250px|bélyegkép|jobbra|250px|A Soros ellenes kampány Ne hagyjuk szó nélkül című kormányzati propagandakiadványa, amely nagyrészt Soros Györgynek angolul megjelent „A menekültügyi rendszer újjáépítése” (Rebuilding the Asylum System) című tervezetét tartalmazza magyar nyelven jobbra|bélyegkép|250px|A fiktív Soros-tervvel riogató, Nemzeti konzultációt hirdető propagandaplakátok a Fejér megyei Zichyújfaluban
A Soros-terv a magyarországi közéletben egy politikai narratíva összefoglaló elnevezése, amely szerint Soros György egy civilekből és nemzetközi szervezetekből álló hálózatot (Open Society Foundations) pénzel nem titkoltan többek között azért, hogy Magyarországon és egész Európában muszlim, észak-afrikai és közel-keleti bevándorlók tömeges betelepítését segítse elő és ez Magyarország számára nem kívánatos.Magyarország sosem lesz bevándorlóország, Miniszterelnök.hu
A fogalom és a vele kapcsolatos politikai vita alapját az szolgáltatta, hogy Soros György A menekültügyi rendszer újjáépítése címen 2015-ben egy blogbejegyzést tett közzé, amelyben részletesen kifejtette azt a véleményét, hogy a menekültválság kezelésére átfogó tervre van szükség.Rebuilding the Asylum System A 24.hu hat pontban foglalta össze a Soros György írását. A hatodik pont a 24.hu összefoglalásában szó szerint így szól:Az évente több mint egymillió menekült letelepítése érdekében az EU-nak mozgósítania kell az NGO-kat, az egyházakat és a vállalkozásokat is, hogy támogassák az ügyet. Ehhez nem csupán megfelelő finanszírozásra lesz szükség, de a szponzorok és a migránsok összekötéséhez a humán- és it-kapacitásokat is bővíteni kell.
Soros Györgynek erre a véleményére építve a fogalmat a harmadik Orbán-kormány vezette be a köztudatba, és az európai migrációs válság során gyakran a kormány menekültpolitikáját kritizálók hiteltelenítésére használta fel, továbbá ezzel indokolta a menekültek jogait védő szervezetek működését korlátozó Stop Soros törvénycsomagot, illetve kérdőjelezte meg a kormányt érő belső és nemzetközi kritikák (például a Sargentini-jelentés) hitelességét.
Soros az Egyesült Államokban a Demokrata Párt egyik jelentősebb támogatójaként, különféle liberális, kisebbségvédő és egyéb emberi jogi szervezetek támogatójaként, a globális nyitott társadalom megvalósítása érdekében tevékenykedő aktivistaként a jobboldali mozgalmakkal, pártokkal, kormányokkal kölcsönösen barátságtalan viszonyban volt.
Az Orbán-kormánypárti körökön kívül a Soros-tervet többnyire összeesküvés-elméletnek tekintik, amelynek elemeit professzionális, külföldi kampányguruk állították össze, tudatosan az emberek irracionális félelmeire alapozva.
A Soros-terv annak a több mint 600 hasonló szóöszetételnek az egyike, amelyek a magyar médiában 2015 után keletkeztek, leginkább a Soros-ellenes kormányzat kampány termékeként vagy annak hatására. Ezeket 2023 nyarán szótár formájában is kiadták.Sajó Dávid: Elkészült a Soros-szótár, és ez nem vicc (Telex.hu, 2023. július 10.)
A Soros-terv az Orbán-kormány megfogalmazásában A Kormányzati Tájékoztatási Központ összefoglalója 2017 szeptemberének végén közérdekűadat-igénylést nyújtott be az LMP-s Szél Bernadett a kormánynak, hogy kikérje a Soros-tervet, hogy megtudja, mire hivatkozva hirdette meg az újabb nemzeti konzultációt a kormány. Szinte napra pontosan egy hónappal később az ellenzéki politikus megkapta a választ az igénylésre, amiben egy viszonylag tömör összefoglalót olvashatunk a Soros-terv kormány általi értelmezéséről.
Az írás felhívja a figyelmet arra, hogy Soros az általa készített, több formában is nyilvánosságra hozott javaslatcsomagot maga is tervnek nevezi, és a következő elemeket tartalmazza:
1 millió bevándorló befogadása évente – „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente.” (Project Syndicate, 2015.09.26.) Állandó, kötelező, és felső létszámkorlát nélküli eljárás a bevándorlók szétosztására ~ „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani.” (Financial Times, 2015.07.26.) A határzárak lebontása – „a mi tervünknek a bevándorlók védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt.” (Bloomberg Business, 2015.10.30.) Az NGO-k legyenek a bevándorlás szponzorai – „hogy több mint egymillió menekültet és bevándorlót be tudjon fogadni évente, az EU-nak mobilizálnia kell a magánszférát – az NGO-kat, egyházi csoportokat és az üzleti világot –, hogy szponzorként lépjen fel.” (Project Syndicate, 2015.09.26.) Pénzügyi támogatás a bevándorlóknak – „az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket – és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak.” (Project Syndicate, 2015.09.26.) A támogatást a meglévő uniós források csökkentésével lehet kombinálni – Soros tavaly június 30-án Brüsszelben azt javasolta, hogy az EU a migrációs válság megoldása érdekében csökkentse a mezőgazdasági és kohéziós uniós kiadásokat. (Brüsszel, 2016.06.30.)
Az összefoglaló hangsúlyozza, hogy Sorostól egyáltalán nem idegen a különböző javaslatok, ajánlások, tervek készítése, propagálása. Köztudott, hogy a „A nyílt társadalom” című művében a „globális nyílt társadalom” létrehozásának módját vázolja fel, mint írja: „ „a nyílt társadalom magjait vetjük el, és biztos vagyok abban, hogy a magok egy része gyökeret fog ereszteni”. Nyíltan beismeri, hogy szerinte „a globális nyílt társadalom létrehozása mindenképpen magában foglalná a belügyekbe való beavatkozást is”, ami a „külföldi segítségnyújtásban” ölt formát. „Tulajdonképpen ezt teszik az alapítványaim, és ezt kellene tennie a nyílt társadalmak szövetségének is” − írja.
Soros és hálózata óriási erőforrásokat mozgósít annak érdekében, hogy ezek a bevándorlást segítő tervek valóra váljanak. A Nyílt Társadalom Alapítvány 2016 augusztusában kiszivárgott jelentésében például ez olvasható: „támogattuk a terület befolyásos szereplőit, beleértve az agytrösztöket, a politikai elemzőközpontokat, a civil társadalom hálózatait és azok szereplőit, hogy alakítsák a migrációs politikát, és befolyásolják a migráció szabályozását és végrehajtását meghatározó regionális és globális folyamatokat.”
A kormányzati anyag a nemzeti konzultáció aktualitását azzal indokolja, hogy brüsszeli intézmények döntéseiben visszaköszönnek a milliárdos javaslatai. Például az Európai Parlament LIBE szakbizottságának 2017. október 19-én elfogadott rendelettervezet
létrehozna egy állandó, felső létszámkorlát nélküli betelepítési rendszert; a betelepítéseket elsősorban azokba az országokba irányítanák, amelyek rosszul állnak a betelepítések terén; a bevándorlók 30 fős csoportokban kérhetik, hogy ugyanabba a tagállamba telepítsék őket; megkönnyítenék a családegyesítéseket is; pénzügyi szankciókkal (az uniós források megkurtításával) sújtanák azokat az országokat; amelyek nem hajlandóak részt venni a programban.
A brüsszeli szakbizottsági javaslatnak van még egy eleme, ami gyakorlatilag bevonná az NGO-kat a betelepítési eljárásokba, így Magyarországon azok a szervezetek is koordinálhatnák a betelepítéseket, amelyek átláthatatlan módon, külföldről kapják támogatásaik jelentős részét. Azok a szervezetek, amelyek korábban feljelentették Magyarországot azért, mert állításuk szerint hazánk nem bánt megfelelően a bevándorlókkal.
Nemzeti konzultáció A kormány 2017 végén tartott nemzeti konzultációt a „Soros-terv” kérdésében, melyben a kormány közlése szerint – a többi konzultációhoz hasonlóan – a kormánynak kedvező döntés született, és amelynek eredményeit szintúgy a kormány összesítette.Nemzeti konzultáció: ismertették az eredményeket, 24.hu, 2017. december 10. A konzultációs ív állításai a következők:
Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is. Soros hosszú évek óta azon dolgozik, hogy megváltoztassa Európát és az európai társadalmakat. Célját más civilizációs hátterű embertömegek betelepítésével akarja elérni. Terve bemutatásakor így fogalmazott: „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente”. (Project Syndicate, 2015. 09. 26.) Hasonló álláspontot képvisel az Európai Parlament is. A testület támogatta az áttelepítési programokat, valamint a bevándorlási útvonalak létrehozását. (2015/2342. (INI)) Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt. A jól őrzött határok hatékony védelmet jelentenek az illegális bevándorlás ellen. Nem véletlen, hogy a Soros-tervnek fontos célja a határvédelmi kerítések lebontása. Így a határok megnyílnának az illegális bevándorlók előtt. A milliárdos úgy fogalmazott,hogy „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”. (Bloomberg Business, 2015. 10. 30.) Egyes brüsszeli vezetők is keményen támadták a határzárat. A migrációügyi biztos idén júniusban kijelentette: nem jó megoldás, ha az uniós tagállamok kerítéseket húznak fel a külső határokon. A Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie. Soros György az alábbiakat írta a bevándorlók szétosztásáról: „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”. (Financial Times, 2015. 07. 26.) 2015-ben Brüsszelben döntés született arról, hogy első lépésként Magyarországnak 1294 bevándorlót kell befogadnia. 2016-ban az Európai Bizottság már arra tett javaslatot, hogy korlátlan számban lehessen szétosztani a bevándorlókat. (IP/16/1620.) Soros György javaslatával egybehangzó módon feláll az uniós Menekültügyi és Migrációs Ügynökség is, amely tovább gyengíti a nemzeti hatáskört a bevándorlás kérdésében. Ha a betelepítési kvóták életbe lépnek, a magyaroknak már nem lesz beleszólásuk abba, hogy kivel élnek együtt a jövőben. A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt. Soros szerint jelentős összegeket kellene költeni a bevándorlókra. „Az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket – és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak.” (Project Syndicate, 2015. 09. 26.) A milliárdos szerint ezt az összeget hitelből kellene előteremteni. Soros úgy gondolja, hogy a hitelek visszafizetéséhez adóemelésre van szükség: a milliárdos emelné az áfát, valamint a benzinfogyasztást és a turizmust terhelő adókat. Soros tavaly Brüsszelben azt is javasolta, hogy az EU a migrációs válság megoldása érdekében csökkentse a közép-európai országoknak járó mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat. Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása”. Egy másik Soros-szervezet, az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték. Az Amnesty még kártérítést is fizettetne a magyar állammal.