, akik az "intellektuális és kulturális örökség adminisztrátorainak" számítanak.
A könyvtár koncepciója térben és időben is érvényesül. A digitális - ebben a kontextusban - a könyvtár időbeli és térbeli viszonylagosságát jelzi, mivel a funkcionális korlátait nem a földrajzi helyzete szabja meg, az időbeli elérhetősége pedig a felhasználó igényeihez igazodik.
A digitális könyvtárak a legösszetettebb információs rendszerek közé tartoznak a multidiszciplinaritásukBrito Neves, Dulce Amelia de (2007). Biblioteca digital una convergencia multidisciplinar. http://dialnet.unirioja.es/servlet/articulo?codigo=2534264. pp. 575-580. . szempontjából, vagyis a fejlesztésükért számos könyvtáros, informatikus, elektronikai mérnök és tudós dolgozik aktívan.
Fontos fejlesztési szempontok:Tramullas, Jesús (2004). «Bibliotecas digitales: una revisión de conceptos y técnicas». Bibliodocencia, 1, 2, pp. 26-31.Hípola, Pedro; Benjamín Vargas-Quesada, José Antonio Senso Ruiz (abril de 2000). «Bibliotecas digitales: situación actual y problemas». El profesional de la Información. Vol. 9 (Nº 4, 2000): 4-13. Consultado el 26 de marzo de 2014.
A szerzői jogok és a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok alapvető fontosságúak a digitális könyvtár létrehozása és védelme szempontjából, és általában a fejlődés legnagyobb akadályai. A metaadatok (adatok az adatokról) nagy jelentőséggel bírnak az információk keresésének és visszakeresésének megkönnyítésében, hiszen hatékony és pontos keresést tesznek lehetővé. Több metaadatrendszer létezik, köztük a Dublin Core. A digitális könyvtárak fejlesztése során a nyílt forráskódú formátumokat (SGML, HTML, XML stb.) érdemes előnyben részesíteni, amelyek könnyebben manipulálhatók vagy esetleg néhány nehezebben módosítható formátumot, mint például a PDF stb.Pérez Alarcón, Adoració. «La biblioteca digital». Consultado el 26 de marzo de 2014.
Összefoglalva, a digitális könyvtár egy olyan koncepció, amely a hálózatba szervezés fontosságát hangsúlyozza, valamint felhasználja az internet nyújtotta előnyöket, mint az aszinkronizmus és a hipermedialitás. Ez egy megosztott tér, amely megőrzi a dokumentumok rendszerezett gyűjteményének sajátos funkcióit, de az információs és kommunikációs technológiák által növeli a kínált rugalmasságot. Ezért egy integráló koncepció, amely magában foglalja mind a hagyományos könyvtárat, mind az elektronikus könyvtárat.
Története Történelmi szempontból a könyvtár végigkísérte a technológiák fejlődését. Az ókorban az első könyvtárak gyűjteményei agyagtáblákból, majd az ókori Egyiptomból, Görögországból és Rómából származó papirusztekercsekből álltak össze. A középkorban megjelent a pergamen, amelyet egészen a 15. századig, a nyomtatás megjelenéséig használtak. A nyomtatott könyvek megnövekedett előállítása lehetővé tette a nyilvános könyvtárak megjelenését, azzal a céllal, hogy az olvasást az egész társadalom számára elérhetővé tegyék.
A 20. század végén a technológia alakulása és az internet elterjedése elektronikus, virtuális és digitális könyvtárak megjelenéséhez vezetett. Bár ezeket a kifejezéseket gyakran használják felcserélhetően, nem szabad összekeverni őket.
A könyvtárak fajtáiHípola, Pedro; Benjamín Vargas-Quesada, José Antonio Senso Ruiz (abril de 2000). «Bibliotecas digitales: situación actual y problemas». El profesional de la información. vol. 9 (nº 4).
Hagyományos könyvtár: A hagyományos vagy klasszikus könyvtár definíciója, ahogyan a neve is jelzi, olyan könyvtárakat foglal magába, amelyek nem, vagy minimálisan élnek az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával. Itt a hozzáférés papíralapú katalóguson, bibliográfiai referenciákon keresztül történik. Elektronikus könyvtár: Ez az, amely lehetővé teszi az információs bankok elektronikus formában történő elérését, a hagyományos könyvtárak automatizált katalógusainak segítségével. Így a felhasználók képesek reprodukálni a nyomtatott dokumentumot. Van egy olyan fizikai hely, ahol a felhasználók hozzáférhetnek a nyomtatott és a digitális forrásokhoz. Jellemző az információkeresési rendszer automatizálása. Ez nem kifejezetten elektronikus, inkább egy számítógépes vagy automatizált könyvtárnak felelne meg. Hibrid könyvtár: Ez a könyvtár az átmeneti időszakban született, amikor a digitális könyvtár alakulóban volt. Itt a nyomtatott és a digitális formátum együtt létezik, ezért lehetnek hagyományos és digitális szolgáltatások. Fenntartja a fizikai teret, anélkül, hogy megváltoztatta volna a könyvtár szerkezetét. Jelenleg sok könyvtár számítana hibridnek, amelyek gyűjteményekkel és hagyományos szolgáltatásokkal rendelkeznek, illetve gyűjteményük egy része digitális formában elérhető. A hibrid könyvtár fogalma a kilencvenes évek végén jelent meg, azonban teljesen elhasználódott, mára megértették, hogy a könyvtárak evolúciója már beépítette ezt a modellt.Rusbridge, Chris (1998). «Towards the hybrid library». D-Lib Magazine, July/August 1998. Digitális könyvtár: A digitális könyvtár olyan beolvasott dokumentumok szervezett készlete, amelyek papíron eredetiek, és amelyek a beolvasási folyamat (digitalizálás) révén érik el digitális formájukat. Ez egy olyan könyvtár, amelyben a források jelentős része digitális formában érhető el számítógépeken keresztül. Számítástechnikai hálózaton keresztül nyújtják szolgáltatásaikat, függetlenül attól, hogy privát, vagy nyilvános hozzáférésű, mint például az internet. A digitális könyvtárak egy adott tárgyhoz vagy szakterülethez specializálódott gyűjteményekből állnak, és egy adott közösség felhasználóinak figyelembe vételével tervezik, függetlenül attól, hogy a hálózathoz csatlakozó felhasználók hozzáférhetnek-e. A legtöbb esetben az eredeti dokumentum papíron nem fontos, mert a felhasználónak a rendszerrel (könyvtár) való kölcsönhatása hálózatokon keresztül történik, és nem fizikailag. Egy digitális könyvtárban az információs erőforrások a hálózat különböző részein eloszthatók, de emellett gyakran fizikailag is fellelhetőek. A szolgáltatások egy adott intézményre jellemző terület szerint alakulnak, amely a meglévő nyomtatott, de digitalizált gyűjteményen alapszik. Virtuális könyvtár: A virtuális könyvtár elektronikus adatokat gyűjt, rendszerezi és felajánlja az olvasónak. A virtuális könyvtár minden szükséges, sokszor hagyományosnak számító szolgáltatást távolról tesz elérhetővé a felhasználóknak. Megfelel az információs és kommunikációs igényeknek; a fizikai tér nem szükséges ahhoz, hogy naprakész gyűjteményt tartsanak fenn széles, tematikus lefedettséggel. Az interneten keresztül elérhető, fizikailag nem létezik, nincs nyomtatott gyűjteménye vagy épülete, gyűjteményét a digitalizált dokumentumok és a webhelyek tartalmai teszik ki.
Röviden, elektronikus könyvtárakról beszélhetünk, amikor egyes folyamatok és szolgáltatások automatizáltak, digitális könyvtárakról, amikor az állományt digitális formában is elérhetővé teszik. A virtuális könyvtár fogalma akkor értelmezhető, amikor a gyűjtemények és a könyvtári szolgáltatások különböző formákban integrálódnak egy hálózati térbe.
A digitális könyvtárak értéke a tartalmuk minőségétől és a tárolt adatokhoz való hozzáféréstől, valamint a szervezeti és irányítási rendszertől függ. Ehhez fontos a informatikusok, könyvtárosok, mérnökök és tudósok közötti együttműködés a digitális könyvtárak tervezésében. Az Európai Bizottság támogatja az ilyen projekteket a Delos által (Digitális könyvtár munkacsoport, Digital library working group). A digitális könyvtárak közös összefogása az ERCIM (European Research Consortium for Informatics and Mathematics) és az IFLA információkat gyűjt (tanulmányokat és projekteket támogat) a digitális könyvtár működéséről, fejlesztési céllal. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa és az UNESCO által létrehozott, 2009. április 21-én megnyitott Digitális Világkönyvtár (World Digital Library) nemzetközi digitális könyvtárként szolgál. Ez a digitalizált erőforrások széles körű gyűjteménye, amelyhez minden felhasználó hozzáférhet.
A digitális könyvtár magába foglal olyan elemeket, amely teljesen megkülönbözteti más könyvtáraktól. Egyes szerzők megfigyelték a digitális könyvtár alapvető elemeit. Salarelli kijelenti, hogy a digitális könyvtárhoz való hozzáférés két elemre épül: a technológia, amely megfelel a digitális gyűjteményhez szükséges infrastruktúrának és a dokumentumok szervezése.Véleménye szerint a digitális könyvtári szolgáltatások modellje ideális és készen áll, ha: a) technológiai infrastruktúra rendelkezésre áll; b) együttműködnek a digitális gyűjtemény létrehozásában, c) nem szükséges külön közvetítés a résztvevők között.
Előnyök és hátrányokNatalia Arroyo Vázquez y José A. Merlo Vega (9 de mayo de 2007). «La biblioteca como usuaria de la web 2.0». Gestión del repositorio documental de la universidad de salamanca. Consultado el 8 de noviembre de 2017. Előnyök:
Elérhető a nap 24 órájában, az év 365 napján. A túlnyomó többség ingyenes vagy jóval alacsonyabb költséggel szerezheti meg így a könyveket, mint fizikai formában. Minden anyag elérhető anélkül, hogy megsértenénk a szerzői jogokat. Olyan eszközökkel rendelkezik a kereséshez, összehasonlításhoz, másoláshoz, kiemeléshez, amelyeket a hagyományos eszközökkel nehéz elérni. Több platformról (PC, tablet, okostelefon) elérhető bárhol és bármikor. Gyakran frissítik, aktualizálják a gyűjtemény anyagát
Hátrányok:
A hiteles információkat nehezebb kiszűrni, ellenőrizni