Pécs jelenlegi címere megegyezik Pécs város 1780-ban, szabad királyi várossá váláskor a szabadalomlevélben található címerrel.
bélyegkép|jobbra|Pécs város nagycímere
Története
A város első ismert pecsétje 1445-ből származik. Ezen egy kaputorony található, felette két kulcs. Körben a felirat: Sigillum Civitatis Quinque Ecclesiensis. A dokumentumot, melyen ez a pecsét található, a bécsi levéltárban őrzik. Feltehetően ezt a pecsétet használta a város az oszmánok 1543-as bevonulásáig.
A következő ismeretes pecsét 1605-ből származik, a város Rátky Menyhért részére írt levélen megörökítve. Ezen a pecséten szintén egy vár található, ám a korábbi sematikussal ellentétben ez a pécsi vár déli távlati nézetből – ez egyben a pécsi vár legrégebbi fennmaradt, hitelesnek tekinthető ábrázolása. A várkapu felett háromszög található. A pajzs felső részén 4 torony (azaz feltehetően a székesegyház), felette keresztbe tett kulcsok. A pajzs körül szalag található, rajta a Sigillum Civitatis Quinque Ecclesiensis felirat.
A 17-18. századból több igen hasonló pecsét is fennmaradt (1691-es, 1705-es, illetve 1505-ös évszámmal ellátott pecsétek is előkerültek, utóbbi feltehetően 1732 és 1779 között volt használatban). Mind címerül a négy tornyú székesegyházat ábrázolja. 1505-ös dátummal ellátott pecsétek mellett a hozzájuk használt ezüst ill. réz pecsétnyomó is fennmaradt a püspöki levéltárban.
Felirata Sigillum Minus Civitatis Quinque Ecclesiensis, Sigillum Maius Civitatis Quinque Ecclesiensis, vagy Sigillum Civitatis Quinque Ecclesiensis volt. Az 1505-ös évszám használatára feltételezések szerint azért volt szükség, hogy a város a pecsét használatával bizonyítsa és tudatosítsa a II. Ulászlótól kapott kiváltságokat, miután 1703-ban elvesztette szabad királyi város státuszát, és visszaállította a püspökség földesúri jogait.
Az 1780-as címer
Az 1780. évben Mária Terézia által adományozott, szabad királyi városi státuszt biztosító szabadalomlevél közepén lévő címer, két változatban – címerpajzs és a nagycímer – használható.
Pécs szocialista címere
1974 és 1989 között – a szocialista gyakorlatnak megfelelően – Pécs városának antiheraldikus címere volt. A címerpajzs felső, arany (vagy narancs) színű, bástyára emlékeztető része a város múltját jelképezi, a középső mélykék (ultramarin) rész a műemlékekre utal, formájában a dzsámi vehető ki (félköríves alak tetején félholddal). A címer alsó részének fekete félköríves része a bányászatot, a benne szereplő vörös kalapács az ipart, a kalapácson keresztbe rakott könyv a tudományt jelképezte. A felső arany részben bal (heraldikailag jobb) oldalon a kor szokásainak megfelelően vörös csillag kapott helyet.
A címert 1968-ban tervezte Szabó Alajos grafikus. Ekkor új zászlóra vonatkozó tervek is megjelentek, melynek színei kék-sárga-fekete voltak.
A város új zászlója halványkék volt, benne a címerrel és a város nevével, amely mélykék színű volt és végig nagybetűkkel szerepelt.
Érdekesség, hogy a Sopianae cigaretta 1973-as megjelenése óta, tehát a kommunista időkben is az 1780-as címerpecsét kiscímerét szerepeltette dobozain, és nem az antiheraldikus szocialista címert.
Pécs jelenlegi címere
A városi tanács 1989 májusi ülésén a címerbizottság az 1780-as barokk címer visszaállítását javasolta. A címer visszaállítását a szeptember 14-i ülésen fogadták el.
A rendszerváltás után Pécs város címerének és zászlajának használatáról a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/1991. (X. 5.) önkormányzati rendelete a város címeréről és zászlójáról határozott (melyet 1999-ben a 23/1999. (IV. 30.) önkormányzati rendelet, majd 2012-ben a jelenleg is hatályos 57/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendelet váltott. A rendelet az 1780-ban készült címert állítja vissza a város címereként és pecsétjeként. A rendelet a nagycímer használatát, illetve (monokróm, illetve kék-sárga-fehér színben) a címerpajzs használatát szabályozza.
A város zászlója kék-sárga 2:3 méretarányú, fekvő (vagy álló) téglalap alakú, amelynek középső részén helyezkedik el a város címere.
A jelenlegi címer változatai
Kiscímer: Csak a pajzsot tartalmazza a városrajzzal, a csillaggal, a holddal és a felső részén a királyi monogramokkal. Középcímer: A pajzson kívül a tetején szereplő koronát és a két pajzstartó nőalakot is ábrázolja a lábaiknál fekvő állatokkal, és a pajzs alatt az 1780-as évszámmal. Ennek a változatnak van egy nem színhelyes formája is, amelyen a középső hegy zöld helyett ezüsttel van ábrázolva, és a nőalakok ruházatának színe is eltérő. Nagycímer: A középcímer sötétzöld háttér előtt, amelyet egy kerek karima vesz körül, amin a körben a következő felirat olvasható: SIGILL(UM) LIBER(AE) ET REG(IAEQUE) CIVITATIS QUINQUE ECCLESIEN(SIS). (Egyes szavak nem fértek el teljes hosszukban a karimán, a zárójelben szereplő szórészletek, azok amelyek kimaradtak, a szavak egy ponttal rövidítve vannak.) Ez a címerváltozat szerepel a város zászlaján is.
Galéria
Jegyzetek
Cimer Kategória:Magyarországi települések címerei