Ini (Ini Sziésze Meriamon, uralkodói nevén Menheperré) az ókori egyiptomi uralkodó, aki Thébát és környékét kormányozta az i. e. 8. században, a XXIII. dinasztia utolsó uralkodóját, Rudamont követően. (Léteznek olyan elképzelések is, miszerint Rudamon után egy gyengén dokumentált VII. Sesonk nevű fáraó uralkodott, és csak az után jöhetett Ini időszaka.)
Említései Menheperré Ini valószínűleg Rudamont követte Thébában, de nem volt tagja a XXIII. dinasztiának, amelyhez elődje tartozott, és a dinasztia uralkodóival ellentétben csak helyi uralkodó volt, aki Thébát kormányozta a Rudamon halála utáni 4–5 évben vagy valamivel tovább. Létezésére először 1979-ben derült fény, amikor Helen Jacquet-Gordon publikálta az Ini 5. évére datált graffitót, amelyet a karnaki Honszu-templomban találtak.H. Jacquet Gordon, "Deux graffiti d'époque libyenne sur le toit du Temple de Khonsu à Karnak" in Hommages à la memoire de Serge Sauneron, 1927-1976, (Cairo: 1979) pp.169-74
Uralkodói neve, a Menheperré korábban nem volt ismert; maradtak fenn ugyan ezzel a névvel ellátott leletek, de ezeket a XXV. dinasztia fáraójának, a núbiai Piyének tulajdonították. Ininek 1989 előtt csak három említése volt ismert: A Honszu-templom tetején lévő, 11. számú graffito (AEB 79244), melyet egy bizonyos Ini Sziésze Meriamon 5. évére, semu évszak 3. havának 10. napjára datáltak; Bronz plakett, ma a Durhami Egyetem gyűjteményében (N 2186); ezen maradt fenn személyneve, Ini; Egy abüdoszi cserépdarab.
1989-ben Jean Yoyotte publikált egy tanulmányt Ini uralkodásáról, ebben kifejtette, hogy a három leleten említett Ini fáraó valószínűleg ugyanaz a személy lehet – aki H. Jacquet-Gordon szerint i. e. 780/770 vagy 753/743 körül léphetett trónra –, emellett két további, korábban Piyének tulajdonított leletet is neki tulajdonít: a Louvre C100-as sztélét és egy Kairóban őrzött kalcit edényt (CG 18498), melyeken egy Menheperré nevű uralkodó szerepel.Jean Yoyotte, 'Pharaon Iny, un Roi mystèrieux du VIIIe siècle avant J.-C.', CRIPEL 11(1989), pp.113-131 A sztélén fennmaradt töredékes név jobban kiegészíthető Ini nevére, mint Piyéére. Ezt ma a legtöbb egyiptológus elfogadja.J. von Beckerath, Handbuch der Ägyptischen Königsnamen, Verlag Philipp von Zabern, MÄS 49, 1999. pp.196-197 Az ellen, hogy a Menheperré Piye uralkodói neve lenne, az is szól, hogy a núbiai királynak már így is két uralkodói neve is ismert (Uszermaatré és Szenoferré).
Init valószínűleg akkor mozdíthatták el pozíciójából, amikor Piye – uralkodásának 20. évében – meghódította Egyiptomot, nem ábrázolják ugyanis a 21. évben keletkezett győzelmi sztélén. Ez azonban nem teljesen bizonyított, mert elképzelhető, hogy Piye megengedte, hogy Ini az ő vazallusaként hatalmon maradjon Thébában. Erre bizonyíték a Louvre C100 sztélé is, amely Kenneth Kitchen szerint stílusa alapján a núbiai kor elejére datálható.K.A. Kitchen, The Third Intermediate Period in Egypt (c.1100–650 BC), 3rd ed. Warminster: Aris & Phillips Limited, 1996. p.137 A sztélén azonban Ini nevét mindhárom helyen kivakarták, és a király alakjában is kárt tettek, ami arra utal, Piye utódja, Sabaka eltávolította Init és el akarta törölni emlékét.Yoyotte, p.122 Ez arra utalhat, hogy a Honszu-templomban lévő graffito nem sokkal azelőtt készült, hogy Egyiptomot teljes egészében elfoglalták volna a núbiaiak Sabaka alatt, aki nem tűrte, hogy egy ilyen jelentős városban, mint Théba, őslakos egyiptomi uralkodó legyen hatalmon, aki veszélyt jelenthet a núbiai dinasztia uralmára.
Ini lánya lehetett Mutirdisz hercegnő, Hathor és Mut thébai főpapnője, a thébai TT410 sír tulajdonosa, akit korábban Piye lányának tartottak.
Név, titulatúra
Jegyzetek
Fordítás
Külső hivatkozások Helen Jacquet-Gordon: The Graffiti on the Khonsu Temple Roof at Karnak: A Manifestation of Personal Piety p.79-80
Kategória:Fáraók Kategória:XXIII. dinasztia