Heltai Andor, Heltai András Andor, 1902-ig HellerAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 136680/1902. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 865. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 18. oldal 33. sor (Szamosújvár, 1892. május 13. – Budapest, XII. kerület, 1973. november 26.)Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 3624/1973. folyószáma alatt. magyar színész.
Életútja
Atyja Heltai Nándor színész, az Országos Színészegyesület Irodalmi Ügynökségének igazgatója, anyja Várady Rózsa színésznő volt. Már kisgyermekkorában megmutatkozott benne színészi tehetsége. Sok gyermekszerepet eljátszott, mint a Rip van Winklében a kis Alicet és később Adrient, a Katona történetében a kis leányt, a Lowoodi árvában szintén a kis leányt, a Sasokban a kis inasgyereket, a Vigécekben a suszterinast, A cigánybáróban pedig az a kis cigánygyerek volt, aki a Zsupántól ellopja a pénzes zacskókat.
Tanulmányait a székelyudvarhelyi gimnáziumban kezdte, később Budapesten érettségizett. Egy évig jogászkodott, azután beiratkozott az Országos Színészegyesület színiiskolájába. Itt csak egy évet töltött és elszerződött Mezei Kálmán társulatához (Sátoraljaújhely, Eperjes, stb.). Egy évi működése után kitört az első világháború és bevonult katonának. A zuravno-molodincei ütközetben orosz hadifogságba esett. Három és fél évet sínylődött hadifogságban, mígnem 1918 augusztusában sikerült végre hazaszöknie.
Színészi működését Budapesten folytatta a Várszínházban, Komjáthy János igazgatása alatt, onnan Debrecenbe szerződött Kardoss Géza igazgatóhoz. Azután ismét Budapesten a Művész Színpadnak, a Blaha Lujza Színháznak és az Andrássy úti Színháznak volt tagja. 1928-ban a berlini UFA filmgyár Magyar Rapszódia című filmjében szerepelt. 1930-ban a Bethlen téri Színpad, 1932-ben a Révay utcai Pesti Színház, 1945 után a Fővárosi Operettszínház tagja volt.
Magánélete 1934. július 7-én Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette a nála 15 évvel fiatalabb Stephány Erzsébet Xavér Rózsát,A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 814/1934. folyószáma alatt. akitől 1938-ban elvált.A budapesti kir. tszék. 35594/1938/3. sz. ítélete. 1943-ban Kubicsek Etelkával kötött házasságot Budapesten, a Terézvárosban.
Főbb színházi szerepei
Mérő (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő) Főpincér (Kemény Egon: Valahol Délen) Phylocomus (Jacques Offenbach: Szép Heléna) Öreg vadász (Miljutyin: Nyugtalan boldogság) Fogadós (Kerekes János: Kard és szerelem)
Filmszerepei Csókolj meg, édes! - Hány óra Zsuzsi? című epizód (1932) - cigányprímás A sárga csikó (1936) - cigányprímás Mária nővér (1936) - cigányprímás Torockói menyasszony (1937) - klarinétos cigányzenész A férfi mind őrült (1937) - cigányzenekar tagja Viki (1937) - Marci, prímás Hotel Kikelet (1937) - cigányzenész Mámi (1937) - cigányzenész A Noszty fiú esete Tóth Marival (1937, magyar-német-osztrák) - cigányprímás Fehérvári huszárok (1938) - cigányzenész Magyar feltámadás (1938-39) Dankó Pista (1940) - kocsmai cigányzenész Rózsafabot (1940)
Jegyzetek
Források Magyar színházművészeti lexikon Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) Hangosfilm
További információk Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930.
Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1973-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar színészek Kategória:Szamosújváriak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar némafilmszínészek Kategória:Magyar hadifoglyok az első világháborúban